„Oroszország készülj, mert jönni fognak a rakéták. Újak, szépek és nagyon okosak. Oroszország nem lehet partnere egy olyan gázzal ölő gyilkos állatnak, aki még élvezi is azt, amit tesz”

– üzente most már közvetlenül és durván Moszkvának Donald Trump amerikai elnök.

Russia vows to shoot down any and all missiles fired at Syria. Get ready Russia, because they will be coming, nice and new and “smart!” You shouldn’t be partners with a Gas Killing Animal who kills his people and enjoys it!

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2018. április 11.

A figyelmeztetés az után jött, hogy több orosz illetékes is megerősítette,

Moszkva fenntartja a jogot arra, hogy lelője a Szíria felé tartó amerikai rakétákat, s célba vegye azok indítóállását is.

Az orosz keménykedés is érthető, hiszen az orosz hadsereg katonái jelenleg is Szíriában tartózkodnak, s segítenek Bassár el-Aszad elnök hadseregének a damaszkuszi rezsim ellen harcoló felkelők elleni harcban. Ha viszont az oroszok tűz alá veszik a Földközi-tengeren állomásozó amerikai hajókat, akkor megtörténik az elképzelhetetlen: egymást fogja lőni a két atomhatalom. És Szíriában komoly orosz fegyverzet található, egyebek mellett S-400-as légvédelmi rakétákat is telepített Moszkva a közel-keleti országba. A szíriai légvédelem is hatékony: amikor a hét elején – valószínűleg Izrael felől – rakétatámadás érte az egyik szíriai katonai repülőteret, Aszad katonái nyolcból öt támadó rakétát lelőttek. Az oroszok már léptek is, az utóbbi órákban az orosz harci gépek többször is átrepültek a NATO-tagországok Földközi-tengeren állomásozó hajói fölött. A Földközi-tenger keleti térségében járatokat közlekedtető légitársaságokat az európai légiforgalmi irányítást összehangoló Eurocontrol már kedden figyelmeztette, hogy a következő 72 órában légicsapásokat indíthatnak a térségből Szíria területe ellen.

Közben az is kiderült, hogy a kelet-gutai ellenzéki enklávé elleni állítólagos vegyifegyver-támadásban ötszázan szenvedtek mérgezést, s közülük legalább hetvenen vesztették életüket. A támadásról egyelőre nem lehet biztosat tudni, miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt állítja helyszíni forrásokra hivatkozva, hogy százak szenvedtek mérgezést, a támadás tényét is tagadó szíriai hatóságok nem engednek külföldieket a térségbe. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában már napok óta folyik a Nyugat és Oroszország vitája: elvben már Moszkva is támogatja, hogy nemzetközi ellenőrök utazzanak a térségbe, ám egyelőre nem sikerült megállapodni az ellenőrzés részleteiről, így Kelet-Guta továbbra is zárva van a világ előtt.

„A világ fel fogja jegyezni, hogy ezen a napon Moszkva egy szörnyet támogatott a szíriai nép helyett” – mondta Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet, azt követően, hogy Moszkva képviselője megvétózta a soros amerikai ellenőrzési tervet is.

Vaszilij Nyebenzja orosz és Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet, mielőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai határozattervezetekről szavaznak a Szíriában végrehajtott vegyifegyver-támadások ügyében tartott ülésen a világszervezet New York-i székházában 2018. április 10-én.

AFP / Hector Retamal

Moszkva szerint – ha egyáltalán bevetettek Szíriában vegyi fegyvereket – akkor az elkövetők maguk a lázadók voltak, akik így akarnak nemzetközi támogatást szerezni harcukhoz. „Az amerikaiaknak nem a legitim kormány hadseregét, hanem az iszlamista terroristákat kellene célba venniük – közölte az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova. Szerinte egyébként egy amerikai légicsapás eltüntetné a vegyifegyver-támadás nyomait is.

Amerikai források szerint Trump egyelőre nem készül általános támadásra, legfeljebb annyi lehet a célja, hogy megsemmisítse a szíriai légierőt, amelynek harci gépei állítólag ledobták a mérgező anyagot tartalmazó bombákat. Tavaly áprilisban az USA már hajtott végre hasonló, ám kisebb léptékű akciót, akkor 59 Tomahawk-rakétát lőttek ki egy szíriai katonai repülőtérre.

Rakétatámadás utáni füst Daraa városában a lázadók területén 2018. március 27-én.

AFP / Mohamad Abazeed

Bár már lejárt az első határidő, amit Trump adott a Szíria elleni kemény válasz megadására, az amerikai csapás késik, valószínűleg részben azért, mert az USA európai szövetségesei – bár elítélik a vegyifegyver-támadást – nem lelkesednek a katonai támadásért. Már csak azért sem, mert azt hangsúlyozzák, előbb egyértelműen ki kell deríteni, ki a felelős az ideggázzal, vagy klórgázzal elkövetett akcióért. Valószínűleg az európaiak arra is emlékeznek, hogy Irak ellen úgy indult harcba az USA vezette nemzetközi koalíció, hogy később kiderült, Szaddám Huszein iraki elnök nem halmozott fel jelentős tömegpusztító fegyverkészleteket. Párizs, amely késznek mutatkozik egy esetleges büntetőakcióra, inkább azt szeretné, ha a szíriai kormány vegyi fegyverek gyártására alkalmas létesítményeit érné támadás.

Nem kizárt, hogy a szövetségesek hezitálása áll a mögött, hogy Trump egy újabb Twitter-üzenetben már enyhébb hangot ütött meg. „Az orosz-amerikai kapcsolatok most rosszabbak, mint bármikor korábban, beleértve a hidegháború időszakát is. Erre nincs valós ok, Oroszországnak szüksége lenne gazdasága fejlesztésére, s ez könnyen elérhető lenne, ha valamennyien együttműködnénk. Fejezzük be a fegyverkezési versenyt?” – írta az amerikai elnök.

Our relationship with Russia is worse now than it has ever been, and that includes the Cold War. There is no reason for this. Russia needs us to help with their economy, something that would be very easy to do, and we need all nations to work together. Stop the arms race?

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2018. április 11.

A helyzetet ugyanakkor súlyosbítja, hogy a Nyugat és Moszkva viszonyát a Szkripal-ügy is terheli. Nagy-Britannia szerint ugyanis Oroszország áll a volt orosz-brit kettősügynök, Szergej Szkripal és lánya ellen március 4-én végrehajtott dél-angliai merénylet mögött: a gyilkossági kísérletet a Szovjetunió laboratóriumaiban kifejlesztett Novicsok nevű idegméreggel követték el. Bár Moszkva tagadja, hogy közel lenne a merénylethez, kölcsönös kiutasítási hullám indult be: eddig mintegy 150-150 orosz, illetve nyugati diplomatának, köztük egy magyarnak kellett elhagynia állomáshelyét.