Tálas Andrea
Tálas Andrea
Tetszett a cikk?

Győzelme biztos tudatában írta ki Theresa May konzervatív brit kormányfő az előrehozott parlamenti választást, de könnyen megtörténhet, hogy számításába hiba csúszik. A kint dolgozó-tanuló vagy odakészülő magyarok is izgulhatnak, ki nyer, mert nagyon nem mindegy, hogyan válik Nagy-Britannia az uniótól.

Biztos kimenetelt ígérő és egyben unalmas választásra készülődött Nagy-Britannia. Kétség sem fért hozzá, hogy a kormányfői posztot a tavaly júniusi uniós népszavazás után megörökölt Theresa May konzervatív kormányfő (portréja itt) simán nyeri a választást, a kérdés csak az volt, hogy pártja alsóházbeli 17 fős többségét mekkorára lesz képes gyarapítani. A torykat választáson először vezető May jó ideig elvetette, hogy pozícióját az urnáknál is megerősítse, aztán áprilisban, érzékelve a munkáspárti riválisával szembeni 20 százalékpontos vezetést, meggondolta magát, és kiíratta a tét nélkülinek tűnő választást. A Munkáspárt pedig legfeljebb arra számíthatott – élén a magát demokratikus szocialista politikusként meghatározó Jeremy Corbynnal (portréja itt), aki a klasszikus munkáspárti programjával 2015-ben csúfosan leszerepelt Ed Milliband utódja lett a párt élén –, hogy elkerülheti az újabb megalázó vereséget.

Jeremy Corbyn egyik kampányállomásán június 7-én.
©

A konzervatívok baklövése

Aztán May nagyarányú győzelmének esélye már pártja választási programjának a közzétételekor zuhanni kezdett. Ezt a nyugdíjasokat, illetve az időskorúak otthoni gondozását hátrányosan érintő terveinek köszönhette. Bár a felháborodást látva rövid úton visszavonta a az időskorú gondozás demenciaadóként elhíresült drágítását, az ötletet nem felejtették el neki. A választásokon a legaktívabb időskorúakat May azzal is magára haragította, hogy az elődje, David Cameron által a nyugdíjak reálértékének megőrzésére adott garanciák megszüntetését is megpendítette. A tory szavazók közül sokaknak az sem tetszik, hogy May korlátozná a piaci viszonyokat, és konzervatív politikustól szokatlan módon beavatkozna az energiaárak alakulásába, a Munkáspárthoz hasonlóan határt szabva az emelkedésnek. A minimálbért is növelné, bár kisebb mértékben, mint Corbyn. Elemzők szerint a gazdaság megszenvedné a bevándorlás korlátozására vonatkozó terveit, a jelenlegi évi 270 ezres létszám 100 ezerre csökkentését – amit egyébként belügyminiszterségének hat éve alatt sem sikerült elérnie.

Végleges fordulat a kampányban

A papírforma borulásában aztán jelentős szerepet játszott az is, hogy a kampány finisében előbb Manchesterben, majd Londonban két terrormerényletet is végrehajtottak a Nagy-Britanniában élő muszlim szélsőségesek, sokkolva a brit társadalmat.

Virágok a június 3-i terrortámadások áldozatainak emlékére London belvárosában.
©

A kampány központi témája a Brexitről hirtelen a biztonságpolitikára váltott. A Munkáspárt rögvest Mayt tette felelőssé az összesen 29 halálos áldozatot követelt terrorakciókért, a fejére olvasták a 2010–2016 közötti belügyminisztersége idején végrehajtott rendőri létszámleépítéseket. Corbyn egyenesen lemondásra szólította fel a konzervatív kormányfőt, aki visszautasította a vádakat, és a terrorelhárító hatóságok megerősítésével védekezett. A választást megelőző napon pedig azzal állt elő, hogy hatalmon maradása esetén minden idők legszigorúbb terroristaellenes intézkedéseit hajtja végre, és ehhez akár az emberi jogi törvényeket is módosítja. A Tony Blair idején az iraki háborúhoz csatlakozást ellenző Corbyn népszerűségének láthatóan nem ártott, hogy a terrorakciókért a konzervatív kormány külpolitikáját, azon belül pedig a dzsihadisták elleni katonai fellépésben való részvételt okolta. Amit a toryk úgy tolmácsoltak, hogy Corbyn szerint a britek maguknak köszönhetik a manchesteri merényletet.

