"Irán, Irán, Irán" - kezdte Avigdor Liberman izraeli védelmi miniszter a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián tartott beszédét. Hiába reménykedett, iráni kollégája nem maradt bent a teremben,  mikor a színpadra lépett, hogy elítélje Irán regionális törekvéseit., kijelölve a régió előtti kihívásokat. A szervezők tapintatosan közbeiktattak egy amerikai szenátorok közötti panelbeszélgetést az új amerikai külpolitikáról, így a perzsa állam kormányzati szereplője még idejében elhagyhatta a termet.

2017 legfontosabb híre az izraeli  védelmi miniszter szerint

Liberman Irán nukleáris ambícióit, a ballisztikus rakétaprogramot és a fegyvercsempészetet jelölte ki a három legfontosabb Iránnal kapcsolatos problémaként. Szerinte a siíta Irán alá akarja ásni a térség összes államának stabilitását és ebben a tekintetben a legtöbb veszítenivalója a szunnita Szaúd-Arábiának van. "Irán proxihadseregeket hoz létre minden országban Jementől az Izraelben pénzelt Hamaszig" - fejtette ki Liberman.

"A legszervezettebb terrorcsoport a világon az iráni Forradalmi Gárda, az elsőszámú terrorista pedig annak vezetője". Szóbahozta, hogy 50 ezer dolláros főnyereménnyel hirdetett teheráni holokauszttagadó fotókiállítást és beszélt arról is, hogy pár napja tömegtüntetés volt Teheránban, ahol a tömeg amerikai és izraeli zászlókat égetett. Irán szerinte üldözi vallási kisebbségeit és a civil társadalom tagjait is. A világ legmagasabb kivégzési rátáját is felhozta ellenük.

"A legfontosabb hír 2017-ben, hogy a mérsékelt arab államok felfedezték, hogy nem Izrael a legnagyobb ellenség, hanem Irán" - vélte a miniszter. Ezért szerinte nem is érdemes vallás alapján különbséget tenni, ezzel szemben szélsőséges és mérsékelt emberek közötti differnciáról érdemes beszélni.

Kérdésre válaszolva azt mondta, szankciókkal és a Biztonsági Tanács döntéseinek betartatásával kell rákényszeríteni Iránt az együttműködésre. Szerinte az iráni külügyminiszter csak a valóságról próbálja elterelni a figyelmet reggeli beszédében, melyről mi is tudósítottunk. Szerinte az iráni atommegállapodás a perzsa állam és az Egyesült Államok között a észak-koreai megoldás "kopipésztje" és meg lehet nézni, azzal mire ment a világ.

"Kiállok a kétállami megoldás mellett" - mondta Liberman, mikor az izraeli-palesztin konfliktusról kérdezték. Kijelentésével az izraeli kormánytól szokatlan nyíltsággal egyértelműen állást foglalt a kérdésben. A Netanjahu-kormány az utóbbi időben már egyre kevésbé erőltette a kétállami narratívát és egyre többször merül fel a kormány jobbszéle által erőltetett egy állami verzió, ami tulajdonképpen a fennáló helyzetet konzerválná. Szerinte azonban hibás a kétállami megoldás azon elképzelése, hogy Palesztinában egy darab zsidó nem élhet, Izraelnek viszont egy kétnépességű államként kell tovább folytatnia létezését, közel 20 százalékos arab népességgel. Kimutatott a közönségben ülő Tzipi Livnire is, megemlítve, hogy a tőlük balra álló pártok is voltak kormányon, mégsem történt megegyezés. Hozzátette, hogy ezzel együtt úgy gondolja, a palesztin-kérdés nem a legnagyobb probléma ma a Közel-Keleten.

A BBC külpolitikai vezetője megszavaztatta a közönséget, ki áll a kétállami megoldás mellett és a többség mellette szavazott.

Törökország: Az Iszlám Állam mellett a kurdoké is terrorállam

Az izraeli  védelmi miniszter előadása után török kollégájának adta át a terepet. Mevlüt Çavuşoğlu reagálva kollégájára azt mondta, minden új izraeli telep aláássa a békét, annak viszont örül, hogy Törökország normalizálta a kapcsolatait Izraellel. Azzal folytatta, hogy a török hadsereg egységei Szíriában és Irakban is harcolnak az Iszlám Állam ellen, a fő feladat pedig Szíriában a tűszünet biztosítása. Ezel kapcsolatban Oroszországgal és néha Iránnal is együttműködnek. Az asztanai megbeszéléseket nagyon fontosnak tartja, de a genfi tárgyalások a legfontosabbak, ahol maguk a szíriaiak is részt vesznek sorsuk alakításában.

Az Iszlám Állammal kapcsolatban megjegyezte, annak ideológiáját kell megölni, nem elég a katonai fellépés. Ehhez a helyi lakossággal való együttműködésen keresztül vezet az út. Ugyanakkor kikelt a nyugati államok, elsősorban európaiak kettős mércéje ellen, akik a kurd terrorszervezeteket le akarják venni a terrorszervezetek listájáról. "A kurdok is egy terrorista államot akarnak létrehozni Irakban, ezt nem lehet tolerálni" - fejtette ki és hozzátette, hogy a kurd erők csak területük növelése érdekében harcolnak Irakban és közben etnikai tisztogatásokat folytatnak az arab falvakban. Beszélt arról is, hogy déli régióban a PKK a kurd állampolgárokra jelenti a legnagyobb veszélyt. Ekkor hangzott el a konferecia egyik legszürreálisabb története: "Néhány napja a kurd terroristák megöltek egy hároméves kurd kisfiút, miközben kiment megetetni a kiscicáját". Kérdésre válaszolva viszont azt mondta, szívesen látná, ha amerikai különleges erők vennének részt a koalíció harcaiban Irakban.

