Az iráni sajtó értesüléseire alapozva írta meg több vezető lap, majd később az iráni védelmi minisztérium is megerősítette, hogy pénteken merényletben elhunyt Mohseh Farizadeh, az egyik legnevesebb iráni atomtudós. A BBC információi szerint az iráni védelmi minisztérium azt közölte, hogy Farizadeh-re felfegyverkezett terroristák támadtak Damavand városánál, akik tűzharcba keveredtek a tudós testőreivel. A támadás körülményeiről eltérő információk vannak, több médium arról számolt be, hogy Farizadeh autója előtt felrobbant egy autó, ezt követően kezdtek el rá tüzelni. Farizadeh ekkor sérült meg súlyosan, innen szállították kórházba, ahol az orvosok már nem tudták megmenteni a tudós életét. Iráni hatóságok arról számoltak be, hogy több terroristát is sikerült likvidálniuk, azonban állítólag több civil is életét vesztette.
A BBC diplomatákra hivatkozva egyenesen az „iráni bomba atyjaként” hivatkozik Farizadeh-re, aki egyébként az iráni atomprogram egyik vezetője volt 2018 óta. A tudós jelentőségét jól mutatja, hogy a The New York Times 2015-ben J. Robert Oppenheimer-hez, a Manhattan projekt vezetőjéhez hasonlította.
Irán külügyminisztere, Mohammad Javad Zarif Twitteren kommentálta a Farizadeh-et ért merényletet. Zarif tweet-jében gyávasággal vádolta az izraelieket, egyúttal azt mondta, hogy ez is jól mutatja kétségbeesésüket. "Irán felszólítja a nemzetközi közösséget, különösen az Európai Uniót, hogy vessen véget a szégyenletes kettős mércének Iránnal szemben és ítéljék el ezt a terrorcselekményt" - írta a külügyminiszter.
Az iráni kormány vértanúnak nevezte Farizahed-et a halálhíréről beszámoló tweet-jében.
Ali Khameini ajatollah részvétét fejezte ki a tudós családjának.
Egyelőre a támadást egyetlen terrorszervezet, vagy nagyhatalom sem vállalta magára, Irán azonban Izraelt és az Egyesült Államokat okolja, mondván, hogy ők hajtottak végre ehhez hasonló támadásokat a közelmúltban. 2010 és 2012 között négy iráni atomtudóst öltek meg, Irán pedig Izraelt vádolja a támadások elkövetésével, illetve bűnrészességgel.
Donald Trump 2020 januárjában gyilkoltatta meg Kászim Szulejmánit, aki az iráni hadsereg legnagyobb hatalamú tábornoka volt. Szulejmáni autóját az iraki Bagdad reptere mellett érte dróntámadás, amiben azonnal életét vesztette. Irán Szulejmáni halálára úgy reagált, hogy bejelentette: feladják a még Barack Obama elnöksége idején megkötött atomalkut. Ez annyit takar, minden korábbi megállapodást felrúgva nagyobb mértékben dúsítanak uránt.
A 2015-ös atomalkut a Barack Obama vezette amerikai kormány hozta tető alá Oroszországgal, Kínával, Németországgal, az Egyesült Királysággal, Franciaországgal és az EU-val karöltve. Az atomalku értelmében így a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértői így bejuthattak az iráni urándúsítókba.
Donald Trump volt amerikai elnök még 2018-ban jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomalkuból. A 2015-ben aláírt szerződés Trump szerint nem hozott békét és nem is fog. Trump egyúttal "szörnyű, egyoldalú megállapodásnak" nevezte az atomalkut. Nem sokkal Trump közleménye után Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte: nagyra tartja Trump álláspontját.
Benjamin Netanjahu szóvivője egyelőre nem kommentálta Farizadeh halálát. Netanjahu 2018-ban a tudóssal kapcsolatban csak annyit kért, hogy emlékezzenek a nevére. Netanjahu a BBC szerint akkor azonosította Fakrizadeh-et az iráni atomprogram vezetőjeként.
"A nukleáris tudósítók meggyilkolása a globális hegemónia sérelme, ami akadályozza a tudományokhoz való hozzáférést" - kommentálta a támadást Hossein Salami, az iráni Forradalmi Gárda vezérőrnagya.
Mohseh Farizadeh - egy 2011-es jelentés szerint - 1958-ban született Iránban. Fizikus professzorként a BBC szerint ő vezette az Amad nevű, 1989-es titkos projektet, amit az iráni atombomba fejlesztésére hoztak létre. Ez volt az a program, amit 2003-ban lezártak a nemzetközi atomalku keretein belül.
