Szoros szálak fűzik Ferenc pápa belső konzervatív ellenzékét Donald Trump amerikai elnök főtanácsadójához. A Vatikánt és Washingtont egyaránt politikai és ideológiai ellentétek osztják meg.
Ne beszéljen Nibiruról! – fenyegette meg a Vatikán Donald Trump amerikai elnököt még januárban. Trump, fittyet hányva az intésre, azóta több mint száz bejegyzést tett közzé Nibiruról a Twitter mikroblogon, amelyeket viszont főstratégája, Stephen Bannon machinációja keretében azonnal töröltek is. A Torre dei Venti vatikáni obszervatórium 1623-ban fedezte fel a Nibiru-rendszert – egy barna törpét hét bolygóval –, és kiszámolta, hogy az valamikor a XXI. század elején telibe találja a Naprendszert. Amikor 1983-ban a NASA is megpillantotta az égi jövevényeket, II. János Pál pápa rábírta Ronald Reagan akkori elnököt, hogy titkosítsa a felfedezést, mert a várható kataklizma káoszt okoz a világon, és aláássa a vallási értékeket. Trump azonban most feltárta az igazságot, és azt is nyilvánosságra hozta, hogy utasítására rakétákkal megsemmisítették a bolygócsoport egy leszakadt darabját, amely a Földbe csapódott volna.
A történet persze kamu, az álhírek és összeesküvés-elméletek leleplezésére szakosodott honlapok már rég alaptalannak minősítették. Az, hogy mégis akadnak olyanok, akik hitelt adnak neki, jól mutatja a Washington és a Vatikán kapcsolatát övező homályos elemeket. Épp akkortájt, amikor egyre tapinthatóbb az új amerikai kormányzat és Ferenc pápa közti feszültség. Az egyik kulcsfigura a vatikáni konzervatívok vezérének tartott Raymond Burke amerikai bíboros, aki rendszeresen bírálta Ferenc pápát a melegek és az elváltak iránti megengedőbb nézetei miatt. Burke egyike annak a négy bíborosnak, akik nyílt levélben kérdőjelezték meg a pápának azt az intézkedését, amely lehetővé teszi az újraházasodottak áldoztatását.
A katolikus dogmák tekintetében ugyancsak hajthatatlan, de a megbocsátást, a könyörületet hangsúlyozó Ferenc pápa és a klérus őt támogató, liberálisabb része, valamint a Burke vezette tradicionalisták közötti belső harc – a Szuverén Máltai Lovagrend körüli botrány kapcsán – nemrég vált még nyilvánvalóbbá. Ferenc pápa januárban lemondásra kényszerítette a szervezet konzervatív nagymesterét, Matthew Festinget. Ez utóbbi ugyanis Burke bíborossal egyetértésben menesztette a rend nagykancellárját – miniszterelnökét –, Albrecht von Boeselagert, felelőssé téve őt azért, hogy a lovagrend Mianmarban óvszert osztott az AIDS megelőzéséért indított kampány keretében. Márpedig az egyház hivatalosan ellenzi a fogamzásgátlást.
Ferenc és Burke viszonya már korábban elmérgesedett, tavaly pedig a pápa eltávolította a bíborost az egyik vatikáni posztjáról. Ráadásul néhány hete Ferenc új delegátust nevezett ki a máltai lovagok és az egyházfő közti kapcsolattartásra, holott éppen Burke a lovagrendhez akkreditált vatikáni követ. A két főpap küzdelme az utcán is megjelent, amikor a napokban Rómában több tucat plakát tűnt fel Ferenc gondterheltnek látszó képével és a felirattal: Hol van a könyörület? A transzparenseket végül illegálisnak minősítette és eltakarította az olasz rendőrség.
