Határozottabb fellépést szeretne a félretájékoztatással, az internetes álhírekkel szemben az Európai Bizottság, amely ennek céljából cselekvési tervet és javaslatokat mutatott be szerdán. A brüsszeli testület megerősítené az EU külügyi szolgálatának illetékes munkacsoportjait és a szomszédságpolitikai partnerállamokban működő uniós küldöttségeket, lényegesen több szakembert és adatelemző eszközt biztosítva számukra.
A szolgálat stratégiai kommunikációs költségvetése a tervek szerint jövőre több mint kétszeresére - 1,9 millióról 5 millió euróra - emelkedik. Külön riasztási rendszert hoznak létre az európai uniós intézmények és a tagországok között, hogy gyorsabban tudják megosztani a félretájékoztatási kampányokról szóló információkat és az esetleges fenyegetésről szóló híreket.
Emellett a jövő májusi európai parlamenti választásokig havi jelentéstételre kötelezik vállalásaik végrehajtásáról az internetes platformokat, például a Google-t, a Facebookot és a Twittert. Az érintett vállalatoknak biztosítaniuk kell a politikai hirdetések átláthatóságát, fokozniuk kell a hamis felhasználói fiókok törlését, meg kell jelölniük az internetes botok által küldött üzeneteket és javítaniuk kell az ellenőrzött tényeken alapuló tartalmak láthatóságát.
Az Európai Bizottság végezetül felszólította a tagországokat, hogy tegyenek többet az uniós értékek és szakpolitikák kommunikációja terén, és védelmezzék az EU-t és annak intézményeit a félretájékoztatási kampányokkal szemben. Andrus Ansip, a testület digitális egységes piacért felelős alelnöke arról beszélt, „erős bizonyítékok mutatnak arra”, hogy az Eurpában terjedő dezinformációk elsődleges forrása Oroszország.
