Már csak három tucat ETA-tag bujkálhat, és a fiatal szimpatizánsok száma sem haladhatja meg a pár százat – ilyen körülmények között került sor a baszk szakadár szervezet fegyverletételére.

Börtönben azonban még több százan ülnek a terrorszervezet egykori merénylői közül, és sokan hamarosan szabadulnak. A szervezet erodálódásában kulcsfontosságú volt, hogy az esetenként több száz év börtönbüntetésre ítélt ETA-tagok is kiábrándultak a fegyveres harcból, sokan elítélték az erőszakot, vagy kiléptek a szervezetből, elismerték tévedésüket, de olyanok is voltak, akik egykori áldozataik családjától kértek bocsánatot, hogy cserébe enyhítsék a büntetésüket.

A bűnbánókat a szervezet árulónak tartja, családjuk lehet, hogy megveti őket, de a baszk társadalom sem tud velük igazán mit kezdeni. Többségük 20-25 éves börtönbüntetése után idegenül mozog a megváltozott világban, nem találják a helyüket, hiszen annak idején már fiatalon, illegalitásba vonulva lettek ETA-tagok, lebukásuk után egy szűk zárkába kerültek, és még börtönmelót sem vállaltak, mert az ETA azt lepaktálásnak minősítette.

A teljes cikket a friss HVG-ben olvashatják.

hvg