Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A múlt szerdán lelőtt ukrán utasszállítónak esélye sem volt arra, hogy kikerülje a rá kilőtt iráni rakétákat. A Tor M1-esek közel háromszoros hangsebességgel száguldanak, s öt másodperccel az indításuk után robbantották szét a Boeing 737-est. A szakértők szerint az alábbi forgatókönyv alapján történt a tragikus tévedés.

Az ukrán gép ügye hasonlít a Kelet-Ukrajna fölött 2014 nyarán lelőtt maláj utasszállítóéhoz, a különbség csak annyi, hogy Moszkva és a kelet-ukrajnai oroszpárti szakadárok képviselői – Teheránnal ellentétben – a mai napig nem hajlandóak elismeri felelősségüket.

„Könnyű lelőni egy ellenséges repülőgépet. Ami igazán nehéz, az a gépek pontos felismerése, és a szövetséges repülők békében hagyása” – idézett a The Moscow Times című moszkvai lap egy neve mellőzését kérő volt európai légiirányítót, aki most egy rakétavédelemmel foglalkozó cégnél tölt be tanácsadói állást.

A gépek beazonosítása annak ellenére kemény feladat, hogy a polgári repülés irányítói ideális esetben folyamatosan ismertetik a repterek közelében lévő légvédelmi egységekkel a felszálló és érkező repülők repülési terveit, illetve jeladó azonosítóikat. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a katonai radarok kezelői beazonosítsák a közelükben lévő gépeket.

A 2020. január 8-i képen az Ukrán Nemzetközi Légitársaság szerencsétlenül járt Boeing 737-800-as repülőgépének roncsai között a mentőalakulat tagjai a lezuhanás helyszínén, a Teherántól délnyugatra fekvő Sahedsahr környékén
©

Amikor az ukrán MAU légitársaság Teherán és Kijev közti, 752-es járata felszállt, több gép is tartózkodott az iráni főváros légterében, s valamennyi jeladója folyamatosan sugározta a magassági és sebességi adatokat, valamint a járatszámot.

Pár másodpercnyi idő

A két Tor M1-es rakéta kilövését kezdeményező egységnek pár másodperce volt arra, hogy eldöntse, a felszállt gép polgári repülő vagy ellenséges manőverező robotgép, és egyelőre nem tudni, miért döntött rosszul a radarkezelő.

©

Az orosz gyártmányú, önjáró Tor M1-es – NATO kódja az SA-15 Gauntlet – az iráni légvédelem legkorszerűbb fegyvere, s egy járművön helyezkedik el a felderítő és a célkövető radar, illetve a nyolc rakéta. A fegyver hatótávolsága 12 kilométer, s a rakéták 6000 méter magasságig hatékonyak. A Tor M1-es robbanótöltete viszonylag kicsi – 15 kilogrammos – és a fegyver nem közvetlen becsapódással, hanem a célpont közelében bekövetkezett robbantás következtében kirepülő repeszekkel semmisíti meg az ellenséget.

A Tor M1-es másodpercenként 900 méteres sebességgel halad, így az ukrán gép pilótái, akik valószínűleg a felszállással kapcsolatos feladatokkal foglalatoskodtak, feltehetően észre sem vették, milyen veszély fenyegeti őket. Bár a Boeing 737-800-as gép a robbanás után megpróbált visszatérni a repülőtérre, a szakértők szerint nem volt esélye a landolásra.

Gyors és tévedhetetlen

A Tor M1-esek annak ellenére hatékony fegyverek – 95-100 százalékos biztonsággal semmisítik meg a célpontjaikat – hogy a háborús konfliktusokban célba vett repülőkön, vagy manőverező robotgépeken vannak védőeszközök: infracsapdák, illetve a dipólfelhők. Így az, hogy az irániak rögtön két rakétát lőttek ki, azt jelenti, hogy mindenképpen meg akarták semmisíteni a robotgépnek gondolt repülőgépet.

A Boeing lelövéséről kikerült legutóbbi videó tanúsága szerint a második rakétát az után indították, hogy az első már becsapódott. A gép azonban nem semmisült meg egyből, így radarjele megmaradt, elképzelhető, hogy a kezelő úgy gondolta az első rakéta nem ért célba, azt kivédte a feltételezett drón, vagy robotrepülő védelmi rendszere, és ezért indította el a második rakétát.

©

A Tor M1-eseket – ha már kilőtték őket – akkor sem lehet eltéríteni, vagy hatástalantani, ha a kilövő személyzet megérti, hibás döntést hozott. „Ha egyszer megnyomtad a gombot, már eldőlt a dolog” – magyarázta Riki Ellison, rakétavédelmi szakember.

Iráni igen, orosz nem

Míg Irán néhány napos tagadás után elismerte – és a radarkezelőre tolta – felelősségét, a moszkvai vezetők, illetve a velük szövetséges kelet-ukrajnai szakadárok a mai napig nem ismerik el, hogy az orosz hadsereg fegyvereivel lőtték le 2014 nyarán a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét. Annak ellenére nem ismerik el, hogy a gép lezuhanása után a szakadár parancsnokok a közösségi oldalakra feltett posztjaikban büszkélkedtek az újabb „ukrán katonai gép” leszedésével, s csak akkor törölték bejegyzéseiket, amikor kiderült, hogy közel 300 embert öltek meg tévedésből.

©

Azóta más tények is bizonyítják az orosz közreműködést – a Bellingcat oknyomozó portál azt is megnevezte, hogy az orosz hadsereg melyik egységétől származott a Buk-rakéta kilövő állomása – ám Moszkva azóta is tagad. Valószínűleg azért, mert ha beismerné érintettségét, egyben azt is beismerné, hogy az orosz hadsereg egységei jelen vannak, vagy legalábbis jelen voltak a szomszédos ország területén, ahol a szakadárok véres harcot vívtak az ukrán kormányhadsereg katonáival.

Hollandiában márciusban kezdődik a per a Malaysia Airlines ügyében és valószínűnek tűnik, hogy az eddig összegyűjtött bizonyítékok alapján a testület elmarasztalja Oroszországot, és megnevezi azokat az orosz illetékeseket, aki közvetve, vagy közvetlenül felelősek voltak a gép lelövéséért. Az ítélet pedig azt jelenti, hogy a nemzetközi közösség újabb szankciókkal sújtja majd Moszkvát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!