Magyarország marad a koszovói légtér „ura”

A most megerősített, határidő nélküli hosszabbítás lehetősége már szerepelt a 2014-es eredeti megállapodásban is, amelyet  a NATO vezette koszovói békefenntartó erő, a KFOR, illetve Magyarország  képviselői írtak alá, az akkori megállapodás szerint ha az egyezséget az első öt évben egyik fél sem mondja fel, akkor az határidő megadása nélkül meghosszabbodik.  „Egyik fél sem nyújtott be írásos felmondást, a felek most azon dolgoznak, hogy megteremtsék a folytatás technikai és működtetési feltételeit” – idézte a Balkaninsght a NATO válaszát.

A Koszovói hatóságok (ANSA) az albán többségű ország légterének alsó részét ellenőrzik, míg a magyar állami cég, a HungaroControl  a 10 ezer láb fölötti forgalmat irányítja. A magyar adatok szerint a forgalom folyamatosan növekszik: 2018 májusában 33,85 százalékkal  több gép haladt át a térség fölött, mint egy évvel korábban. Csak májusban 11.649 belépőt regisztrált a HungaroControl, éves szinten pedig több mint egymillió gép fordult meg Koszovó légterében.

A Koszovó fölött áthaladó gépek díjat fizetnek, az alső légtér használat 4 millió eurós bevételt hozott, míg a felső 6,7-7,8 milliót adhatott. Ha mi ellenőriznénk a felső légteret is, akkor több millió euróval nőnének a bevételek, s legalább száz embernek adhatnánk munkát” – mondta a jelenlegi helyzettel elégedetlennek tűnő Bahri Nuredini, az ANSA igazgatója.

Az 1999-es, Szerbia elleni NATO légi háború utáni években az észak-atlanti szövetség ellenőrizte a koszovói magas légteret, s Magyarország 2014-ben vette át ezt a feladatot. Mivel Szerbia továbbra sem ismeri el Koszovó államiságát, a pristinai repülőtérre érkező, vagy az onnan induló gépek nem használhatják Szerbia légterét, így azok vagy Bosznia felé, vagy Macedónia, Bulgária és Románia felé kerülik ki  Szerbiát.