Trump vámháborúja nagyhatalmi présbe szorította a mindig lavírozó Indiát
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
A legnagyobb német kormánypárt pénteken új elnököt választ hamburgi kongresszusán, és ennek kimenetele érinteni fog minket is Magyarországon. Hogyan jutottunk idáig, kik a jelöltek, és mit jelent az egyik vagy másik győzelme? Achtung, gyorstalpaló indul!
A berlini nagykoalíció pártjai (CDU/CSU) súlyos vereségeket szenvedtek két őszi tartományi választáson (Bajorország, Hessen), miközben az AfD megkoronázta nagy menetelését, és immáron mind a 13 helyi parlamentben és 3 városi szenátusban frakcióval rendelkezik (az országnak 16 tartománya van). A további trend is aggasztó: a nyugdíjasok körében van már csak többsége a nagykoalíciónak, a két egykori néppárt együttesen sem ér el 50 százalékot a többi korosztályban. Ez a politikai átalakulás erősebben kezdi ki a szociáldemokratákat, amely évtizedek óta kénytelen saját térfelén erős konkurenciával megharcolni (Zöldek és Balpárt), és már az ezüstérmes helyét is elvesztette. Ám a kereszténydemokraták is súlyos gondokkal küzdenek.
Merkelnek nem volt más választása az őszi tartományi vereségek után (bár a rossz eredmény ellenére Frankfurtban és Münchenben is posztján maradhatott a konzervatív miniszterelnök), mint hogy lemond a pártelnöki tisztségről. Ezzel ugyanis megőrizhette politikai cselekvőképességét, és elejét vehette a pártütésnek. Méghozzá a szó szerinti zendülésnek. És itt egy rövid történelmi kitérőre lesz szükség: Helmut Kohl két évtizeden át uralta a CDU-t, és mögötte egy fiatalabb férfiklub várta, hogy egyszer sorra kerülhessen. Az egység kancellárját és kiszemelt utódát, Wolfgang Schäublét azonban elérte a pártban feltárt fekete kasszák botránya. Míg a Kohl-fiókák kivártak az ügy megítélése kapcsán, Merkel egy újságcikkben fordult egykori mentora ellen, és ezzel ő örökölte a pártot. A kelet-európai természettudóst a nyugati férfiak folyton lenézték, és részint épp ezért mindannyian alulmaradtak Merkellel szemben.
Vissza a jelenbe. Miután Merkel lemondott a pártelnökségről, hirtelen előugrott a múltból Friedrich Merz egykori frakcióvezető. A hatvanas éveiben járó konzervatív politikus az elmúlt időben a pénzügyi szektor cápáinak dolgozott, ám egy ideje Schäuble buzdítására a visszatérésen dolgozik. Mint azóta a Spiegel feltárta, a Bundestag jelenlegi elnöke, pont Merkel pénzügyminisztere tudatosan készítette fel párttársát, hogy legyen készen a politikai revánsra, mert a pillanat közeledik. Schäuble még be is mutatta néhányaknak jelöltjét. Merz így járhatott az Európai Néppárt elnökénél. Joseph Daul fogadta a két német férfit, majd utána az eseményről tájékoztatta Merkelt.
A kancellár tehát lemondása pillanatában tudta, hogy a szervezkedés rég elindult. A tét innen kezdve a kormányfői poszt. Merkel korábban azt vallotta, hogy a pártelnökség és a kancellárság kéz a kézben jár. Most mégis megpróbálná az ország vezetését a párt nélkül. Ehhez pedig olyan ember kell a CDU élén, akiben megbízhat. Ő lenne Annegret Kramp-Karrenbauer, volt Saar-vidéki miniszterelnök, a jelenlegi pártigazgató. A név a németeknek is hosszú, így AKK rövidítés alatt fut. A politikusnőt kis Merkelnek mondják, de a kancellárnál konzervatívabb világnézetet vall, óvatosan kritizálja elnökét a migrációs kérdésben is. Amennyiben AKK-t választják a CDU új elnökének, akkor Merkel jó eséllyel kancellár maradhat a következő választásokig. Hogy ez a teljes maradék ciklust jelenti-e, nem tudni. A szociáldemokraták válsága ugyanis még maga alá temetheti a nagykoalíciót.
Amennyiben a jelöltek közül a leginkább konzervatívnak számító Friedrich Merz nyer, úgy Merkel pozíciója jelentősen meggyengül – méghozzá azonnal. Bár a volt frakcióvezető együttműködést ígért a kancellárnak, Merzet szorítja az idő. A hírek szerint szeretne minél hamarabb átülni a kormányfői székbe. Az elmúlt hetekben azonban több stratégiai hibát elkövetett. Tőzsdei cégek felügyelőbizottságában eurómilliókat keresett, mégis a középosztályhoz sorolta magát. A szakértelmet és jogi képzettséget sutba dobva kezdett a migrációs kérdésben keménykedni. És egyre inkább ráégett, hogy ő a múlt embere, a húsz évvel ezelőtti, férfidominanciájú, klikkesedő párt relikviája. A tudáshiány különösen nagy, ha a potenciális koalíciós pártokat nézzük: a Merz által képviselt politika nem igazán partiképes. Kancellár viszont a jelenlegi erőviszonyok mellett a Zöldek támogatása nélkül nem lesz.
Az esélyesek között ott van még Merkel 38 éves egészségügyi minisztere. Jens Spahn sokáig a párton belüli ellenzék kedvencének számított. Ambícióit támogatta a CDU-n belüli pénzügyi-gazdasági platform, valamint a konzervatívabb szárny. Keserűen kellett azonban tapasztalnia, hogy Merz megjelenésével cserepadossá vált. Egykori pártfogói elfordultak tőle. Spahn az elmúlt hetekben a fiatalságával igyekezett kampányolni, Merz ugyanis egyidős Merkellel, és AKK is mindössze 8 évvel fiatalabb. Esélye azonban nincs.
Mit kell tehát figyelni:
Spahn esélyei annyira rosszak voltak az utolsó hetekben, hogy vele nem számolnánk. Ha mégis ő fut be, akkor a Merzhez hasonló folyamat indulhat be. És van még egy kérdés, amelyet a német sajtó élénken vitat. Összesen nyolc regionális fórumon csapott össze a három politikus. Ezek részint kifejezetten érzelmesre, forróra sikerültek. A sajtón keresztül további szemrehányások hangzottak el egymás irányában. Merz megvádolta a teljes CDU vezérkart, hogy tétlenül figyelte az AfD felemelkedését, amit komoly helyreutasítás követett AKK részéről. És természetesen ott volt a migráció, amely kapcsán olyan ellentétek bukkantak fel, hogy egyes megfigyelők már azt feszegették:
fennmaradhat-e a CDU egysége az elnökválasztás után?
Rég volt ilyen komoly tét egy párt kongresszusán, és az eredményt az egész kontinens érezni fogja.
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
Az alig egy héten belüli, immár negyedik esetről, ami még szombaton történt, egy fideszes fővárosi politikus tett közzé videót.
A miniszterelnök üzent: „Kijev, Brüsszel, Tisza – együtt akarják megbuktatni a magyar kormányt”, de ezt nem hagyja szó nélkül.
Sikerült ugyan elkerülni a katasztrófát, de a helyzet nem jó.
Az elnök rajongója, Laura Loomer aktivistaként szenteli az életét annak, hogy leleplezze azokat, akik nem eléggé lojálisak Trumphoz.
A Beatrice énekesének van véleménye és el is mondja.