szerző:
hvg.hu

Egy köztörvényes bűncselekmény nyomán adnának ki egy hongkongi férfit Tajvannak, ehhez azonban egy olyan törvényt kellene elfogadni, amely a hongkongiak szerint bármikor a politikai ellenvéleménnyel élők ellen fordítható. A most kialakult tüntetési hullám sokkolta Hongkongot.

Az utóbbi évtizedek legdurvább utcai összecsapásai törtek ki Hongkongban, ahol a helyi ellenzék a készülőben lévő kiadatási törvény miatt hívta tüntetni a városállam polgárait. A tiltakozók attól tartanak, ha a helyi parlament elfogadja a törvényt, akkor a Kínának nem tetsző ellenzékiek is kiszolgáltatják Pekingnek. Ez pedig azt jelentené, hogy jelentősen csorbulna a Nagy-Britannia által 1997-ben Kínának visszaszolgáltatott térség autonómiája, Hongkong és Kína jelenleg ugyanis az egy ország, két rendszer elv alapján szabályozza kapcsolatait. Helyi elemzők szerint újabb tüntetések várhatóak, amint a munkáját csütörtökön felfüggesztő parlament ismét összeül.

Hongkongban valóságos sokkot okoznak a több mint egy hete óta tartó tüntetések. Vasárnap közel egymillió ember, a népesség hetede vett részt a kiadatási törvény elleni demonstráción. S nem csak a hatalmas tömeg látványa miatt állt meg az élet az 1841–1997 között brit gyarmatként működő, 263 szigetből álló városállamban, hanem azért is, mert a szerdai, jóval kisebb tömeget vonzó tüntetésen elszabadultak az indulatok: az ellenzéki meg akarták ostromolni a középületeket, amire a rendőrök könnygázzal és gumilövedékkel válaszoltak.

©

Az összecsapásokban több mint hetvenen megsebesültek, két ember jelenleg is válságos állapotban van. A cél az lett volna, hogy a tiltakozók elzárják a törvényhozásba vezető utakat, hogy a parlamenti képviselők ne tudják megszavazni a kiadatási törvényt, ám végül az egész belváros megbénult. A rendet csak estére sikerült helyreállítani, ám még csütörtökön is látszottak a zavargások nyomai: milliónyi eldobált palack, illetve ernyők tízezrei hevert szanaszét az utcákán. 

Arccal a másképp gondolkodók felé

A kiadatási törvény nem véletlenül váltott ki heves indulatokat. A hivatalos magyarázatok szerint a törvény célja, hogy Hongkong azokkal az országokkal – Tajvannal, Makaóval, illetve Kínával is – rendezze ezt a kérdést, amelyekkel nem rendelkezett ilyen megállapodással. Az ügy azért került napirendre, mert egy hongkongi fiatalember Tajvan szigetén állítólag megölte várandós barátnőjét, s miután visszaszökött Hongkongba, a helyi hatóságok – egyezmény hiányában – nem adhatják át az elkövetőt Tajvannak.

A hongkongi politikusok ugyan azt állítják, ha meglesz a kiadatási egyezmény, akkor az nem vonatkozik majd politikai ügyekre, s csakis köztörvényes bűnözőket lehet majd átadni Kínának, a hongkongi ellenzék attól tart, Peking az odamenekült kínai másképp gondolkodók esetében is élne a lehetőséggel.

©

A hongkongi politikában pedig egyre több a Kínához húzó személy, s az ellenzék szerint, ha a törvényhozás igent mond a törvényre, Hongkong olyanná válik, mint bármelyik kínai város. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kínai igazságszolgáltatás közismerten hajlamos a kínzásokra, illetve a kényszervallomások kicsikarására.

Vihar előtti csend

A szerdai tüntetés után a hatóságok felfüggesztették a törvényhozás munkáját, ám ez nem jelenti azt, hogy a Carrie Lam kormányzó nevével fémjelzett vezetés lemondana a törvény elfogadásáról. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a kormányzó módosítani kívánja a szöveget, s azt valamikor a hónap második felében terjesztenék ismét a képviselők elé.

Lam már csak azért sem vonul vissza, mert egyébként sem az az önfeladós fajta politikus. „Lam igencsak arrogáns vezető. Szereti emlékeztetni a körülötte lévőket arra, hogy mindig osztályelső volt, rendre kijavítja az embereket, és úgy tesz, mintha mindent ő tudna a legjobban” – mondja róla Kenneth Chan, a helyi baptista egyetem politológiaprofesszora. Szerinte a kormányzó nem tűri az ellenkezést, s kivagyisága már nem egy kormányzati válságot szült.

