Tetszett a cikk?

A világ legjobban őrzött politikai vezetői között tartják számon Recep Tayyip Erdogan török elnököt. Bár Ankara szerint a 2016-os puccskísérlet során a lázadók Erdogan életére akartak törni, arról nem tudni, hogy hosszú pályafutása során kíséreltek-e meg ellene merényletet. Az autokratikus török elnök mindenesetre a világ egyik leghatalmasabb vezetőjének tartja magát, és kétségtelen, hogy az egykori szerény isztambuli polgármesterből politikai óriás lett, aki nagyobb mértékben formálta át Törökországot, mint bárki a világi köztársaság alapítója, Kemal Atatürk óta.

Tayyip Erdogan mindig is „nagy elnök” akart lenni – mondogatták a HVG tudósítójának Izmirben, Törökország egyik legliberálisabb városában 2015-ben a menekülthullám kellős közepén. Erdogan akkor már elnök volt, miután megnyerte az egy évvel korábban tartott államfőválasztást a kormányfői székben eltöltött 11 év után. Az izmiriek nem tévedtek, hiszen a 2017-es, némiképp vitatott népszavazáson olyan új alkotmányt fogadtak el, amely szinte korlátlan hatalmat adott az elnök kezébe. Az új prezidenciális rendszer a tavaly tartott elnökválasztással életbe is lépett, Erdogan újra nyert, és azóta teljhatalmat élvez.

„Nagy elnök” lett tehát, amit a 65 éves politikus a külsőségekben is szeret érzékeltetni. Nemcsak a grandiózus építkezésekkel, futballstadionok felhúzásával, világraszóló sportesemények megrendezésével. Hanem például az Ankarában több mint 600 millió dollárért felépített ezerszobás, impozáns elnöki rezidenciával.

A Fehér Palotában Erdogan úgy élhet, mint egy szultán, akit legalább 2300, teljes munkaidőben foglalkoztatott személy szolgál ki.

©

De Erdogan nemcsak otthon, külföldön is érezteti személye fontosságát. A világ legjobban őrzött politikusairól, vezetőiről készített listákon Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök foglalja el az első két helyet, és általában az első tízben található Hszi Csin-ping kínai elnök, Ferenc pápa, II. Erzsébet brit királynő és Erdogan is.

Az állami vezetők védettségének fokát azonban nem ritkán maguk a védett személyek is szeretik túlhangsúlyozni. Erdoganról úgy tartják, hogy a külföldi utazásaival kapcsolatos biztonsági protokoll az egyik legszigorúbb. Szinte mindig magával viszi 60 fős személyi testőrségét, akiket csak úgy ismernek, mint a „bajuszosok”. Ők nemcsak az arcszőrzetükről híresek, de feladatuk kérlelhetetlen, a hatásköri túllépést sem mérlegelő ellátásáról is. Erdogan 2017-es amerikai látogatásán fordult elő, hogy a bajuszosok az Erdogan ellen tüntetőkre támadtak, akik közül többen megsérültek. Hét testőr ellen eljárás is indult, végül ejtették a vádakat, de az ügy kisebb diplomáciai bonyodalmat okozott az USA és Törökország között.

A török nagykövet washingtoni rezidenciája előtt történt atrocitás érdekessége, hogy míg Erdogan az épületben tartózkodott, a tüntetők a szíriai kurd erők zászlóját lobogtatták. Erdogan már akkor is arról próbálta meggyőzni Trumpot, hogy a szíriai kurdokat nem lehet partnernek tekinteni. Trump végül a múlt hónapban be is adta a derekát, és az amerikai katonák kivonásával gyakorlatilag lehetővé tette az Észak-Szíria elleni török inváziót.

©

A csütörtökön Budapestre érkező Erdogan a jövő héten ismét Washingtonba készül, bár az elnök azzal fenyegetőzött, hogy lemondja amerikai útját. Erre most nem a kurd kérdés, hanem egy másik, Ankara számára kényes ügy adhat okot. A washingtoni kongresszus ugyanis nagy többséggel – azaz demokrata-republikánus egyetértésben – elfogadta azt a határozatot, amely népirtásnak nevezte több százezer örmény lemészárlását az Oszmán Birodalomban 1915-ben és 1916-ban.

Történészek többsége szerint akkoriban valóban népirtás történt, de a hivatalos török álláspont az, hogy nem folyt előre eltervezett, szisztematikus öldöklés, hanem az örmények az első világháború szörnyűséges eseményeiben haltak meg. Erdogan nemcsak haszontalannak nevezte a képviselőházi határozatot, hanem a török nép legnagyobb megsértésének is, mivel azt a török nemzeti ünnepen, október 29-én fogadták el.

