szerző:
Windisch Judit - Kaufmann Balázs
Tetszett a cikk?

Nem csak a látogatásának helyszíneit, a mondanivalóját is patikamérlegen mérte ki hétvégi romániai útján Ferenc pápa, aki a román és a magyar közösség előtt is az együttélés fontosságáról beszélt. Ő elment, de mi marad a tanításából? Helyszíni riport Ferenc pápa erdélyi útjáról.

A pápa csíksomlyói szentmiséje a magyaroknak ürügy lesz arra, hogy az egész Kárpát-medencéből százezres tömegekben Székelyföldre látogassanak, ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnök egymillió ember előtt kikiáltja Erdély függetlenségét és Magyarországhoz való csatolását

– vizionálta a szélsőségesen nacionalista, xenofób és magyarellenes megszólalásairól elhíresült volt kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar pár nappal a pápalátogatás előtt. Mondanunk sem kell, ez nem következett be – és nem csak azért, mert Orbán Viktor nem ment el a szentmisére –, de azért az egész jól mutatja a pápalátogatást megelőzően nyilvánosságra került rögeszméket. Ennél hisztérikusabb nyilatkozat aligha született, hangulatkeltésre alkalmasabb viszont igen.

„Funar a politikai életben ma már egy senki, ezért nem veszélyes, vannak viszont azok a szereplők, akiknek hatalmuk van egy folyamatot gerjeszteni, irányítani” – mondja a hvg.hu-nak Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet Románia-szakértője. „A Román Akadémiához kötődő LARICS Intézet vezetője a pápalátogatás előtt jelentetett meg egy hosszú tanulmányt, amelyben azt javasolta, hogy a román politika akadályozza meg a magyar himnusz elhangzását a csíksomlyói mise után.”

©

Nem magával a Himnusszal volt bajuk, ám az intézet azt következtette ki, hogy ha az elhangzik, azzal

Magyarország társszuverenitási igényét fejezi ki Erdélyre.

Aki pedig nem tudja, hogy a Himnusz egy nemzeti ima, azt könnyű egy ilyen véleménnyel manipulálni – teszi hozzá lapunknak a szakértő.

Ez volt egyébként az az intézet, amely „kellő erejű odacsapást” szorgalmazott Magyarország ellen, nehogy megkaparintsák Erdélyt, miután egy közvélemény-kutatás kihozta, Romániában legalább annyira gyűlölik a magyarokat, mint az oroszokat, illetve ugyanez tiltotta meg román tudományos köröknek, hogy Trianon ügyében párbeszédet folytassanak magyar történészekkel – idézi fel Pászkán.

Ez veszélyesebb, mint Funar agymenése.

Egyelőre csönd van

A Himnuszt mégis elénekelték Csíksomlyón, és meglepő módon a történtek nem Romániában, hanem egyes magyar kommentelőknél csapták ki a biztosítékot. A pápa ugyanis az utolsó szavak előtt felállt, az oltárhoz lépett, majd a Himnusz után elindult kifelé. Van, aki ezt hatalmas tiszteletlenségnek tartotta. Pászkán azt mondja,

ismerve a mentalitást, azok a románok, akik ebből ügyet akarnak csinálni, arról fognak beszélni, győztek, a pápa meg sem várta a végét.

Pászkán szerint viszont a lényeg az, hogy az a 100 ezer ember, aki ott volt, ugyanúgy elénekelte a Himnuszt, mint mindig, nem sikerült megfélemlíteni, eltántorítani őket. Bár most a román média leginkább azon pörgött, hogy Klaus Iohannis államfő felesége milyen divatbakit vétett a Szentatya fogadásakor (szerintük nem szabadott volna világos öltözékben, fátyol nélkül mutatkoznia), a szakértő attól tart, a következő hetekben hullámszerűen még felemlegethetik majd, hogy miért engedték a Himnusz éneklését. Ugyanakkor van, amiben a hőbörgők tényleg győztek: Pászkán elmondása szerint sokan cirkuszoltak a neten, miért csak magyarra akarják fordítani a pápa beszédét, szerinte ennek túlkompenzálására született meg az a verzió, hogy először románul hallgathatták meg a hívek, mint mondott Ferenc pápa az együttélésről.

