„Sokszoros túlerőben voltak a kínaiak, mintegy háromszázan 55 ellen. Az indiaiak puszta kézzel küzdöttek, a kínaiak szögesdróttal körbetekert vasrudakkal verték a katonáink fejét” – mesélte egy indiai tiszt a Kínához tartozó Tibetet és az indiai Ladakh-régiót elválasztó Galvan-völgyben kirobbant összecsapásról. Helyi beszámolók szerint húsz indiai katona halt meg, többen azért, mert megsebesültek, és beleestek a jéghideg Galvan-folyóba. A felek természetesen egymást vádolják az összetűzés kirobbantásával, a kínaiak azt állítják, hogy a verekedés azért tört ki, mert az indiai katonák kínai ellenőrzés alatt lévő területre léptek. Az indiai fél viszont arról beszél, hogy a kínaiak próbáltak meg felhúzni egy épületet indiai területen.

Harc a fagyos sivatagért

A hegyvidéki terület hovatartozása annak ellenére vita tárgya, hogy nagyon zord a klíma, a jórészt homokkal borított, fagyos sivatagban alig van növényzet, illetve emberi életre alkalmas terület. A térségben nincs is kijelölve a pontos határvonal, ezért az utóbbi évtizedekben sohasem volt teljes a nyugalom a térségben, bár tény, az utóbbi 45 évben egy katona sem halt meg harci cselekmények miatt.

wp.com

Most viszont már hónapok óta komoly feszültség uralkodik a régióban. Ennek fő oka az, hogy a világ két legnépesebb országa – és mindkettő atomhatalom – fokozatosan növeli a jelenlétet a hegyvidéki területen. India utakat épít, és ismét üzembe helyezett egy hosszú ideig nem használt katonai repülőteret, Kína pedig attól tart, hogy egy esetleges súlyos válság esetén Új-Delhi nagyon gyorsan jelentős erőket lenne képes a határzónába küldeni.

India határőr

AFP

Bár a jelek szerint India és Kína is el akarja kerülni, hogy a tömegverekedést tűzharc, netán háború kövesse – a két hatalom 1962-ben már háborúzott egymással Ladakhban -, ám Delhi riadóztatta a 3500 kilométer hosszú határ térségében lévő erőit, és harckészültségbe helyezte a hadiflottát is - állítólag azért, mert a kínai haditengerészet olyan manőverekbe kezdett, amelyek akár egy támadás megindítását is lehetővé tennék.

Vegyes visszhang

Indiában egyelőre sokkal komolyabb visszhangot vált ki az összetűzés, mint Kínában: Narendra Modi miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy Új-Delhi ugyan békét akar, ám ha provokálják, úgy mindenkinek megfelelő választ fog adni. A médiumok is sokkal részletesebben taglalják a kínai katonák állítólagos kegyetlenségét, míg Pekingben egyelőre tartózkodnak a hangos nyilatkozatoktól. A hét közepén tárgyalt egymással a két ország külügyminisztere is, és mindketten azt hangsúlyozták, el akarják kerülni az újabb konfrontációt.

Részben valószínűleg azért, mert a kínai vezetés igyekszik megőrizni azt a képet, amely szerint a gazdasági és politikai értelemben is erősödő állam jószándékkal lépett a világpolitika színpadára, és ezt a képet rontaná, ha nagyon harcias hangot ütne meg Új-Delhivel szemben. Valószínűleg az is közrejátszik Kína visszafogottságában, hogy az országot még mindig sokan vádolják a koronavírus-járvány elszabadításával – és esetleg egy második hullám okozásával is –, és már csak azért sem érdemes új frontot nyitnia.

Az elemzők véleménye megoszlik arról, hogy mennyire lehet komoly folytatása az e heti tömegverekedésnek. A BBC szakértői úgy vélik, India tanult az 1962-es háborúban elszenvedett súlyos vereségből, és aligha akar újra nyílt konfliktusba keveredni katonai szempontból erősebb szomszédjával. A Stratfor amerikai elemző intézet viszont úgy véli, mindkét oldalon olyan magasra csaptak a nacionalista indulatok – részben a Covid-19-járvány miatt –, hogy az állami vezetők szándékai ellenére is kirobbanhatnak újabb összetűzések a határ térségében. A Stratfor szerint az is növeli az újabb konfrontáció veszélyét, hogy hosszabb távon egyik fél sem adja fel határmenti polgári és katonai infrastrukturális fejlesztési projektjeit, ezek pedig aggodalommal tölthetik el az egymás iránt kölcsönösen bizalmatlan szomszédokat.  „A minapi incidens nagyon súlyos volt, és akármilyen párbeszéd is kezdődik a két fél között, az összecsapás hosszú időre elrontotta a légkört” – idézte a BBC az indiai hadsereg egykori parancsnokát, DS Hudát.

Pakisztán figyel

Indiának közben figyelnie kell másik szomszédjára, Pakisztánra is, amellyel utoljára tavaly tavasszal keveredett komoly fegyveres összecsapásba. Az összetűzés akkor ezért robbant ki, mert a hallgatólagos pakisztáni támogatással működő kasmíri muszlim szélsőségesek februárban okolgépes merényletben megöltek negyven indiai milicistát. India néhány nappal később légicsapást hajtott végre Pakisztán területén – a gépek állítólag a terroristák bázisát támadták, ám leginkább lakatlan erős területen oldották ki a bombákat – amire utóbbi - ugyancsak korlátozott - India elleni légicsapással válaszolt. Az egymással több háborút megvívott két ország vezetői végül március 22-én egyeztek meg az ellenségeskedés lezárásáról.  Ennek ellenére nyár elején újabb tűzpárbajok törtek ki a két fél között, miután India megvonta a jórészt muszlimok lakta Dzsammu és Kasmir államnak adott különleges státust. A két ország legutóbb szerdán vívott tűzpárbajt, s a tüzérségi tűzben több polgári személy is életét vesztette.

AFP / Abdul Majeed