szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A békésnek indult kedd esti tüntetések is hajnalig tartó zavargásokba torkollottak Barcelonában, miután a spanyol legfelső bíróság hétfőn hosszú börtönbüntetésre ítélt kilenc függetlenségpárti katalán politikust. A helyiek újabb összetűzésektől tartanak, a tiltakozás más városokra is átterjedt.

Polgárháborúra emlékeztető hangulat alakult ki kedd estére Barcelona több sugárútján, miután véget ért a kilenc politikus elítélése elleni békés tüntetés. A „kemény mag” szemeteskonténerekből állított fel barikádokat, az arcukat maszkkal eltakaró tüntetők pedig több helyen tüzeket gyújtottak a belvárosban, köztük az elegáns üzleteknek és hoteleknek helyet adó Passeig de Gracia úton is. Közben rendőrségi helikopterek köröztek a belváros fölött, s az egyenruhásokban végül gumilövedékek és könnygáz bevetésével sikerült szétoszlatniuk a többezres tömeget. Míg hétfőn a tüntetők a barcelonai repülőtér forgalmát is megbénították, kedden a légikikötő nem volt veszélyben.

MTI / AP / Bernat Armangue

A zavargások más városokra is átterjedtek, egyebek mellett Tarragonában, Gironában és Lleidában is erőszakba torkollott a tiltakozás. Helyi források szerint az összetűzésekben több tucat tüntető, illetve rendőr sebesült meg.

Sok sebesült és letartóztatott

Miközben a helyi kormányzat – amelyben többségben vannak a függetlenségpártiak – polgári engedetlenségre szólította fel a katalánokat, a madridi kormány közölte, hogy 51 embert vettek őrizetbe, s az összecsapásokban több mint hetven rendőr sérült meg. „Egy kisebbség akar utcai erőszakot, teljesen egyértelmű, hogy nem békés polgári mozgalomról van szó, hanem arról, hogy néhány egymással együttműködő csoport az erőszak árán akarja ellehetetleníteni a Katalóniában élő emberek békés egymás mellett élését” – áll a madridi közleményben.  A madridi kormány arra utalt ezzel, hogy míg korábban a katalán nemzetgyűlés szervezte a többségében békés megmozdulásokat, a jelek szerint a kezdeményezés most átkerült a sokkal radikálisabbnak számító Köztársaságvédelmi Bizottságok kezébe. Ugyancsak megjelent egy okostelefonos applikáción tüntetéseket szervező csoport a „Demokratikus Cunami” is, amely a hétfői repülőtéri akciót kezdeményezte.

MTI / AP / Emilio Morenatti

A madridi kormány azt is hangsúlyozta, ha kell, kemény eszközökkel fogja szavatolni a Katalóniában élők biztonságát. A Pedro Sanchez vezette ügyvezető kormány – Spanyolországban november 10-én tartanak előrehozott választást, miután a nyáron nem sikerült működőképes kormánykoalíciót alkotni – korábban már azt is bejelentette, készen áll arra, hogy ismét életbe léptesse az alkotmány 155-ös paragrafusát, azaz felfüggessze a regionális autonómiát és közvetlen kormányzást vezessen be az Ibériai-félsziget északkeleti részén lévő tartományban.

Az ajándékozás ellen

A katalóniai kormány is a béke megőrzését kérte, Pere Aragones katalán alelnök arra emlékeztette a tartomány népességét, hogy a katalánok tiltakozása mindig is békés volt, s az erőszak az ellenfél malmára hajtja a vizet. „Ne adjuk meg nekik, amit akarnak, ne adjuk a kezükbe ajándékként a 155-ös paragrafus alkalmazásának a lehetőségét. Meg kell védenünk magunkat, de tartózkodjunk az erőszaktól” – mondta a politikus. Barcelonában egyébként akadnak, akik azt állítják, a rendbontók spanyol provokátorok voltak, ám erre egyelőre semmiféle bizonyíték nem került elő.

MTI / AP / Emilio Morenatti

A függetlenségpártiak újabb tüntetésekre készülnek, ám az mindenképpen némi zavarodottságot okoz, hogy miközben Quim Torra katalán elnök polgári engedetlenséget kért a katalánoktól, ő vezényelte ki a katalán rohamrendőrséget a rend helyreállítására. Szerdán egyebek mellett Barcelonában, Tarragonában, Gironában, Tárregában és Bergában terveznek tüntetést. A legnagyobb tüntetést pedig október 26-ára tervezik, párhuzamosan Barcelonában és több más városban.

Régi történet

A spanyol legfelső bíróság most a két évvel ezelőtti függetlenségi népszavazás, majd a tartomány függetlenségének kikiáltása mögött álló politikusokat büntette meg, bár végül a lázadásnál enyhébb bűncselekményekben, például közpénzek kisajátításában és engedetlenségben mondták ki őket bűnösnek. A tartomány volt alelnöke, Oriol Junqueras 13 évet kapott, míg további nyolc vádlottat 9-12 évre ítéltek.

Az egykori katalán elnök, Carles Puigdemont külföldre menekült a letartóztatás elől, ellene most újra kiadták a nemzetközi elfogató parancsot. Puigdemont Twitter-üzenetben válaszolt az ítéletekre. „Ez egy újabb olyan támadás, amire válaszolnunk kell. Válaszolnunk kell fiaink és lányaink jövőjéért, a demokráciáért, Európáért és Katalóniáért” – írta.

Carles Puigdemont
AFP / Pierre-Philippe Marcou

A spanyol kormány egyébként Puigdemont kormányzása idején, 2017 őszén használta fel először a 155-ös paragrafusban leírt beavatkozási jogát. Akkor, amikor a 43 százalékos részvételi arány mellett megtartott referendumon a résztvevők 90 százaléka voksolt a függetlenségre, s ezt követően a nemzetgyűlés ki is kiáltotta az önálló Katalónia létrehozását. A közvetlen kormányzás 2018 nyaráig, az új, ugyancsak függetlenségpárti többségű tartományi kormány beiktatásáig tartott.

Katalán világ

A katalóniai függetlenségpártiak annak ellenére is el kívánnak szakadni Spanyolországtól, hogy a spanyol állam gyakorlatilag nincs jelen a mintegy 8 millió ember lakta, a félsziget legfejlettebb térségének számító tartományban: a rendet a helyi rendőrség tartja fenn, az állami iskolákban katalán nyelven, s a spanyolokat leginkább gyarmatosítókként leíró tanrend szerint tanulnak a diákok.

A katalánok fő fájdalma az, hogy a spanyol alkotmánybíróság 2010-ben érvénytelennek minősítette a 2006-ben Katalóniában elfogadott és a spanyol parlament által is megszavazott tartományi státustörvény több passzusát. Egyebek mellett azt, amely nemzetnek nevezte a katalánokat, vagy amely tartományi ellenőrzés alá helyezte volna a bíróságokat is.

Barcelona helyett Madridban rendezhetik jövő szombaton az El Clásicót

A Spanyol Labdarúgó Liga (LFP) azzal a kéréssel fordult a spanyol szövetséghez (RFEF), hogy a szezon első El Clásicóját a katalóniai tüntetések miatt jövő szombaton ne Barcelonában, hanem Madridban rendezzék meg. A liga érvelése szerint a tüntetések veszélyeztetik a madridi játékosok biztonságát, továbbá az útlezárások nehezítik a vendégcsapat közlekedését Barcelonában – számol be az MTI.

Az idény második El Clásicóját márciusban rendezik, a mostani ötlet szerint azt bonyolítanák le a Camp Nouban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!