„Oroszország sorsa és történelmi esélye attól függ, hányan leszünk, azaz hány gyermek születik jövőre, majd öt és tíz év múlva. Most 147 millióan vagyunk, és a korábban elfogadott intézkedéseknek köszönhetően a közelmúltban néhány évig beindult a természetes népességnövekedés. Most viszont az 1990-es évek alacsony lélekszámú nemzedéke alapít családot, és emiatt ismét csökken az újszülöttek száma” – mondta évértékelő beszédében Vlagyimir Putyin. Azután bejelentette, hogy 2021-től már nem csak a második, és valamennyi további gyereket szülő nők kapják meg gyerekenként a mintegy kétmillió forintnak megfelelő „anyai alaptőkét”, hanem azok is, akik az első gyereket vállalják. A cél az, hogy a jelenlegi 1,5-ről 1,7 re emelkedjen az egy nőre jutó élveszülések száma.

Az orosz elnök azt is közölte, hogy a költségvetés további 550 milliárd rubelt (1 rubel = 4,50 forint) szánt az egészségügy fejlesztésére, illetve az orvosok lakhatási és egyéb szociális problémáinak a megoldására. Ezzel szerinte elérhető lesz, hogy a jelenlegi 73 évről tovább emelkedjen a születéskor várható élettartam, ami már így is nyolc évvel magasabb, mint 2000-ben volt. Az államfő szerint a hosszú távú tervek megvalósításához arra van szükség, hogy az orosz hazai össztermék növekedési üteme tartósan haladja meg a világátlagot.

A parlament két házának tagjai előtt beszélő Putyin több alkotmánymódosítási indítványt is tett: azt javasolta, hogy a jövőben ne az államfő, hanem a parlament nevezze ki a kormányfőt és a miniszterelnök helyetteseit. A kezdeményezés értelmében az államfőnek nem lenne joga elutasítani a parlament személyi javaslatait. Az elnök arról is beszélt, hogy meg kellene változtatni az államfőválasztás szabályait is, ám pontos javalatokat nem fogalmazott meg. Szélesíteni kellene szerinte a kormányzók jogköreit is, viszont meg kellene tiltani, hogy a parlament tagjai és az állami vezetők más államok polgárai is legyenek, illetve letelepedési engedéllyel rendelkezzenek más államokban.

Az államfőnek ugyanakkor joga lenne a miniszterelnök és a miniszterek leváltásására, s ő maradna a fegyveres erők főparancsnoka. Az alkotmánymódosításról népszavazást kell rendezni, és csak ez után lehet meghozni a végleges döntést”

– közölte Putyin, akinek mandátuma 2024-ben jár le, s a jelenlegi alkotmány értelmében nem indulhatna még egyszer a poszt megszerzéséért. A kormányfői jogkör javasolt kibővítésével egyben felmerült annak lehetősége is, hogy 2024 után –

ha Putyin nem maradhat államfő az alkotmánymódosítások után sem – a jelenlegi államfő a kormányfői székbe átülve maradhat hatalmon.

A társadalmi párbeszédet sürgető orosz államfő – aki tavaly jóval harciasabb beszédet mondott, s bejelentette, hogy milyen új fegyvereket fejleszt ki és állít hadrendbe az országa –, most viszonylag kevés szót ejtett a fegyverekről, s csak annyit mondott, hogy

az erős hadsereg léte is záloga az ország fennmaradásának.

Megemlítette viszont azt, hogy ugyancsak az alkotmányban kellene szavatolni, hogy a minimálbér nem lehet alacsonyabb a létminimum összegénél, s hogy a társadalmilag fontos internetforrásokat ingyenesen elérhetővé kellene tenni az orosz polgárok számára. Azt, hogy melyek ezek a források, Putyin nem részletezte.