©

A kiadatási törvény miatt népszerűsége szinte szabadesésben zuhan, s az is sokat ártott megítélésének, hogy egy korábbi nyilatkozatában azt mondta, Hszi Csin-ping kínai államfőt csodálja leginkább a politikusok közül. Ugyanakkor cáfolja, hogy kormányzóként Peking érdekében cselekszik. „Ha valaki azt mondja, hogy csak egy báb vagyok, s csak a Peking-párti erőknek köszönhetően nyertem meg a választást, arról tanúskodik, hogy egyesek nem hajlandóak elismerni azt, amit az utóbbi 36 évben Hongkongért tettem” – mondta Lam a BBC-nek. 

Az ellenzék sem vonult vissza, a törvényt elutasítók újabb nagy demonstrációt szerveznek vasárnapra, s felszólították a hongkongiakat, hogy hétfőn általános sztrájkkal fejezzék ki nemtetszésüket: bojkottálják az iskolákat, illetve munkahelyeket. A tüntetők már készülnek a hét végi megmozdulásokra, elkezdték felhalmozni a sisakokat, illetve a könnygáz elleni védőmaszkokat. „A rendőrség túl kemény válasza csak súlyosbítja a feszültséget, és növeli az erőszak veszélyét” – mondta a The Guardian című brit lapnak a helyi Amnesty International szervezet vezetője, Man-kej Tam.

Digitális háború

A szervezést nehezíti, hogy a hatóságok szemmel láthatóan nagyon figyelik az online csatornákat. Őrizetbe vettek például egy olyan fiatalembert, aki a vádak szerint a Telegram üzenetközvetítő appon egy 30 ezer fős csoport adminisztrátora volt, s felelős volt az erőszak elszabadulásáért.

Lapbeszámolók szerint az ellenzékiek, akik 2014-ben az online csatornákon szervezték meg az akkori tüntetéshullámot, most igyekeznek minimális digitális nyomot hagyni. Csak a titkosított üzenetek továbbítására képes appokat használják, ha lehet, papíralapú jegyet vesznek a metróra, nem előfizetéses mobilszámokon beszélnek egymással, és leállítják készülékeiken a nyomkövető alkalmazásokat.

„Teljesen szokatlan, hogy Hongkongban ilyen nyomás alatt van a szólásszabadság. Az emberek elhallgatnak, a rezsim pedig ezt akarja” – mondta az őrizetbe vett Ivan Ip a digitális csatornák állami ellenőrzéséről. És a digitális háborúba Kína is beszállt, a szerdai tüntetés napján kínai szerverekről túlterheléses támadással tették elérhetetlenné az orosz Pavel Durov által alapított Telegram üzenetküldő alkalmazást. Peking szerint egyébként az ellenzék – és nyugati finanszírozói – felfordulást akarnak Hongkongban.

Tajvani félelmek

A Kína által az ország részének tartott, független államként működő Tajvanon gyorsan reagáltak a hongkongi fejleményekre. Caj Ing-ven tajvani elnök közölte, az utóbbi napok eseményei is bebizonyították, hogy nem működik az egy ország két rendszer szisztéma. „Nézzenek Hongkongra, és gondoljanak Tajvanra” – írta az elnök egy Facebook-bejegyzésben, arra utalva, hogy Kínában több politikus is azt szorgalmazza, hogy a második világháború és a Kínai Népköztársaság 1949-es kikiáltása után magát függetlenné nyilvánító Tajvant a hongkongihoz hasonlóan reintegrálják majd Kínába.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Eddig rejtély volt, most kiderülhet, hogy milyen volt Frida Kahlo hangja

Eddig rejtély volt, most kiderülhet, hogy milyen volt Frida Kahlo hangja

"Ne nyilvánosan csinálják, hanem a négy fal között" - mondta a Fidesz politikusa a Pride-ról

"Ne nyilvánosan csinálják, hanem a négy fal között" - mondta a Fidesz politikusa a Pride-ról

Rabszolgasors: hét évet kapott a gádorosi csicskáztató

Rabszolgasors: hét évet kapott a gádorosi csicskáztató

Később jöhet, de tovább tarthat a dinnyeszezon

Később jöhet, de tovább tarthat a dinnyeszezon

Nem száll többé vízre a Hableány

Nem száll többé vízre a Hableány

Percekig néztek tétlenül egy fuldokló hajléktalant Miskolcon

Percekig néztek tétlenül egy fuldokló hajléktalant Miskolcon