Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

Januári Brexitet és újabb öt év konzervatív kormányzást vetít előre a brit választás eredménye. A pesszimista forgatókönyvbe azonban az Egyesült Királyság szétesése is belefér, míg az optimisták annak örülhetnek, hogy a most született bizonyosság legalább a gazdaságra jó hatással lehet majd.

Puskagolyóként lőtt ki a font londoni idő szerint este tízkor, abban a pillanatban, hogy lezárták az urnákat a brit választás után, és közölték az első exit pollt, amely alapján a kormányzó Konzervatívok a korábbi felméréseket is meghazudtoló, óriási győzelmet arattak.

A piacot nem Boris Johnson miniszterelnök győzelme dobta fel, még csak nem is az, hogy kikapott ellenfele, a kampányát jórészt kapitalizmusellenes szólamokra építő Jeremy Corbyn. A piac azt jutalmazta a dollárhoz viszonyítva kilenc hónapos csúccsal, az euróhoz képest pedig az EU-ból való kilépésről döntő népszavazás, vagyis 2016 júniusa óta, hogy három és fél év után végre bizonyosság látszik a Brexit ügyében.

Méghozzá az: az Egyesült Királyság uniós tagsága 2020. január 31-én, brüsszeli idő szerint éjfélkor meg fog szűnni.

A több tízezres választói mintán végzett exit poll eredményét jórészt megerősítették a tényleges eredmények: cikkünk megjelenésekor a BBC 362 képviselői helyet prognosztizál a toryknak, míg az ellenzéki Munkáspártnak mindössze 199-et. Ez azt jelenti, hogy a kormányzó párt az előzetesen jósoltnál is nagyobb győzelmet aratott, hetven főt is meghaladó többséget szerezve a 650 fős parlamentben. Ráadásul, miközben a kormánypárt nagyjából ötven fővel tudta növelni képviselői számát, az ellenzéki Munkáspárt katasztrofális eredményt ért el, az egyetlen a Brexitet élesen ellenző országos politikai erő, a Liberális Demokraták is rontottak az előző, 2017 júniusi választási eredményhez képest.

Boris Johnson tehát remekül taktikázott, amikor mindent feltett arra, hogy előrehozott választásokat írjon ki december közepére. Igaz, az már az elején látszott, hogy a voksolás igazából az ő érdeke, ellenfelei éppúgy igyekeztek azt megakadályozni, mint a Brexit ellenzői – még úgy is, hogy az EU-ban maradást jó eséllyel többen támogatnák egy esetleges népszavazáson. Elemzők ugyanis arra hívták fel a figyelmet: amíg a konzervatívok képesek voltak maguk mögé állítani a Brexit-pártiakat, az országos pártok közül egyik sem tudta megszerezni az EU-pártiak támogatását.

©

A voksolást azonban nem csak ellenfelei igyekeztek elkaszálni: 2015 óta ez az ötödik országos választás, ebből háromszor (2015, 2017 és most) a parlament összeállításáról döntöttek, 2016-ban az EU-tagságról tartottak népszavazást, majd most májusban annak ellenére kellett voksolniuk európai parlamenti képviselőkre, hogy a három éve a többség az unióból való kilépésre szavazott.

Persze ez a választás sem szólhatott másról, mint a Brexitről – akárcsak az elmúlt évek. És egy később elhibázottnak bizonyult döntés korrigálásáról: 2017-ben Theresa May akkori kormányfő abban a tudatban írt ki előrehozott választást, hogy a Konzervatívok népszerűsége történelmi csúcson volt. A győzelemmel kívánta legitimálni kormányát, egyben megerősíteni hatalmát – ám ez nem jött össze, sőt, kormányával kisebbségbe szorult. Ez azonban nem az egyedüli magyarázata volt annak, hogy a Brexitről szóló, az EU-val 2018 novemberében megkötött megállapodást nem tudta átverni a parlamenten. Pártjából is sokan elutasították az egyezséget (köztük Boris Johnson), így jött össze a januári szavazáson egy újabb történelmi bukta: 202 igen szavazattal szemben 432 elutasítás. May még kétszer próbálkozott, mielőtt feladta, így jött a képbe Johnson, aki már a 2016-os népszavazás után is szerette volna átvenni David Cameron helyét. A mostani miniszterelnök sem ért el nagyobb sikert a parlamentben, ám elődjénél jóval keményebben lépett fel: egyszerűen felfüggesztette a parlamentet (érveivel kapcsolatban később a legfelsőbb bíróság azt állapította meg, hogy hazudott a királynőnek, amikor a felfüggesztés kihirdetését kérte tőle), ám ennél is fontosabb, hogy a javaslata ellen szavazó konzervatívokat kizárta a frakcióból. Ezzel pedig – ha a többséget nem is –, de azt biztosítani tudta, hogy az új parlamentben ne kelljen hasonló ellenállással szembesülnie, mint May-nek. Értsd: átmenjen a Brexitről szóló – immár megújított, az ír határ átjárhatóságát is elvben biztosító – megállapodás. Gyorsan és tisztán.

Johnson segítséget kapott a Brexit-párt vezérétől, Nigel Farage-tól is: az EU-ellenes párt nem indított jelöltet tory jelöltekkel szemben. (Tegyük azért hozzá, hogy ez a segítség szimbolikus, hiszen akármekkora sikert tudott elérni Farage az EP-választáson, amelyet nagy többséggel nyert mindössze néhány hónappal korábban alapított pártja, a parlamenti választáson sok esélye nem volt, népszerűsége pedig a májusi 22 százalékhoz képest 3 százalékra zuhant le.)

Nigel Farage
©

Mit jelent ez?