A magyaroknak nagy lehet a tét

A 650 fős brit alsóházban a konzervatívoknak a többség eléréséhez 325-nél több mandátumra van szükségük, ellenkező esetben koalícióra kényszerülnek. A választások kiírásakor utóbbit még senki nem gondolta volna esélyes kimenetelnek, ám a friss felmérések alapján már ez tűnik valószínűnek.

Ha a YouGov mandátumbecslését nézzük, látható, hogy a konzervatívok abszolút többsége a május 22-i manchesteri támadás előtti napokban tűnt el, majd bár – köszönhetően May határozott kiállásának a robbantás után – valamennyire visszakapaszkodott ugyan, ám az elmúlt egy hétben már mindössze 300 körüli mandátumot jósolnak a pártnak.

Kattintson a nagyobb méretért!
©

Így még az sem elképzelhetetlen, hogy végül egy baloldali koalíció kerül hatalomra, vagy még az sem, és patthelyzet alakul ki az egymásnak feszülő pártok között. Paradox módon ugyanis a Brexittel kapcsolatban a Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt közelebb áll a mostani kormányhoz, mint a baloldali Skót Nemzeti Párt vagy a Liberális Demokraták. Míg Corbyn és May is szakítana az EU-val, a skótok és a liberálisok szívük szerint fenntartanák az uniós tagságot, de legalábbis egy sokkal puhább – az ott élő vagy ott élni tervező magyarok számára is sokkal kedvezőbb – megoldásra törekednének.

Márpedig a következő kormány legfontosabb feladata éppen a Brexit levezénylése (vagy lefújása) lesz. Az esetleges kormányváltás vagy patthelyzet miatt már Brüsszelben és a Cityben is rágják a körmüket, mivel az újabb csúszást jelentene a kilépésről szóló tárgyalásokon. Így pedig tovább nő a veszély, hogy a kilépés dátumára, 2019. március 29-ére nem sikerül értelmes kompromisszumot találnia huszonheteknek és Londonnak.

Nem kell azonban biztosra venni a közvélemény-kutatók által vázolt képet. Elég csak azt felidézni, hogy egy évvel ezelőtt, a Brexitről döntő népszavazáson is a maradás győzelmét jósolták a felmérések.

Theresa May brit miniszterelnök, a konzervatív párt vezetője a brit választások egyik kampányrendezvényén június 7-én.
©

Múltidézés és ígéretek

Érzékelve a brit gazdaságban egyre mélyülő egyenlőtlenséget, a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti szélesedő szakadékot, mind May, mind pedig Corbyn választási programja a távoli múltból merített. May az „Előre, együtt” szlogenű kampányában olyan programot vázolt fel, ami az 1965–1975 közötti konzervatív pártvezér, Edward Heath óta nem látott állami beavatkozást vetít előre, szembemenve a nyolcvanas évekbeli thatcheri liberalizációs politikával. Corbyn pedig adó- és minimálbér-emeléseket, a közművek, a vasutak és a posta államosítását, a szociális kiadások növelését tartalmazó terveivel a nyolcvanas évek eleji, Michael Foot-féle elképzeléseket idézi. Ezzel akarja visszaszerezni a Munkáspártnak a 2010-ben – 13 évi kormányzás után – elvesztett hatalmat.

A „Sokaknak, nem a keveseknek” című programjában a Munkáspárt a gazdagok adóterheit növelné, és ebből finanszírozná az egészségügyi és oktatási pluszkiadásokat. Elemzők szerint finoman szólva is naiv elképzelés, hogy a személyi jövedelemadó emelése elegendő forrást teremthetne minderre. Corbyn 123 ezer font éves jövedelem után 50 százalékos adót vezetne be. A jelenlegi 150 ezerről 80 ezerre szállítaná le azt az éves jövedelemhatárt, ami után most a legmagasabb, 45 százalékos adót kell fizetni. A konzervatív kormányok 2010 óta tartó társaságiadó-csökkentésének is véget vetne, a jelenlegi 19 százalékos rátát 26-ra emelné. Corbyn a konzervatívok által ígért, mérsékeltnek számító 8 milliárd fonttal szemben 30 milliárd fonttal többet költene az egészségügyre, megszüntetné a közel egymillió embert érintő várólistákat, garantálva, hogy 18 héten belül mindenki ellátásban részesül. A politikájára egyébként is fogékony fiatalokat Corbyn azzal kecsegteti, hogy eltörli a felsőoktatásban a tandíjat, amit a munkáspárti Tony Blair idején vezettek be, majd az első Cameron-kormány emelt évi 9250 fontra, a korábbi háromszorosára. Corbyn szerint tarthatatlan, hogy a friss diplomások átlagosan 44 ezer font adóssággal kezdjék a pályafutásukat, függetlenül attól, hogy a törlesztést a jövedelmükhöz igazítják.

