Látványosan bukott meg a liberális kormányfő, Ludovic Orban: a román törvényhozás két kamarájának közös ülésén a szükséges 233 helyett 261 igen szavazat érkezett a bizalmatlansági indítványra, azaz nem néhány vokson múlt a szocialista kormány helyére tavaly lépett jobbközép kabinet sorsa.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke (k) szavaz a Ludovic Orban miniszterelnök vezette kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványról a kétkamarás román parlament együttes ülésén 2020. február 5-én

MTI / Baranyi Ildikó

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azt követően terjesztette be indítványát, hogy a Ludovic-kabinet a parlamenti vita megkerülésével, kormányzati felelősségvállalás formájában vitte a törvényhozás elé azt a javaslatot, amely szerint az eddigi egyfordulós helyett kétfordulóssá kellene tenni a polgármester-választást. Ez a jelenlegi erőviszonyok mellett komoly veszteséget okozna a szociáldemokratáknak és az RMDSZ-nek, az erdélyi magyar párt például a számítások szerint polgármesteri helyeinek ötödét elvesztené. Azokon a helyeken – például Marosvásárhelyen – ahol a magyarok aránya már nem éri el az ötven százalékot, a második fordulóra ugyanis valószínűleg összeállnának a román pártok, s megakadályoznák a magyar nemzetiségű településvezető megválasztását. A polgármesterek megválasztásával kapcsolatos javaslat már csak azért is felhördülés okozott, mert kilenc évvel ezelőtt – mivel az éppen kormányon lévő liberálisoknak az tűnt kedvezőbbnek – az akkori kabinet tette egyfordulóssá a voksolást.

Ellenzék csapdában

Bukaresti elemzők szerint Ludovic Orban éppen ezt – a bizalmatlansági indítvány beterjesztését és a kormány bukását – akarta elérni a megjósolhatóan komoly ellenállást kiváltó javaslat erőltetésével. Az Orban-féle Nemzeti Liberális Párt (PNL) ugyanis toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat: 47 százalékon áll, míg a PSD-re jelenleg a megkérdezettek ötöde voksolna. Az is figyelemreméltó, hogy a kezdeményezés nem sokkal az után került a parlament elé, hogy Orban és az ugyancsak liberális államfő, Klaus Johannis január végén tárgyalt egymással, s a találkozó után mindketten közölték, támogatják a parlamenti választás előrehozatalát.

Ludovic Orban román miniszterelnök a parlament két házának 2020. február 5-i együttes ülésén, amelyen jobbközép kormánya elvesztette a bizalmi szavazást.

MTI / EPA / Bogdan Cristel

És az is árulkodó, hogy a bizalmatlansági indítvány beterjesztése előtti napon a kormány más fontos változtatásokat is elrendelt: 90 napról 50 napra csökkentette a választás kiírása és megrendezése közötti minimális időt, s lehetővé tette, hogy a választók bármelyik szavazókörzetben leadhassák voksukat. S ami talán még ennél is fontosabb: a külföldön élő román állampolgárok három napig szavazhatnak és kétszer annyi képviselőt küldhetnek a parlamentbe, mint korábban. Ennek hátterében természetesen az áll, hogy a tavalyi európai parlamenti választáson a külföldiek szinte egy emberként voksoltak a PNL-re és szövetségeseire.

A polgármester-választás kétfordulóssá tétele egyébként szerepelt Orban ígéretei között: ez volt az egyik fő feltétele annak, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nevű formáció a PNL mellé állt. A PNL és az USR szerint ugyanis a szociáldemokratákat csak akkor lehet tartósan ellenzékbe küldeni, ha a baloldali párt, amelynek országos szinten a legtöbb polgármesteri helye van, elveszti a tisztségek jó részét: a polgármesterek fontos szerepet játszanak a parlamenti választásokra való mozgósításban is. Sokan akadnak, akik úgy vélik, a bizalmatlansági indítvány beterjesztése előtt a PNL és a PSD konzultált egymással: a PNL megkapta, amit akart, azaz a választás előrehozatalát, míg a PSD is örülhet, mert egyelőre marad az egyfordulós polgármester-választás. A fő vesztes az USR, amelynek nem sok esélye van arra, hogy a jelenlegi szabályok szerint sok helyen győzzön. Viszont az sohasem baj, ha egy szövetséges “nem nyeri túl” magát.

A következő feladat

Azt, hogy Orban nem nagyon lepődött meg a fejlemények miatt, a parlamenti voksolás után mondott beszéde is mutatja. “Büszke vagyok arra, amit három hónap alatt elértünk. A kormány állva halt meg, s örülök annak, hogy Románia polgárainak hamarosan lesz lehetőségük új parlamentet választani” – mondta a politikus.

MTI / Baranyi Idikó

A választások előrehozatala nem élet-halál kérdése, az év végén, illetve 2021 elején mindenképpen meg kellene rendezni a megméretést. A PNL miért akarta mégis ezt? A jelenlegi menetrend szerint szeptemberben 40 százalékkal kellene emelni a romániai nyugdíjak összegét, s egyelőre nem biztos, hogy megvan az intézkedéshez szükséges pénz. Így lehet, hogy az emelést el kell majd halasztani, ezért a PNL-nek mindenképpen érdeke, hogy még az ősz előtt megejtsék a választást.

Az első feladat teljesítése után most az a cél, hogy a PSD ne tudjon kormányképes koalíciót létrehozni, mert ha ez sikerülne, akkor nem kell előrehozni a parlamenti választást. (Orbanék tervei szerint ezt a májusra időzített helyhatósági választásokkal egy időben lehetne megrendezni.)

A PSD terveinek elszabotálásában az államfőnek is szerepe lesz, Johannis már bejelentette, mindenképpen szorgalmazza a választások előrehozatalát, s ha valakit muszáj, akkor a szerdán megbuktatott Orbántól fogja felkérni ismét a kormányalakításra. A szabályok szerint ugyanis az államfő nem írhat ki azonnal előrehozott választást, ehhez az kell, hogy legalább kétszer ne sikerüljön működőképes kabinetet tető alá hozni.