A járvány megfékezésére csak akkor van esély, ha mindenki felelősen jár el

– mondta Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs keddi tájékoztatóján, majd pár percen belül elismerte, jelenleg fogalmuk sincs arról, mikor tetőzhet a járvány, szakkifejezéssel, mikor jön a "plató".

Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben körül nem írt szakértőkre hivatkozva magabiztosan bemondta, december végén, január elején várható a tetőzés, amiből Nepusz Tamás bioinformatikus arra következtetett, hogy – miután a járvány terjedését korlátozásokkal is vissza lehet fogni –, Orbán tudatos terv alapján törekedhet arra, hogy a koronavírus járványcsúcsa ne érjen össze az influenzáéval, mert az súlyos helyzetet eredményezne.

Most viszont már a kormány sem bocsátkozik becslésekbe: nincs egy hete, hogy Gulyás Gergely miniszter a tetőzés várható időpontját firtató kérdésre azt mondta,

majd meglátjuk.

A vegytisztán matematikai modellek alapján számoló Bill és Melinda Gates Alapítvány múlt heti előrejelzése szerint a fertőzöttek számának csúcsa a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve november 25-26 környékére esik, átlagosan napi 21 ezer fertőzöttel, amibe a nem igazolt eseteket is beleértik – a keddi új igazolt fertőzöttek száma 2079 volt. A halálozás ennél később, karácsony táján tetőzhet, átlagosan napi 140 elhunyttal. Elengedett gyeplő és romló védekezés mellett ez a szám elérhetné az 550-et is.

A lila a reális szám, a pirossal jelölt megugrás elengedett járvány alatt következne be

IHME

Az alapítvány számításai szerint reálisabb adatokkal számolva is 11 988 koronavírusos beteg halhat meg jövő februárig, ami brutálisnak tűnik a jelenlegi 1535 elhunythoz képest.

A hvg.hu-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő szakértő is azt emelte ki, hogy sok múlik azon, milyen intézkedéseket hoz a kormány, illetve ezeket mennyire tartják be az emberek (ezért is fedik szerinte a valós tudást a becslésbe nem bocsátkozó nyilatkozatok), azonban azok után, hogy keddre 63 koronavírusos beteg hunyt el, egyáltalán nem elképzelhetetlen a jövőben a napi 150 körüli halálozási szám sem.

Interaktív ábránk a magyarországi járvány alakulásáról:

A statisztika mindenre jó

A második hullám kezdete, durván augusztus vége óta a kormány folyamatosan azzal érvel, az országnak működnie kell, és a nemzeti konzultációt kitöltőkre mutogatva közli, az emberek is ezt akarják. Az esetleges lépések mérlegelésével kapcsolatban pedig Orbán Viktor többször is lenyilatkozta, hogy a halálozási számokat tekinti irányadónak, csakhogy, időközben kiderült az is, a kormány nem a friss, hanem a számára kedvesebb statisztikából indul ki, abból, hogy a járvány kezdete óta hogy állunk.

Köszönhetően annak, hogy Magyarország tavasszal viszonylag megúszta a járvány első hullámát, Gulyás Gergely őszintén elmondhatta, hogy nemzetközi összevetésben nem olyan rossz a helyzet, hiszen – a múlt heti adatok szerint – egymillió főre vetítve 129 halálos áldozata van a járványnak, míg az uniós átlag 357 volt.

A bökkenő csak az, hogy az elmúlt hetek adatait figyelembe véve korántsem áll jól Magyarország, még a tavasszal legsúlyosabban érintett országokat is beelőzi. Az 1 millió lakosra vetített friss halálozásban az európai országokat tekintve csak Csehország és Belgium áll nálunk rosszabbul. (Az alábbi ábrán az átláthatóság miatt nem szerepel minden uniós tagállam.)

