Fél évvel Jamal Khashoggi lemészárlása után özönlenek a befektetők Szaúd-Arábiába, mintha mi sem történt volna. Az USA pedig arra készül, hogy nukleáris technológiát adjon át a királyságnak.
„Semmi személyes, ez csak üzlet” – a film világából is jól ismert közhellyel magyarázta az egyik washingtoni tanácsadó cég vezetője, hogy a befektetők és a bankok miért tülekedtek a világ minden bizonnyal legértékesebb cége, a Saudi Aramco minapi kötvénykibocsátásánál. A 12 milliárd dollárnyi meghirdetett papírra több mint százmilliárdnyi ajánlat érkezett, és a szaúdi olajmonopólium első nemzetközi kötvényeladását máris a monarchia megítélésének látványos fordulópontjaként értékelték az elemzők.
Így aztán aligha meglepetés, hogy a Rijádban múlt héten tartott üzleti konferencián látványosan megjelentek azok az üzletemberek is, akik tavaly októberben távol maradtak, tiltakozásul Jamal Khashoggi szaúdi újságíró brutális meggyilkolása ellen, amit a királyság isztambuli konzulátusán követtek el. Akkor a kezdeti tagadások után Rijád beismerte, hogy szaúdiak végeztek a The Washington Post elemzőjével, aki gyakran bírálta a szaúdi önkényt és Mohamed trónörököst. A nemzetközi felháborodás közepette még az amerikai hírszerző közösség is arra a következtetésre jutott, hogy a herceg tudhatott a készülődő likvidálásról.
Míg tavaly a sivatagi Davosnak nevezett konferencián szinte megfagyott a levegő, most a királyságba vetett bizalmat hangsúlyozta szinte minden üzleti vezető.
Holott a konferencia kezdete előtti napon, múlt kedden Szaúd-Arábia bejelentette, hogy kivégeztek – minden bizonnyal lefejeztek – 37 személyt, akiket terrorizmus vádjával ítéltek halálra. Az áldozatok többsége a síita kisebbséghez tartozott, közülük legalább hárman kiskorúak voltak az ítélet meghozatalakor. A bűnösök egyikének holttestét közszemlére tették, egyet pedig a kivégzés után keresztre is feszítettek – ez utóbbit akkor alkalmazzák, ha a hatóságok különösen súlyosnak ítélik a bűntettet.
Emberjogi szervezetek szerint a Khashoggi-gyilkosság tisztázása ügyében sem történt haladás. A nyilvánosság kizárása nélkül folyik a per 11 személy ellen, akik között külföldi diplomáciai források szerint ott található az a törvényszéki orvos, aki állítólag feldarabolta az újságírót, továbbá a halálosztag két másik tagja is. De nincs a vádlottak között Szaif Szaad al-Kahtani, aki Mohamed herceg egykori kommunikációs tanácsadója volt, és a hírek szerint megszervezte az isztambuli akciót. Kahtani elveszítette ugyan korábbi titulusát, de állítólag továbbra is szoros kapcsolatban van a trónörökössel. A gyilkosságban részt vettek közül többeket is halálra ítélhetnek, hogy tisztára mossák a sokkal befolyásosabb figurákat.
Közben a szaúdi állam bőkezűen támogatja Khashoggi két fiát és két lányát, hogy – fogalmazott a The Washington Post – önmérsékletet tanúsítsanak. A két fiú eddig mindössze egyszer nyilatkozott, és akkor sem hibáztatták a trónörököst. Az amerikai lap szerint a négy gyermek egyenként 4 millió dollár értékű házat kapott, és havi 10 ezer dollárnyi apanázsban részesül. Úgy tűnik, hogy a gyilkosság hátterének teljes feltárására vonatkozó nemzetközi felhívások ellenére Szaúd-Arábia szép lassan túljut a diplomáciai válságon, és a királyságot de facto uralkodóként irányító Mohamed herceg hatalma sem rendült meg.