A rivalizálás azzal folytatódott, hogy Burke találkozott Matteo Salvinivel, az Északi Liga olasz jobboldali nacionalista párt vezetőjével. Salvini nemcsak Trump lelkes támogatója, de Benito Mussolini egykori fasiszta olasz diktátor híve is. Pártja ellenzi a menekültek befogadását, ahogy Burke és Trump is, míg Ferenc pápa a segítésüket szorgalmazza. Burke nyilvánvaló üzenete lehetett, hogy a következő olasz parlamenti választáson szavazzanak az Északi Ligára, amely a felmérések szerint jelenleg a voksok 13 százalékára számíthat.
A vatikáni konzervatívok és a Trump-adminisztráció közti másik fontos kapocs a gyakorló katolikus Bannon személye. Az új elnök főideológusa még az alternatív jobboldali (alt-right) Breitbart News portál főszerkesztője volt, amikor 2014-ben II. János Pál szentté avatási ceremóniájáról tudósított a Vatikánból. Bannon közös hangot talált Ferenc ellenfeleivel, akik blokkolnák a migrációt, tagadják a klímaváltozást, és lényegtelennek tartják a szegénység elleni harcot. Viszont szónokolnak az iszlám fenyegetéséről, a kereszténység morális alapjaitól való elfordulásról és a szekularizáció vészjósló terjedéséről. Bannon találkozott Burke-kel is, és a kapcsolat azóta megerősödött.
A kétszer elvált és nőügyeire büszke Trump valószerűtlen ideológiai szövetséges a Vatikán konzervatív köreiben. De úgy látszik, hogy a muszlim bevándorlók megállítása, a jobboldali keresztény ideológia terjesztése vagy a szocialista eszmék elleni harc megteremti a közös nevezőt. Ráadásul Ferenc pápa ellenzi a fal építését a mexikói–amerikai határon, és kritikus hangot üt meg Izraellel kapcsolatban, mindkét esetben szembemenve Trumppal. Az USA-ban – a pápa véleményét hangoztatva – több katolikus vezető is keményen bírálta az amerikai elnök hét muszlim ország polgárait érintő beutazási tilalmát, aminek végrehajtását a múlt héten felfüggesztette az illetékes, San Franciscó-i központú fellebbviteli bíróság.
Az amerikai katolikusokat ugyanakkor összezavarhatja, hogy Trumphoz hasonlóan Ferenc is bírálja a globalizáció jelenlegi formáját, előszeretettel kommunikál a Twitteren, és szereti magát a nép pápájaként feltüntetni az őt ünneplő tömegek előtt elmondott beszédeiben. Paradox módon az egyházfő bírálói a Vatikán Trumpjának is titulálták már Ferenc pápát, elsősorban azért, mert az egyházi hierarchiában gyakorta fokozza le vagy meneszti ellenfeleit egy tollvonással – mondhatni rendelettel. Egyesek máris Ferenc pápa vatikáni magányosságáról suttognak, mások szerint viszont erős a pozíciója.
Egyelőre nem tudni, hogy a konfrontáció vagy az együttműködés lesz-e jellemzőbb a több mint egymilliárd hívet számláló katolikus egyházban abszolút uralkodóként kormányzó pápa és a világ szuperhatalmát sajátos öntörvényűséggel vezető amerikai elnök viszonyában. Ferenc mindenesetre kivárni látszik, állítólag májusban találkozik a G7 csúcstalálkozójára Olaszországba érkező Trumppal. És az is érdekes lesz, hogy vajon Washington kit küld nagykövetnek a Vatikánba.
Látszólag barátságos egyeztetés folyt Bukarestben a magyar és a román kormányfő között, a színfalak mögött azonban sokan a moszkvai befolyásolás erősödéstől és a magyar kormány ukránellenes kampányától tartanak.
A miniszterelnök beszélt Majkáról és Azahriah-ról is.
Az amerikai elnök szerint a tervezettnél sokkal drágább lesz a jegybank szerepét betöltő intézmény székházának felújítása, Jerome Powell viszont emlékeztette: nem jók a számításai.
Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége.
Száznyolcvanegy napig kell majd iskolába járni.
