Orbán elszólása is segíthetett kiskaput találni a Pride-rendezéshez, de Karácsonyék nagy jogcsatákra készülhetnek
Egy jogi kiskaput kihasználva bízhat a főváros abban, hogy rendőrségi engedély nélkül is megrendezhetik szabályosan a Pride-ot.
Nikola Gruevszki
AFP / Robert Atanasovski
A héten megvalósult az, amire 1991 óta hiába várt a Macedóniából néhány hete Észak-Makedóniává vált, közel három évtizeddel ezelőtt függetlenné lett egykori jugoszláv tagköztársaság. A NATO-tagállamok és Szkopje képviselői aláírták az északmakedón csatlakozási protokollt, és ezt követően a balkáni ország – egyelőre meghívottként – részt vehet a katonai szövetség munkájában. A belépés hivatalos aktusa 2019 vége előtt várható, akkor, amikor a NATO mind a 29 tagállama ratifikálja majd az erről szóló egyezményt.
A csatlakozási szerződést az a Görögország ratifikálja majd elsőként, amely 27 éven át makacsul akadályozta Szkopje euroatlanti integrációs törekvéseit. Athén szerint ugyanis az, hogy a függetlenség után az ország neve Macedónia lett, arra utalt, hogy a kétmillió lakosú köztársaság igényt tart a Görögország északi részén fekvő Makedónia tartományra. Bár Szkopje ezt kitartóan cáfolta, az mindenképpen joggal bosszantotta Athént, hogy Macedóniában igyekeztek kisajátítani az egykori makedón uralkodó, Nagy Sándor örökségét: a közintézményeket róla és apjáról, II. Fülöp (II. Philipposz) királyról nevezték el, a városokat pedig hellenisztikus szobrokkal és épületekkel szórták tele.
Macedón zászló a névváltás elleni szkopjei tüntetésen. Viharos menet volt
AFP / Robert Atanasovski
Valószínűleg Magyarország sem meri majd megakasztani a ratifikációs folyamatot - már sietve gratulált is Észak-Makedóniának -, pedig ha az Orbán-kormány komolyan gondolja, hogy Észak-Makedóniában olyan súlyos gondok vannak a jogállamisággal, hogy menedéket kellett adni tavaly ősszel a gazdasági bűncselekmények miatt kétéves börtönre ítélt Nikola Gruevszki exkormányfőnek, akkor jó lelkiismerettel aligha engedhetné be a katonai szövetségbe az országot. Igaz, Budapest csak az Orbán Viktor barátjaként számon tartott Gruevszki esetében látott veszélyt, 2014 óta közel húsz embert adott ki Szkopje kérésére.
A már biztosnak tűnő NATO-tagság mellett mindenképpen felgyorsul Észak-Makedónia EU-s integrációja is. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Románia európai ügyekért felelős minisztere, George Ciamba a napokban közölte, Brüsszel azt szeretné, ha már a júniusi EU-csúcs előtt megkezdődnének a csatlakozási tárgyalások. Bár az unió már 2018 nyarán feltételesen igent mondott az északmakedón – és az albán – belépési folyamat megindítására, az EU-hoz csatlakozás sokkal bonyolultabb lesz, mint a NATO-tagság megszerzése.
És nemcsak azért, mert több EU-tagország a korábbi bővítés kapcsán szerzett tapasztalatok miatt már nem támogatja teljes mellszélességgel az unió további kiterjesztését. Hanem azért is, mert Észak-Makedóniában gondok vannak az intézményrendszer működésének átláthatóságával, s komoly problémát jelent a korrupció is. Megalapozottnak tűnő megvesztegetési vádak lengik körül a kormányzó szociáldemokratákkal koalícióban lévő Demokratikus Unió az Integrációért nevű albán pártot, s az együttműködés rossz fényt vet a Gruevszki nevével fémjelzett jobboldali, nacionalista VMRO-DPMNE kormányát leváltó szociáldemokrata Zoran Zaevre is.