Azt, hogy most már nagyon nagy dolognak kell történnie ahhoz, hogy ne történjen meg a rendezett kilépés. Ez azonban nagyon messze van még attól a céltól, amelyet Johnson kitűzött maga elé, amikor arról beszélt: vigyük végig a Brexitet!

John Bercow, a brit parlament október végén leköszönt elnöke a Sky választási műsorában úgy jósolta:

még vagy öt évig fogunk vitatkozni a Brexitről.

Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy a brit kormánytöbbség nem futna neki a migrációs rendszer átalakításának. Az ígéretek szerint a munkavállalást nem az alapján ítélnék meg, hogy ki honnan érkezett, hanem a képzettség alapján, így előnyt élveznének a magasan kvalifikált bevándorlók, de nehezebb dolguk lenne azoknak, akik egyszerű segédmunkából szeretnének megélni a szigetországban. (Arról nem esik szó, hogy ezeket az állásokat ki is tölti majd be ezután.)

©

A rendezett kilépés feltételei között az szerepel – a szigetországban élő uniós polgárok jogainak biztosítása mellett –, hogy 2020 végéig egy átmeneti időszak következik. Ebben a 11 hónapban elvben meg kellene határozni a jövőbeli, a szabadkereskedelemre alapuló viszony kereteit. Figyelembe véve azt, hogy az elválás alapelveiről (eddig) csaknem 30 hónapja tart az egyezkedés, ez a tempó minimum kétségesnek tűnik – ez pedig kijózaníthatja a konzervatívokat és a piacokat is, amelyek most annyira lelkesek a bizonyosság miatt.

Ennél is nagyobb kérdés, hogy mi lesz most az Egyesült Királysággal. A Skót Nemzeti Párt fennállása egyik legjobb eredményét érte el – az exit poll alapján elért 55 helynél csak a 2015-ös voksoláson sikerült több mandátumot (56-ot) elérnie a pártnak, miközben a konzervatívok az előző választáson elért 13 helyből elveszítettek 12-t. Ez felerősítheti Glasgow függetlenségi törekvéseit, különösen, hogy Nicola Sturgeon első miniszter pártja mindig is ellenezte a Brexitet, különösen annak megvalósulni látszó, az EU-tól való (majdnem) teljes szakítást előrevetítő kemény formáját.

Nicola Sturgeon
©

Nem kisebb a tét Észak-Írországban sem, amelyet a Brexit speciálisan érint. A jelenleg érvényes megállapodás alapján ugyanis úgy valósulhat meg a kilépés, hogy a Brexit-párti protestáns északírek maguk sem lelkesednek érte. Ennek egyszerű oka van: az EU-val kialkudott megoldás az Ír-sziget közepe helyett gyakorlatilag az Ír-sziget és az Egyesült Királyság többi része közé von határt.

Ennek fényében fontos, hogy Észak-Írországban az előző győztes – a kormányt kívülről támogató euroszkeptikus-konzervatív DUP is rontott. A vele szemben álló Sinn Féin hagyományosan nem vesz részt a brit parlament munkájában, így Johnsonnak a Westminsterben nem kell tőle tartania – Belfastban annál inkább. A kérdés itt az lesz, mennyire erősödnek fel az Ír-sziget egyesítését (az EU részeként) követelő hangok.

Mindehhez képest mellékesnek tűnik, hogy a földindulásszerű eredmény után mi lesz a Munkáspárttal. Egyelőre csalódniuk kell azoknak, akik Jeremy Corbyn azonnali távozását várták a katasztrofális szereplés után: a politikus csak annyit mondott, hogy a következő választáson már nem ő fog állni a párt élén.

Jeremy Corbyn
©

Ez a választás azonban aligha lesz mostanában: a meggyőző győzelem jóval komolyabb erőt ad a toryknak nemcsak a két évvel ezelőtti választáson létrejött kisebbségi kormánynál, de az azt megelőző, négy évvel ezelőtti voksolás utáni, a Brexit-népszavazás ígéretével magát kényszerhelyzetbe sodró Cameron-kormánynál is. Boris Johnson politikai ereje azonban komoly társadalmi feszültségeket hozhat elő – az újraválasztott miniszterelnök csak abban bízhat, hogy a Brexit-sokk után magára találó gazdaság ezeket elsimítja majd.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gyükeri Mercédesz Világ

Brit választás karácsony előtt, a pokol és a Brexit között

A brit választás egyetlen kézzel fogható tétje az, hogy a jó ideje húzódó Brexit-cirkuszban ki lesz a porondmester. Nehéz helyzetből kellene a győztesnek kirángatnia a szigetországot, sokan már azt gondolják: igazából az nyer, aki most veszít.

„Szégyelljék magukat” jeligére gyűjt pénzt a gyöngyöspatai romáknak a Polgár Alapítvány alapítója

„Szégyelljék magukat” jeligére gyűjt pénzt a gyöngyöspatai romáknak a Polgár Alapítvány alapítója

A mesterséges intelligencia fogja megmondani a Warner Bros.-nál, mikor mutassanak be egy új filmet

A mesterséges intelligencia fogja megmondani a Warner Bros.-nál, mikor mutassanak be egy új filmet

Tényleges életfogytiglant kapott a zsámboki gyilkos

Tényleges életfogytiglant kapott a zsámboki gyilkos

Meghalt Aczél János

Meghalt Aczél János

27 éves korában meghalt a világ legalacsonyabb embere

27 éves korában meghalt a világ legalacsonyabb embere

Pénzesőt zúdított az UEFA a legnagyobb európai fociklubokra

Pénzesőt zúdított az UEFA a legnagyobb európai fociklubokra