©

Ez viszont egy erdélyi magyar férfinak nem tetszett: miután azon a környéken döntően magyarok élnek, szerinte még az is elvárható lett volna, hogy a pápa beszédét azonnal magyarra fordítsák, akár mondatról mondatra is.

Kinek szólt a pápa?

A beszédet mindenesetre értették, és örömmel is hallgatták, mikor a pápa arra figyelmeztetett,

ne feledjék és ne tagadják a múlt összetett és szomorú eseményeit, de ez nem gördíthet akadályt a testvéri együttélés elé,

ám a beszélgetéseink alapján úgy tűnt, nem saját magukat érezték célkeresztben. A többség ugyanis úgy látta, a románoknak van több teendőjük ez ügyben.

Egy idősebb székely asszony például arról beszélt munkatársunknak,

"mi elfogadó emberek vagyunk, csak nem szeretjük a ránk telepedést".

Egy székely férfi szerint nagyszerű, hogy a békességre és a kölcsönös együttélésre hívta fel a pápa a figyelmet, reméli, hogy ez használ majd a román–magyar kapcsolatnak, de „mindkét részről kellenek lépések, hogy testvériségben növekedhessünk”.

©

Egy 89-ben Magyarországra emigrált férfi az alapsérelmet hozta fel:

mi már 100 éve kérjük a megbékélést, de a gyulafehérvári népgyűlésen adott szavukat sem tartották be.

Szerinte a békét csak egy dél-tiroli példára létrehozott autonómiával lehetne megteremteni. Ő csak ezután költözne vissza,

de hogy én még egyszer románul intézzem az adminisztrációt, hát köszönöm, az nem kell.

Az államfő szerint minden a legnagyobb rendben

Érdekes egyébként, hogy Csíksomlyótól 180 kilométerre, a többségében románok lakta megyében egy csaknem színtiszta magyar faluban nem panaszkodtak román–magyar ellentétre, bár egy vegyes házasságban élő fiatal asszony egészen szkeptikus volt: „nem hiszem, hogy valaha lesz egyezség a románok és magyarok között”, konkrét sérelmeket azonban nem sorolt. Egy másik, hasonló korú nő azzal intézte el a kérdést, hogy

nem kell mindent számba venni, menni kell tovább és kész.

©

Klaus Iohannis államfő azzal dicsekedett a pápának, hogy szépen bánnak a kisebbségekkel, de Pászkán szerint csak „a száz éve jellemző propagandát hozza”. Az egyik fő probléma, hogy rosszindulatúan értelmezik vagy nem tartják be azokat a törvényeket, amelyek a magyar anyanyelv használatára vonatkoznak.

Egy 98 százalékban magyarok lakta településen is simán megbünteti a diszkrimináció elleni tanács a polgármestert, mert csak magyarul adták ki a falu lapját, holott él ott öt román is,

hivatalos közleményeket pedig simán kiadnak kizárólag román nyelven olyan településen, ahol 20 százalék fölötti a magyarok aránya, így már kötelező lenne magyarul is kommunikálni. Az egyetemi autonómiára hivatkozva pedig simán fölülírják azt a törvényt, amely önálló kart ír elő a marosvásárhelyi egyetemen.

A provokáció is folyamatos szerinte, és míg a románellenes feliratok készítőit napokon belül elkapják, a magyarellenes feliratok esetén szinte soha nincs meg a tettes, de ugyanez a különbség megvan a zászlógyalázásokkor is.

