Enric Millo ugyanakkor hozzátette, hogy a katalán kormányt tartja felelősnek. Szerinte az erőszak elkerülhető lett volna, ha nem tartják meg a referendumot, vagy ha a katalán elnök, Carles Puigdemont nem buzdít a szavazóhelyiségeknek kijelölt iskolák nyitva tartására.

Az alkotmánybíróság által felfüggesztett, de múlt vasárnap mégis megrendezett katalán függetlenségi népszavazás összecsapásba torkollt a hatóságok és a szavazók között. A katalán kormány adatai szerint 893 civil sérült meg, a spanyol belügyminisztérium pedig 431 megsérült rendfenntartóról adott hírt.

Közben a katalán rendőrfőnöknek, Josep Lluis Traperónak zendülés bűncselekményének gyanújával indult eljárásban kellett vallomást tennie a spanyol központi büntetőbíróságon, Madridban.

A rendőri vezetőt nem az október 1-jei eseményekkel kapcsolatban idézték be, hanem a katalán kormány gazdasági tanácsosának barcelonai hivatalánál szeptember 20-án zajlott tüntetés miatt.

A spanyol csendőrség aznap nagyszabású akciót indított, hogy megakadályozza az illegális függetlenségi népszavazást: 41 helyen tartottak házkutatást, 14 magas rangú katalán tisztviselőt vettek őrizetbe. A gazdasági tanácsos hivatala előtt már reggel tiltakozó tömeg gyűlt össze, akik egészen másnap hajnalig ottmaradtak, súlyosan megrongáltak három csendőrautót, amiket aztán el kellett szállítatni a helyszínről. A tüntetők megpróbáltak behatolni az épületbe, miattuk a csendőrök órákig odabent ragadtak. A csendőrség állítása szerint segítséget kért a katalán rendőrségtől, amely ezt azonban csak többszöri kérésre és sokára teljesítette.