Rijád az utóbbi fél évben módszeresen azon dolgozott, hogy ismét a reformokra irányítsa a figyelmet. Magas rangú küldöttséget menesztett a januári davosi Világgazdasági Fórumra, és óriási ipari programot jelentett be több száz milliárd dolláros befektetési ajánlatokkal. Az olajár idei 30 százalékos emelkedése újfent rendkívül vonzó befektetési célponttá tette a Saudi Aramcót, amelynek tőzsdére vitele továbbra is a tervek között szerepel. Az olajcég márciusban közölte, hogy 69 milliárd dollárért felvásárolja a Sabic petrolkémiai céget.
De a gazdaság Mohamed herceg által elképzelt diverzifikálása is lendületet vett. A Google Szaúd-Arábiában hozza létre az első közel-keleti adatközpontját és felhőszolgáltatását. A Blackstone amerikai befektetési vállalat a szaúdiakkal fele-fele arányban 40 milliárdnyi infrastrukturális alapot szervez. A japán SoftBankkal közösen létrehozott 100 milliárd dolláros szaúdi alap állítólag húsz befektetést hajtott végre a Khashoggi-gyilkosság óta. Az AMC amerikai moziüzemeltető tavaly debütált a királyságban, ahol a következő öt évben negyven új filmszínházat nyit.
A királyság befektetőként is aktív. Az állami befektetési alap (PIF) közel 300 milliárd dolláros vagyont hozott össze, például olyan amerikai technológiai cégekkel, mint a fuvarmegosztó Uber vagy az elektromosautó-gyártó Lucid. A szaúdi értéktőzsdére is áramlik a külföldi tőke ez év eleje óta, ahogy az MSCI indexszolgáltató elindította a saját szaúdi iránymutatóját. A rijádi börze indexe 18 százalékot ment fel az utóbbi egy évben, és ezzel a térség egyik legjobban teljesítő részvénypiaca lett.
Persze van, aki továbbra is távol tartja magát a királyságtól. A brit Virgin Group nem élesztette újjá a PIF-fel tervezett egymilliárd dolláros befektetési alapját, ahogy az Ari Emanuel irányította Endeavor hollywoodi ügynökség is elállt a 400 millió dolláros elképzelésétől, amivel szórakoztatóipai együttműködést alakítottak volna ki. A szaúdi kapcsolatait megszakító Richard Branson brit milliárdos sem gondolta meg magát. Ám ezek nem jelentenek komoly érvágást, annál is kevésbé, mivel a távol maradó nyugati cégek helyére kínai, dél-koreai, tajvani és thaiföldi vállalatok lépnek. A Sinopec az egyik legnagyobb befektetővé vált a királyságban, a Saudi Aramcóval közösen finomítót épít. A kínai olajcég egyúttal tudományos parkot hoz létre a királyság keleti részén, és máris bérlőként tünteti fel magát a Halliburton és a Baker Hughes amerikai, valamint a Schlumberger francia olajszolgáltató, illetve az amerikai Honeywell, az Emerson Electric és a General Electric.
A legnagyobb ellenérzést azonban – különösen az amerikai kongresszusban – az váltotta ki, hogy a washingtoni energiaügyi minisztérium hat, titkosnak szánt engedélyt adott közelebbről meg nem nevezett vállalatoknak kényes nukleáris technológia eladására Szaúd-Arábiának. Rijád azt tervezi, hogy az idén elkészülő kísérleti minireaktor után két atomerőművet épít, amiért amerikai, dél-koreai és orosz cégek versengenek. Az amerikai törvényhozókat aggasztja azonban, amiért Rijád nem akar kötelezettséget vállalni arra, hogy külföldről vásárolja a fűtőanyagot, és nem kezd urándúsításba, illetve az elhasznált hasadóanyagok újrafeldolgozásába. Mohamed herceg pedig nem kertelt, kimondta: Szaúd-Arábia nukleáris fegyvert fejleszt, ha Irán is azt teszi.
KERESZTES IMRE
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
Az iráni válaszcsapások 18 embert öltek meg Izrael területén.
A Mercedes E-osztály és az A6-os Audi eladásai meg sem közelítik az 5-ös sorozatú BMW-jét.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
Ez jutott eszébe.
Az SUV-k ma már annyira sokfélék, hogy az ellenük vagy mellettük szóló előítéletek aligha általános érvényűek. Adhatók viszont praktikus vásárlási tanácsok.