Ki mozgósított jobban?

Programjával Corbyn képes mozgósítani a választásoktól ódzkodó fiatalokat, akiknek távolmaradása jelentősen hozzájárult a Brexit tavaly júniusi győzelméhez. Példátlan módon majdnem félmillió fiatal regisztrálta magát a szavazásra, ami hozhat meglepetést. A munkáspárti vezér a várakozásokhoz képes jobban szerepel a kampányban. Fellépéseiben a korábbiaknál határozottabb, nyugodtabb, fegyelmezettebb formáját mutatja. A konzervatívok megszorító politikájával szembeni „mindenkinek adok valamit” programján felül mintha vevők lennének a választók a nagypapa-viselkedésre. Bár szakértelmét, különösen gazdasági kérdésekben, továbbra sem bizonyította.

Jeremy Corbyn Watford városában
©

May meglepően gyenge teljesítményt nyújt, a személyisége sokaknak annyira taszító, hogy párttársai közül is egyre többen azt gondolják, tévedés volt kizárólag rá építeni a toryk kampányát. A kormányfő a Brexit-szavazókat célozta meg, elsősorban azokban az eredendően munkáspárti körzetekbe lépett fel, ahol egy éve nagy arányban szavaztak Nagy-Britannia kilépésére az EU-ból. A kilépést leginkább szorgalmazó, parlamenti képviselettel lényegében nem bíró Egyesült Királyság Függetlenség Pártjának (UKIP) szavazóit is meg akarja nyerni, akiknek túlnyomó többsége – látva a párt Brexitet követő összeomlását – a konzervatívokhoz húz.

Bizonytalan kilátások

A kizárólag egyéni választókerületekre, illetve azokon belül a győztes mindent visz elvére épülő rendszernek köszönhetően a konzervatívok elvben minimális előnnyel is megszerezhetik a többséget, bár ez az utóbbi napok eseményeinek fényében kétségessé vált. Pedig Maynek már az is kudarc, ha a pártjának az alsóházban csökken a mostani többsége, mert így a Brexit-tárgyalásokat meggyengült pozícióban kell lefolytatnia. A konzervatív kormányfő kitart amellett, hogy Nagy-Britannia távozik az egységes piacról, és visszatért korábbi mantrájához, hogy a rossz megállapodásnál az is jobb, ha a kétéves határidő végére nem születik egyezség. Ami pedig teljesen bizonytalan helyzetbe sodorná az országot. Persze az új összetételű alsóházban a Munkáspárt több képviselővel sem biztos, hogy problémát jelentene. Corbyn – bár az EU-ból való kilépést másképp látja, mint May – eddig is mindent megszavazott, amit a konzervatív kormány a Brexit folyamatának megindításához beterjesztett, és erre szólította fel a frakcióját is, amelyben pedig szép számmal voltak az EU-ból kilépést ellenző képviselők. Ha viszont a Skót Nemzeti Párt és/vagy a Liberális Demokraták lesznek a mérleg nyelve, nem kizárható egy annyira „puha” Brexit, amely a leglényegesebb területeken talán nem is változtatna Nagy-Britannia és az unió viszonyán.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Az ELTE nem engedi, hogy az Apáczaiban rovarirtás miatt ne induljon el az oktatás hétfőn

Az ELTE nem engedi, hogy az Apáczaiban rovarirtás miatt ne induljon el az oktatás hétfőn

Jövő csütörtökig lehet visszaváltani a foci-Eb-re szóló jegyeket

Jövő csütörtökig lehet visszaváltani a foci-Eb-re szóló jegyeket

Kémfotón az izgalmasnak ígérkező új BMW M4 CSL

Kémfotón az izgalmasnak ígérkező új BMW M4 CSL