Gulyás Gergelyt a múlt heti kormányinfón durván 10 kérdés során próbálták szembesíteni ezzel a nézőponttal, azonban a miniszter konzekvensen azzal érvelt, hogy a védekezés sikerességének megítéléséhez a járvány egészét kell nézni, minden más

szemezgetés a statisztikából,

aminek szerinte nincs értelme. Ezt a hozzáállást vitatja a cikkben már idézett szakértő, aki szerint nagyjából 10 év múlva, madártávlatból lesz értelme erre hivatkozni, most igenis a friss számokból kell kiindulni.

Történni pedig nem történik semmi: az operatív törzs egyelőre nem látja indokát további szigorításnak, csak azt hangsúlyozza, a meglévő intézkedéseket kell szigorúan betartani, és a maszkhasználat mellett ügyelni kell a távolságtartásra és a fertőtlenítésre. Müller Cecília kedden is erről beszélt, mikor rekord szinten volt a napi halálozás száma.

Humanitárius katasztrófa fenyeget az orvosi kamara szerint

A nem cselekvést kritizálta a hétvégén Zacher Gábor orvos, a Honvéd Kórház sürgősségi osztályának korábbi vezetője, aki szerint a járványkezelés jelenleg politikai kérdés Magyarországon, a Magyar Orvosi Kamara pedig kedden azonnali lépéseket követelt a kormánytól, mint például a tömegrendezvények szigorúbb szabályozása, a vendéglátó- és szórakozóhelyekre vonatkozó szigorúbb korlátozások, az idősek vásárlási sávjának visszaállítása, a 65 év feletti egészségügyi dolgozók visszalépési lehetőségének biztosítása.

Túry Gergely

A MOK szerint szigorítás nélkül potenciálisan napi több ezer új fertőzött és akár több százas nagyságrendű halálozás jöhet, ami humanitárius és egészségügyi katasztrófához vezet.

Amennyiben pedig nem az Orbán által követett haláleseteket, hanem az 1 millió főre vetített fertőzöttek számát nézzük, úgy ezt látjuk (azt, hogy ez mely kormányt mire sarkallt, a cikk végén található keretes írásunkban olvashatják):

Ebben az összehasonlításban kifejezetten jól áll Magyarország, azonban nem mindegy, hogy hol mennyi tesztet végeznek el. Bár Müller Cecília kitart amellett, hogy Magyarországon a WHO előírásainak megfelelően elegendő tesztet végeznek – bár a pozitív tesztek aránya messze meghaladja a WHO által korábban, és Müller szerint csak a nyári újranyitásra meghatározott 5 százalékos szintet, kedden például 17 százalék volt –, Oroszi Beatrix járványügyi szakértő egészen mást mondott. Az ITM szakértői csoportját vezető szakértő azt mondta, a véges tesztelési kapacitás miatt, 11 ezer körüli teszttel 800–1200 fertőzöttnél többet nem lehet kimutatni egy nap, így a járvány valós trendje sem látszik.

Ami kulcskérdés, hiszen az úgynevezett reprodukciós rátából lehet tudni, mennyire terjed még a járvány. Az elmúlt napokban hasonló tesztelési kapacitással kétezer fölé is ment a pozitív esetek száma, azonban a névtelenséget kérő szakértő szerint ezzel nem dőlt meg Oroszi mondanivalójának lényege, annyi történt, hogy magasabb lett a pozitivitás, de továbbra sem tudni, mekkora a reprodukciós ráta.

Egy nagyon egyszerű hasonlattal élve: egy maximum 40 kilót mérni képes mérlegen nem derül ki, hogy valaki 41 vagy 140 kiló, hiszen nem tudja kimutatni.

Nemcsak a vírusra adott válaszokban van különbség Magyarország és más uniós tagállamok között: Angela Merkel például gond nélkül elismeri, a járvány olyan szinten terjed, hogy nem megy már a kontaktkutatás. Ilyesfajta őszinteségre itthon még várni kell, az olyan egyszerű kérdésekre sincs válasz, hogy miért több az aktív fertőzöttek száma a karanténban lévőknél, vagy hogy mi a gátja annak, hogy érdemben több teszteljenek.