Zaev próbálja felszámolni a 2002–2016 között miniszterelnökként tevékenykedő, s országlását mintegy húszezer ember jogtalan lehallgatásával emlékezetessé tevő Gruevszki örökségét. Az új kormány véget vetett a Fideszéhez hasonló, ám annál kicsit korábban kezdett hivatalos sorosozásnak – az első „Stop Soros” szervezet is Macedóniában jött létre –, és igyekszik helyreállítani kapcsolatait a Gruevszkiék által imperializmussal és természetesen „migránssimogatással” vádolt Brüsszellel is. Ennek volt része az is, hogy a névalkut ellenző VMRO-DPME ellenállását legyőzve, végül a parlamentben Zaevéknek sikerült megszerezniük a görög–macedón egyezmény ratifikálásához szükséges kétharmados többséget.
Egyelőre úgy tűnik, hogy az agymosás hatásai múlóban vannak: a 2017. őszi helyhatósági választáson Zaev pártja fölényes győzelmet aratott, s megszerezte a nagyobb városok polgármesteri posztjait. „Így néz ki, ha szabad és tisztességes választásokat rendezhetnek az országban” – mondta Zaev a voksolás eredményeinek közzététele után. A politikus arra utalt, hogy a Gruevszki által elrendelt lehallgatások során a kormányfő emberei a szavazások manipulálásáról is beszélgettek egymással.
Észak-Makedónia EU-tagságának elnyerését az is lassíthatja, hogy Oroszország – amely azt is határozottan ellenzi, hogy Albánia és Montenegró után újabb balkáni állam belépjen a NATO-ba – az unióhoz csatlakozást is fékezni igyekszik. És egyáltalán nem biztos, hogy a NATO-tagságot megszavazó, de Moszkva barátjának számító görög kormány a következő években nem fog akadályokat gördíteni az európai integráció útjába. A Moszkvával ugyancsak jó kapcsolatokat ápoló Orbán-kormány jövőbeli cselekedetei sem teljesen kiszámíthatók, Észak-Makedóniában például továbbra is működnek a Fideszhez közel álló magyar befektetők tulajdonában lévő, Gruevszkit és az ellenzékbe szorult VMRO-DPMNE-t támogató, továbbra is bőszen sorosozó médiumok.
Függetlenül attól, hogy Észak-Makedónia pontosan mikor válik EU-taggá, már a csatlakozási kilátások javulása és a belépési tárgyalások megkezdése javítja az ország megítélését, és ez növeli a külföldi befektetők beruházási kedvét is. Az előrejelzések szerint az idén és jövőre három százalékkal nőhet a gazdaság, a tavalyi 2,5 százalék, illetve a 2017-es stagnálás után.
Miközben Észak-Makedóniában gyökeres változások zajlanak – az új kormány leállította a mesterséges hellenizációt is –, az atlantistából országlása végére nacionalistává vált Gruevszki vígan éli világát Budapesten, s már interjút is adott a Sitel nevű szkopjei tévécsatornának. Megismételte, hogy azért menekült el magyar diplomaták segítségével a büntetés elől, mert „megbízható forrásokból” úgy értesült, ellenségei meg akarják őt gyilkolni a börtönben. Azt is elmondta, hogy egyik meg nem nevezett barátja segített neki új életet kezdeni a magyar fővárosban, ahol rendszeresen fogadja a hazájából érkező vendégeket. Kijelentette: ha véget ér az ellene kezdett „üldözési kampány”, akkor visszatér Szkopjéba. Azt nem árulta el, hogy miképpen jutott át a szomszédos Albániába – ott vette fel a kapcsolatot a helyi magyar nagykövetséggel –, ám közölte, nem igazak azok az állítások, miszerint Zaev segített neki meglépni, mert nem akarta, hogy az ellenzéki vezető mártírként üljön a börtönben.
