Kezdő pártelnökkel, megosztott tagsággal, ideológiai bizonytalansággal sújtva indulnak neki az európai parlamenti választásoknak.
Felállva tapsolta meg a nyolcszáz vendég az osztrák szociáldemokrata párt (SPÖ) szombati európai parlamenti (EP) kampánynyitó rendezvényén Renate Anderlt. A szakszervezetek ikertestvérének tekintett Munkáskamara elnökét a márciusban és áprilisban tartott belső választások sikeréért ünnepelték. Az osztrák munkavállalókat kötelezően tömörítő kamarában a szociáldemokrata tagszervezet az egész országban előretört, átlagosan a szavazatok 70 százalékát szerezte meg.
Megszeppent pártelnök
A kitörő öröm nem csupán a valóban imponáló eredménynek szólt, hanem annak is, hogy hosszú hónapok óta ez volt az első jó hír a 2017 őszén ellenzékbe szorult, egykor jobb napokat látott párt háza tájáról. Az akkor elveszített kancellári tisztséget, a nagy választási vereséget kisebbek sorozata követte. Tavaly szeptemberben, egy hónappal a párt kongresszusa előtt pedig lemondott tisztségéről az elnök, Christian Kern, aki azóta el is tűnt az üzleti világban, ahonnan érkezett. Utána lázas casting kezdődött, a szocdemek befolyásosabb politikusai rendre visszautasították a felkínált elnökséget, a porondon egyedül a Kern-kormány egykori egészségügyi minisztere, Pamela Rendi-Wagner maradt.
A 47 éves, fiatalos, csinos exminiszter viszont kezdő politikus, fél éve keresi helyét az új szerepben, elsősorban a nyilvános beszéd, a nagy tömegek előtti megjelenés idegen számára. Félszegséget, megszeppentséget áraszt, ezért is vette maga mellé főtitkárként a korábbi kulturális és kancelláriaminisztert, Thomas Drozdát, hogy segítsen neki az erősen megosztott pártszervezet irányításában. Drozdát nem szeretik a proletár öntudatot képviselő szocdem tagszervezetek, mert bár egyszerű környezetből származik, és a családjában ő az első, aki egyetemet végzett, drága karórát visel, Porschét vezet, és hivalkodó házban lakik. Még azt is felróják neki, némi megvetéssel, hogy öt nyelven tudja idézni Shakespeare-t.
Az orvos végzettségű Rendi-Wagner neves külföldi egyetemeken szerezte tudományos fokozatait, s éveken át „nagykövetnéként” élt Izraelben a férje oldalán. Drozdával együtt mindketten az SPÖ balliberális értelmiségi szárnyához tartoznak, de az elnöknő igyekszik azért középre helyezni magát, s nehéz ifjúságát hangsúlyozni: édesanyja egyedül nevelte fel őt egy panelben, Bécs leginkább külföldiek, egyszerű emberek lakta kerületében, a Favoritenen. Bár Rendi-Wagner kezd kimozdulni a Löwelstrassén lévő pártközpontban kialakított elefántcsonttornyából, még keresi saját arculatát, az események után kullog, inkább reagál, mint kezdeményez. Pedig lenne bőven mit kifogásolni, a néppárti–szabadságpárti kormány egyre inkább jobbra tolódik, mind több szélsőséges megnyilvánulására derül fény.
Választóvonalak a párton belül
De maga az SPÖ sem egységes. A nagy hatalmú tartományi pártvezetők érzik a központ gyengeségét, s igyekeznek saját pozícióikat erősíteni. A pártelnöknőnek és csapatának óvatos, főképpen a szociális érzékenységet középpontba állító politikáját meghökkentő nyíltsággal bírálja például a márciustól a burgenlandi tartományi miniszterelnöki posztot is betöltő helyi pártvezér, Hans Peter Doskozil, egykori rendőrfőnök, aki az utolsó nagykoalícióban védelmi miniszter volt.
