"Remélem az iráni külügyminszter a teremben marad, amikor elítélem Teherán azon törekvését, hogy a térség összes államát lángba borítsák" - üzente Avigdor Liberman, Izrael külügyminisztere szombat este. A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián, ahol vasárnap a miniszter is felszólal, a programot a megszólított iráni külügyminiszter nyitotta beszédével és néhány kérdésre adott válaszával.

Mohammad Javad Zarif nem reagált a megszólításra, sőt Izrael nevét sem volt hajlandó kimondani, amikor arról kérdezték, hogy az általa említett régiós tárgyalási folyamatnak résztvevője lenne-e Izrael is. Csak annyit reagált, hogy elsőként az öbölben kell közös nevezőre jutni a "testvérekkel", a muszlim államokkal. Beszédében Nyugat-utáni világnak hívta az új világrendet, csak úgy, mint Szergej Lavrov orosz elnök tegnap. (Irán és Oroszország most meglehetősen kiegyensúlyozott viszonyt ápol, Törökországgal közösen hárman szíriai polgárháború megoldását az Egyesült Államok kizárásával keresik.)

A miniszter szerint megnőtt a jelentős szereplők száma a nemzetközi porondon és egyre több a nem állami szereplő is, ők a legtöbbször negatív hősök. Ai Iszlám Államra utalva azt mondta, a horrorisztikus bbűncselekményekért könnyű hibáztatni a nyugati világot, ahogy a nyugatiak a muszlimokat teszik ugyanezért felelőssé.Szerinte itt új megközelítésre van szükség.

A miniszter kifejtette, a megszállások története szerinte Palesztinával kezdődött, ami átrajzolta a térséget és felborított a régiós egyensúlyt. "Az Iszlám Állam barbár tevékenysége pedig a 2000-es évek megszálló politikájára vezethető vissza. Vissza kell térni a Szaddam bukása előtti egyensúlyhoz" - állította Irán külügyminisztere. (Irán és Irak 1980-88-ig háborúban állt egymással, mint a két legerősebb régiós hatalom.),

Az öbölmenti államoknak realisztikus megállapodásokat kell kötniük. Együtt kell felvenni a harcot a szélsőségekkel és a szektarianizmussal, de elő kell mozdítani a turizmus fejlődését is - mondta Mohammad Javad Zarif.

A nukleáris fegyverkezéséről szóló nemzetközi megegyezések betartására reagálva azt mondta, ők már letettek valamit az asztalra, az Egyesül Államokkal kötött megegyzés szerint vállalták, hogy nem építenek bombát, de ehhez az előnyöket is biztosítani kell számukra.

"Iránt nem lehet fenyegetni, nem reagálunk jól. Elég csak úgynevezett megnyomorító szankciókra gondolni. A szankciók időtartama alatt csak növeltük a nukleáris centrifugáink számát. Amikor viszont kölcsönös tisztelet a tárgyalás alapja, az szívélyes válaszra talál nálunk".

Amikor a Washiongton Post újságírója azt kérdezte, hogy ha mégis úgy döntenének, hogy megépítik az atombombát, mennyi időbe telne ez nekik, a miniszter nevetni kezdett, először nem is értette a kérdést. Aztán így válaszolt: "egyes emberek azt mondják 1-2 év, de ez legyen az ő dolguk. Hadd szögezzem le még egyszer, Irán nem fog atombombát építeni és kész!".