Az algériai voksolások fontos szereplői, a választást felügyelő bírák szombaton Algírban közölték, hogy az elégedetlenségi mozgalom támogatása jeleként bojkottálják a július 4-ére kitűzött elnökválasztás előkészítését.
Abdel-Kader Benszaláh ügyvivő államfő szerdán jelentette be, hogy július 4-én elnökválasztást tartanak, hogy megválasszák a tömegtüntetések nyomán néhány hete lemondott, 82 éves Abdel-Azíz Buteflika utódját.
A tiltakozók pénteken ismét nagy számban mentek az utcára a Buteflika emberének tekintett Benszaláh lemondását követelve, úgy ítélve meg, hogy a Buteflika rezsiméhez két évtizeden át hű vezetők nem képesek szabad és tisztességes választásokat garantálni. Több tüntető "Az igazságszolgáltatás függetlensége a joguralom garanciája" feliratú transzparenst tartott a kezében.
Száznál is több bíró tüntetett szombaton Algírban az igazságügy-minisztérium épülete előtt a most alakuló, mintegy ezer bírát számláló Szabad Bírák Klubjának felhívására. Ez a szervezet tömöríti a hatalomhoz közel álló Bírák Országos Szakszervezetéből kilépett tagok többségét. A Szabad Bírák Klubja úgy döntött, hogy bojkottálja az elnökválasztás felügyeletét - jelentette ki Szaad Eddin Merzug, az északkelet-algériai El-Ued törvényszékének vizsgálóbírája.
A bírák fontos szerepet játszanak az algériai választások lebonyolításában, mert ők ellenőrzik a hatalom és az ellenzék között vita tárgyát képező választási dokumentumokat. A tervek szerint április 16. és 24. között ellenőriznék a választói névjegyzékeket a július 4-ei választások előtt.
"Nem könnyű bírónak lenni és bojkottálni a választások felügyeletét - mondta Musztafa Busási ügyvéd, ellenzéki politikus. A múltban a hatalom a bírákat használta alibinek, hogy választási csalással indítsa el jelöltjeit - tette hozzá.
A 82 éves Buteflika április 2-án kényszerült lemondásra a 20 éves elnöksége elleni országos tiltakozó mozgalom és a befolyásos hadsereg nyomására.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