A hatalmas termetével erőt sugárzó Doskozil egyszerű nyelven beszél, főként az SPÖ idegenfélő, biztonságot igénylő, alsó középosztályhoz tartozó tagjaihoz szól, nemegyszer jobbról előzve a szabadságpárt szélsőséges belügyminiszterét. A megosztó, keménykezű Herbert Kicklről van szó, aki nemrég azzal az ötlettel állt elő, hogy nem csupán a bűnelkövető menekülteket kell szélsebesen kitoloncolni Ausztriából. Szerinte előzetesbe kell helyezni, s gyorsított eljárással kipaterolni azokat a menedékjogért folyamodókat is, akik még nem követtek el ugyan semmi törvénybe ütközőt, de rájuk van írva, hogy rosszban sántikálnak. A szocdemek fővonalától eltérően Doskozilnak tetszett a gyanús ártatlanok begyűjtésére vonatkozó Kickl-ötlet, sőt megfejelte azzal, hogy zárják rács mögé a gyanúsnak mondható osztrák állampolgárokat is.
Rendi-Wagner elutasította a burgenlandi javaslatot, amely nem volt viszont idegen a jövőre helyhatósági választásra készülő, szintén saját szárnyait próbálgató Bécs polgármesterének. Az egy éve a legendás Michael Häupl nyomdokába lépett Michael Ludwig nem olyan színes egyéniség, mint elődje, de pragmatizmusával, jobbra-balra kacsingató akcióival ő is az abszolút többség visszaszerzésére törekszik. Csak amíg Doskozil a szabadságpárti koalíciós partnerétől szabadulna, Ludwig a kaotikussá vált zöldektől. A héten azt jelentette be például, hogy az Opel bécsi üzeméből elbocsátott négyszáz ember felét átmenti a munkaerőhiánnyal küzdő fővárosi közlekedési vállalathoz.
A kilenc osztrák tartományból jelenleg csak három van a szociáldemokraták kezén, s az eddig nem említett, karintiai Peter Kaiser azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy megpróbált a fiának egy zsíros európai állást megszerezni. Némi összezördülés után a pártközpont nyomására visszatáncolt.
A külső bécsi kerületek pártján álló Ludwig a polgármester-választáson az SPÖ balszárnya által támogatott Andreas Schiedert győzte le fölényesen. A „kádergyerek” vesztest – akinek az apja a párt vezetői közé tartozott – még egy pofon érte: Rendi-Wagner a szociáldemokrata parlamenti frakció vezetését is elvette tőle, mivel ő maga tartott igényt a pozícióra. Kárpótlásként az 50 éves Schieder lett a párt listavezetője az EP-választásra. A kampánynyitón a politikus harcos beszédet tartott. Szidalmazta a napi 12 órás munkaidőt megszavazó kormánykoalíciót, harcba szólította az osztrák baloldalt az Európában erősödő szélsőjobboldal ellen, s az SPÖ új irányelveinek megfelelően – úgy is, mint az osztrák természetbarátok szervezetének elnöke – az összeomlott zöldpárt tagjaihoz is volt néhány megnyerő szava.
Iránykeresés
Sebastian Kurz kancellár népszerűsége egyelőre töretlen Ausztriában, vezetésével a néppárt (ÖVP) folyamatosan 30 százalék fölött áll a közvélemény-kutatásokban. A második helyen egymást váltja az SPÖ és a Szabadságpárt. Az EP-választást az SPÖ akkor tekintené eredményesnek, ha a második helyet fölényesen szerezné meg a szélsőjobboldal előtt. De ehhez nem csupán a pártelnöknőnek kell sürgősen belenőnie a szerepébe, de ideológiailag is meg kell találnia azt az irányvonalat, amelyet egész Európában keresnek a baloldali pártok.
A szolidaritás, az érdekvédelem, a környezetvédelem, az igazságosság örök témái mellé a bevándorlás ügyét is ajánlják a tanácsadók a félkész programhoz, s mellé olyan véletlenül felbukkant probléma hangsúlyozását, mint az új-zélandi terrorista tömeggyilkos kapcsán előkerült, a kormánykoalíciót is megosztó államellenes osztrák identitáriusok jelentette veszedelem.
FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