©

Mélyen gyökerezik a baj

A Csíksomlyótól 180 kilométerre lévő Balázsfalván – a pápai látogatás utolsó állomásán – beszélgettünk egy román nővel is, aki azt mondja, nagyon sokszor démonizálják a magyarokat a román médiában, és azt sokan elhiszik. Ő sem volt kivétel:

a médiában azt hallgattam, hogy a magyarok barbárok, aztán mikor először jártam Csíkszeredán, meglepődtem, mennyire kedves emberek élnek ott. Azóta sok magyar barátom van, áldozatoknak gondolom a magyarokat.

Elmesélte azt is, milyen undorítónak tartotta, mikor a román média annak idején valóságos karaktergyilkosságot követett el egy eladónő ellen, aki nem volt hajlandó románul megszólalni, és nem is akart kiszolgálni románokat.

A hivatalos oktatás semmit sem segít ezen a helyzeten. Pászkán Zsolt azt mondja, általános és középiskolában még mindig a kommunizmus alatt kialakított szemlélet szerint oktatják a történelmet, Erdély aranykoráról egy szó sincs, a diákok jellemzően azt hallgatják, milyen elnyomásban tartották őket a magyarok.

Aki nem foglalkozik ezzel mélyebben, annak ez a magyarságképe marad meg.

Egy csíkszeredai nő a másik oldalról látja ugyanezt:

az utóbbi időben nagyon sok támadás érte a magyarokat pár magyargyűlölő részéről, emiatt pedig az egész román nép ellen nő a gyűlölet, aminek véget kellene vetni. Azért, mert pár ember támadja a vezetőinket, még nem jelenti azt, hogy mindenki ilyen.

Hasznosnak tartja ugyan, hogy eljött a pápa és az összefogásról beszélt – bár ez segíthet, de önmagában senki szerint sem képes megoldani a problémát –, ám ahhoz, hogy szépen, békességben lehessen élni, „valami újat kell csinálni”.

©

Talán van remény: román beszélgetőtársunk azt mondja, az idősebb korosztálynál még tapasztal magyarellenességet, a fiatalok körében viszont már nem.

Új vagy régi lemez jön?

A pápa ugyan más szavakkal, de Bukarestben és Csíkszeredán is a békés együttélés fontosságáról beszélt, de nagy kérdés, mit hoz a jövő év. Ezt nem az erdélyi magyarok említették, hanem egy debreceni fiatal, aki arról beszélt, a pápa intelligensen, puhatolózóan közelítette meg a témát, de szerinte a jövő év vízválasztó lesz.

Közeledik Trianon 100. évfordulója, az különböző irányokba mozdíthatja el ezt a puskaporos helyzetet.

Az évfordulóra a magyar állam gőzerővel készül, de Romániában is lehet valamiféle demonstratív megemlékezés. Pászkán Zsolt azt mondja, a románok számára fontos 100 éves évfordulót tavaly december 1-én nem sikerült kellőképpen megünnepelni, ezt a politikai körök azzal próbálták szépíteni, hogy azt mondták, egy 2020-ig tartó eseménysorozattal készülnek. Lehet, hogy ez marad a bejelentés szintjén, Pászkán ugyanis semmilyen előkészületet nem érzékel 2020-ra.

Az viszont, hogy a magyarok készülnek, gerjeszthet ellenreakciókat, de ezen is túlleszünk, 100 évente egyszer van egy-egy ilyen megemlékezés, mindenki kipipálja a saját körét.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Eltűnt a Gruevszki-féle lehallgatásokban érintett volt észak-macedón kémfőnök

Eltűnt a Gruevszki-féle lehallgatásokban érintett volt észak-macedón kémfőnök

Nagyon hasznos kódot tesz minden bélyegére a német posta

Nagyon hasznos kódot tesz minden bélyegére a német posta

Kiömlött salétromsav miatt sérült meg két mentő, a felelős ellen vádat emeltek

Kiömlött salétromsav miatt sérült meg két mentő, a felelős ellen vádat emeltek