Jemenről és Líbiáról is beszélt. Előbbi esetében a Biztonsági Tanács döntése nyomán szerinte lezárulhat a polgárháború. Líbiában viszont hiba volt azonnal elhagyni az országot, ahogy végetért a háború. Szerinte az anyagi támogatással most kialakulhat a stabilitás az országban, kórházak és utak épülnek. Törökország már meg is nyitotta a nagykövetségét az országban és erre bíztat más államokat is, ahogy a török légitársaságok is indítanak már oda járatokat. Ő is bírálta Iránt, elsősorban annak szektariánius politikáját, ami aláássa a stabilitást Bahreinben és Szaúd-Arábiában is. Szerinte a perzsa államnak véget kell vessen ezen törekvéseinek

Amikor arról kérdezték, hogyan lett ilyen kifejezette barátságos a viszony Oroszországgal, azt mondta, az orosz vadászgép lelövése előtt is jó volt a viszony a két ország között. Utána nagyon elmérgesedett, de ugyanazok, akik akkor nyomatékosan a békülésre szólították fel Törökorságot, a kiegyezés után számonkérték rajtuk, hogy miért ápolnak olyan jó kapcsolatot az oroszokkal. A Krím elfoglalását mindenesetre továbbra is elítélik.

Szaúdiak: Minden megoldható, méghozzá gyorsan, Trump pedig szimpatikus

"A térséget számos kihívás terheli a munkaerőpiaci problémáktól kezdve Szírián át az iráni hatalmi apsirációkig, de ettől függetlenül biztosíthatok mindenkit, ez egy nagyon szép környék" - kezdte Adel bin Ahmed al-Dzsubeir beszédét. Az egyik legoptimistább résztvevő a konferencián azt mondta, az izraeli-palesztin konfliktus, a jemeni és a szíriai polgárháború is lezárható néhány éven belül. A külügyminiszter azt mondta, nagyon optimista Donald Trumppal kapcsolatban, aki pragmatikus, nem értékelvű politizálást folytat, felhagy beavatkozó politikájával, ami vákuumot hozott létre számos helyen, ahová később "gonosz erők férkőztek be". Iránban és az Iszlám Állam elleni harcban is közös nevezőn vannak az új amerikai vezetéssel, emelte ki.

Liebermanhoz hasonló ő is azt mondta, hogy Irán a legangyobb állami támogatója a terrorizmusnak a világon. Továbbá szerinte Irán nem hisz az állampolgárságban, ezzelszemben úgy vélik, minden siíta hozzájuk tartozik és ez elfogadhatatlan Szaúd-Arábia számára, ahol szintén el siíta kisebbség. "Irán nagykövetségeket támadott, diplomatákat gyilkoltatott meg és számos alkalommal megszegte a nemzetközi jogot" - hozta fel Dzsubeir. Még az egyébként szaúdi születésű Oszama bin Ládennel kapcsolatban is azt hozta fel legfőbb érvként, hogy a terrorista vezér jó ideig Iránban élt.

"Iránt valahogy egyik terrorszervezet sem támadta még meg, pedig ezek többsége szunnita. Vajon miért? Háttéralku lehet a háttérben?" - tette fel a kérdést a külügyminiszter. Szerinte az iráni alkotmányban foglaltak, vagyis hogy az iszlám forradalmat ki kell terjeszteni, Szaúd-Arábia létét fenyegetik.

Mikor arról kérdezték, az iráni kezdeményezéseket tárgyalásokra pozitív jelként értelmezi-e, azt mondta, a szaúdi erők ellen Jemenben harcoló huthi lázadóknak küldött fegyverszállítmányok tettek, beszélgetések elkezdéséről beszélgetni, pedig csak elmélet. Amikor arról kérdezték, hogy akarja Szaúr-Arábia rávenni Iránt, hogy változtasson a politikáján, azt mondta, közös nemzetközi összefogás keretében akár a bankrendszerből is kizárnák az országot és utazázsi korlátozásokat is bevezetnének. "Minden forradalom véget ér egyszer, az iráni már 38 éves. Az iráni fiatalok nem akarják, hogy elzárják őket a világtól" - tette hozzá Dzsubeir.

"Iránnak meg kell értenie, hogy nem folytathatja gyilkos politikáját, amit az elmúlt 35 évben követett" - fejtette ki a külügyminiszter. Azt is felemlítette, hogy nem látják, hogy a nukleáris egyezmény elhozta volna a változást az iráni vezetés politikájában. Ezzel együtt Iránt racionális szereplőként látja, ezért kell jelezni nekik, hogy a tetteiknek komoly következményei lesznek. Addig viszont, "Irán a probléma része, nem a megoldásé". Úgy véli az Irán által támogatott, Jemenben a szaúdi erőkkel harcoló huthi lázadók hamarosan összeroppannak a katonai és a pénzügyi nyomás hatására és ekkor lehetséges lesz egy kiegyezést tető alá hozni.