Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Európában Oroszországban tartják számon a legtöbb koronavírus-fertőzöttet: a 140 milliós országban a hivatalos adatok szerint már több mint másfél millió igazolt fertőzött van, a halottak száma pedig a harmincezerhez közelít. Helyi források szerint viszont biztosra vehető, hogy a halálos áldozatok valós száma legalább kétszer ekkora: az általános halálozási statisztikákból az derül ki, hogy az idén mintegy ötvenezerrel többen haltak meg az országban, mint a korábbi tíz év bármelyikében.
Miközben Moszkva már két koronavírus-vakcinát is jóváhagyott – a tömeges oltás várhatóan a napokban kezdődik meg –, a fertőzöttek száma fokozatosa emelkedik, jelenleg 17 ezer körül van az újonnan regisztrált koronavírusosak száma. Rekordot ért el a halottak száma is, egy nap alatt 346-an vesztették életüket a kór miatt. Moszkvai adatok szerint 16 régióban már legalább kilencvenszázalékos az intenzív osztályok kihasználtsága.
A növekvő esetszám ellenére viszonylag enyhék a korlátozások: bár köztéren kötelező a maszk, az éttermeket és egyéb vendéglátóhelyeket egyelőre nem csukták be, csak a zárási időt hozták korábbra, este 11 órára.
A kormány a koronavírusnál is csak a számára kedvező statisztikát nézi
Az uniós országokat tekintve Magyarország az élmezőnyben van az egymillió főre vetített friss halálozási listában. A kormány kommunikációja azonban nyugodt maradt, állítása szerint nem ezt, hanem a járvány egészét nézi, így az összkép az enyhe tavaszi hullám miatt még mindig kedvező. A fő kérdés, meddig lehet elkerülni a komolyabb lezárásokat.
Csehországban, ahol félelmetes méreteket ölt a pandémia – az utóbbi időben naponta több mint száz beteg hal meg, az új fertőzöttek száma pedig 15 ezer körül alakul – szerdán lép életbe a rendkívüli állapot részeként meghozott kijárási tilalom. Este kilenc és hajnali öt óra között csak különleges indokokkal lehet az utcán tartózkodni, s a rendelet megszegőire komoly büntetés vár. Csehországban már korábban bezáratták a vendéglátóhelyeket, és az oktatást is átköltöztették a virtuális térbe. A tömegközlekedési eszközökön és a zárt köztereken kötelező a maszkviselés, és hat főben maximálták a köztéren gyülekezők számát.
Járványcunami
Belgiumban az egészségügyi miniszter a napokban arra figyelmeztette honfitársait, hogy a koronavírus-járvány szökőárként csaphat le az országra. A járvány annak ellenére terjed még, hogy a múlt héten bezárták a vendéglátóhelyeket, és éjszakai kijárási tilalmat vezettek be. Az országban 350 ezer fertőzöttet és 11 ezer halottat tartanak nyilván, az utóbbi időben naponta 12-17 ezerrel emelkedett az igazolt fertőzöttek száma. A hatóságok azt kérték, hogy az emberek lehetőség szerint halasszák el külföldi utazásaikat.
A kétmillió lakosú Szlovéniában – ahol már életbe lépett a lakhelyelhagyási tilalom – egy nap alatt 2600 új fertőzést regisztráltak. Ugyancsak érvényben van az éjszakai kijárási tilalom, melynek megsértőit 400 eurós büntetéssel sújtják. Bár korábban volt néhány kisebb tiltakozás, ahogy a számok megugrottak, visszaesett a járványszkeptikusok befolyása. Az esetszám növekedése miatt gyakorlatilag leállt a kontaktkutatás, és helyi források szerint fennakadások vannak a tesztelésben is, akadnak, akiknek öt napig kell várniuk egy vizsgálatra. És kiugróan magas a pozitívak aránya, legutóbb ez 34,9 százalék volt.
Emmanuel Macron francia államfő, aki egy héttel ezelőtt éjszakai kijárási tilalmat vezetett be Párizsban és a többi nagyvárosban, szerda este újabb beszédet tart, és várhatóan bejelenti, az egész országot zár alá helyezi négy hétre: várhatóan elrendeli az áttermek és a nem létfontosságú üzletek bezárását, a kijárási tilalom kiszélesítését, valamint az oktatás egy részének digitálissá tételét. A korábbi lépések ugyanis nem voltak elégségesek, nőtt a fertőzöttek és a halottak száma ezen a héten valamennyi napon ötszáznál is több emberéletet követelt a kór.
Svéd különút
Svédországban, ahol a tavaszi első hullám idején nem rendeltek el komoly korlátozásokat és inkább az emberek felelősségérzetére apellálva igyekeznek kordában tartani a koronavírus-járványt, később ugyan, mint a legtöbb európai országban, de ugyancsak megjelent a második hullám. Viszont a halálos áldozatok száma egyelőre alacsony, naponta tíznél kevesebb emberéletet követel a betegség. A helyi illetékesek szerint egyelőre kezelhető a helyzet, és helyi források szerint az országban viszonylag magas a betegségen átesettek aránya.