A mindenkori török vezetőt a világ több országában sem látja mindenki szívesen. Ezek közé tartozik Görögország is a görög–török történelmi rivalizálás miatt. Jól mutatta ezt Erdogan 2017-es történelmi athéni látogatása is, ahol a biztonsági kelléktárban nemcsak a bajuszosok szerepeltek, hanem csatlakozott hozzájuk még száz biztonsági tiszt, nem is beszélve 3 ezer görög rendőrről, ügynökről és mesterlövészről Athén-szerte.

©

A 17 éve hatalmon lévő Erdogan ellen eddig nem kíséreltek meg merényletet, ami nem jelenti azt, hogy nem próbálkoztak volna a megölésével. Tavaly például az Anadolu hivatalos török hírügynökség nyugati és a török diaszpórából származó információk alapján arról számolt be, hogy török állampolgárok merényletet terveztek Erdogan ellen az elnök bosznia-hercegovinai látogatása során. A török kormány akkor jelezte, hogy az ilyen fenyegetések nem szokatlanok.

Az Erdogan elleni esetleges támadásokról szóló hírek azóta szaporodtak el, hogy 2016-ban a hadsereg egy köre vezetésével puccsot kíséreltek meg. A lázadók állítólag azt tervezték, hogy elfogják Erdogant, és talán meg is ölik, az elnök azonban – kétségtelen bátorságról és lélekjelenlétről adva tanúbizonyságot – Isztambulba utazott, és a híveit az utcákra szólította. Bár vannak, akik kétségbe vonják, hogy valódi puccskísérletről volt szó, az aligha vitás, hogy kiváló ürügyet szolgáltatott az ellenzékkel és a független sajtóval szembeni leszámoláshoz.

Erdogan az egykori szövetségesét, az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen vallási vezetőt nevezte meg a puccskísérlet hátterében. Törökországban valóságos üldözés indult a gülenisták ellen, a tisztogatásoknak több tízezer közalkalmazott, rendőr és katona esett áldozatul, egy részük börtönben ül, mások elvesztették az állásukat. Valóságos hisztéria alakult ki Gülen ellen, Erdogan a vallási vezető kiadatását követeli az USA-tól. A török kormány előszeretettel nevezi terroristáknak a Gülen békés mozgalmát követőket.

Erdogan hatalmi ambíciója, egyre autokratikusabb karaktere és a mindenhol ellenséget feltételező paranoia a végletekig megosztotta és felforgatta a török társadalmat. Az erőltetett ütemű növekedés, a túlzott hitelezés és költekezés a gazdaságot is kibillentette az egyensúlyából, a török líra tavaly óta elvesztette értéke harmadát a dollárral szemben.

©

Pedig Erdogan a saját maga által teremtett eredményeket teszi tönkre. Az általa alapított Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2002-es földcsuszamlásszerű választási győzelme a török politikai rendszer megosztottságának és működésképtelenségének vetett véget. Erdogan volt az, aki 2005-ben tárgyalásokat kezdett az EU-val a csatlakozásról, és az ő nevéhez fűződik a török gazdasági csoda: a GDP 2002 óta több mint a triplájára nőtt. A török gazdaság jelenleg a 17. legnagyobb a világon, és több bank előrejelzése szerint is a következő évtizedben az első tízbe kerülhet.

Mintha a választást eddig nem vesztett Erdogan fejébe szállt volna a dicsőség. A maga körül egyfajta személyi kultuszt kialakító elnök impulzív természete és gyakran érthetetlen külpolitikája Törökország Nyugathoz fűződő szövetségét is kikezdte. Erdogan önkényuralmi módszere, Oroszországhoz való közeledése, a NATO-tól való távolodása, a szíriai kurdok elleni háborúja leginkább zsákutcának tűnik. Törökországot a kedvező geostratégiai fekvése, gazdasági és katonai ereje kétségtelenül az egyik legfontosabb szereplővé teszi a világpolitika porondján. A török porondmester pedig nyilván úgy érzi, neki is bőven kijár a dicsőségből.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kötelezően állami kórházba vezényelhetik a magánintézmények dolgozóit

Kötelezően állami kórházba vezényelhetik a magánintézmények dolgozóit

50 új településen kapcsolták fel a negyedik mobilszolgáltató adótornyait

50 új településen kapcsolták fel a negyedik mobilszolgáltató adótornyait

Meghalt Palcsó Sándor operaénekes

Meghalt Palcsó Sándor operaénekes