Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza megszavazta az alkotmányos felelősségrevonási eljárást (impeachment) Donald Trumppal szemben lázadás szításának vádjával a Capitolium ostroma miatt.

Az amerikai elnököt 2019-ben is impeachment alá vonták, azzal a váddal, hogy visszaélt hatalmával, ám a republikánus szenátorok felmentették. A mostani döntéssel Donald Trump lett az első amerikai elnök az USA történelmében, aki ellen kétszer is elindították az impeachmentet.

A szavazáson 221 demokrata és 10 republikánus, valamint egy korábban republikánus, ma már független képviselő szavazott az eljárás megindítása mellett. 197 republikánus voksolt az eljárás ellen. Öt képviselő, egy demokrata és négy republikánus, nem szavazott.

Az impeachmentet támogató republikánus képviselők: Liz Cheney (Wyoming), John Katko (New York), Adam Kinzinger (Illinois), Fred Upton (Michigan), Jaime Herrera Beutler (Washington), Dan Newhouse (Washington), Peter Meijer (Michigan), Anthony Gonzalez (Ohio), Tom Rice (Dél-Karolina), David Valadao (Kalifornia).

A felelősségrevonási eljárás megszavazása után a törvények értelmében az ügy a szenátus elé kerül, ahol az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts vezetésével lefolytatják a pert Donald Trump ellen.

A CNN korábban azt írta, hogy már a szenátus republikánus többségének vezetője, Mitch McConnell sem ellenzi az impeachmentet. Ő később úgy fogalmazott, hogy még nem döntötte el, hogyan fog szavazni. Ugyanakkor McConnell döntése önmagában nem elég, mert ahhoz, hogy az eljárás végigmenjen, a szenátus kétharmadának is meg kellene szavaznia az elnök elítélését. Az impeachment lezárása azért is lehet fontos – még ha példa nélküli módon már Joe Biden elnöksége alatt fejeznék azt be –, mert ezzel attól is eltilthatják Trumpot, hogy bármilyen szövetségi választott hivatalt betöltsön a jövőben. Sokkal egyszerűbben megfogalmazva: nem engednék, hogy Trump 2024-ben újra induljon az elnökségért.

A folyamatról itt írtunk bővebben:

Hogyan mozdíthatják el Trumpot, és mi történne, ha Mike Pence lenne az amerikai elnök?

Sok furcsaságot hozott már Donald Trump elnöksége, de az, hogy komolyan felvetődik, hogy egy amerikai elnököt távolítsanak el a hatalomból másfél héttel az előtt, hogy lejárna a mandátuma, még így is váratlanul extrém lezárása ennek a négy évnek.

A szavazás utáni közleményében McConnell egyértelműen kijelentette, hogy a szenátus nem fogja tárgyalni az ügyet január 19-ig, azaz a Biden hatalomátvételét jelentő napig (január 20.). Ehelyett arra koncentrálnak majd, hogy a hatalmat zökkenőmentesen adják át a Bidenéknek.

Ez a negyedik eljárás az USA történelemben, 1868-ban Andrew Johnsonnal, míg 1998-ban Bill Clintonnal szemben indult egy. Ez azt jelenti, hogy az amerikai történelem impeachmentjeinek a felét Donald Trumppal szemben indították meg.

A szavazás napja

A képviselőház szerdán helyi idő szerint reggel 9 órakor kezdte a vitát az elnökkel szembeni alkotmányos felelősségrevonási eljárásról.

Az impeachment egyik fő vádpontja szerint az elnök súlyosan veszélyeztette az Egyesült Államokat és törvényhozásának biztonságát azzal, hogy múlt héten szerdán mondott beszédében feltüzelte híveit, akik azután megostromolták a Capitoliumot, a törvényhozás épületét, de az is szerepel a vádak között, hogy az elnök hamis nyilatkozatokat tett az elnökválasztás eredményéről, valamint nyomást gyakorolt Georgia állam tisztségviselőire, hogy több szavazatot találjanak neki.

Az amerikai sajtó kedd este már közölte, hogy több republikánus képviselő is jelezte, arra fog szavazni, hogy megindítsák az alkotmányos felelősségre vonási eljárást az elnök ellen.

A Nemzeti Gárda a Capitoliumban biztosította a helyszínt, az őrség tagjai még az éjszakát is az épületben töltötték.

Az eljárás előzménye

Múlt szerdán Donald Trump több száz feldühödött híve erőszakkal behatolt a Capitoliumba, és csak négyórányi művelettel és a Nemzeti Gárda segítségével sikerült őket eltávolítani az épületből. Az ostrom során öten életüket vesztették. Az incidens miatt meg kellett szakítani a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i elnökválasztás eredményének véglegesítését.

A szájhős Trump megy, de nagy árat fizethet ezért a világ

Hiába tessékelték volna ki a demokraták Donald Trumpot idő előtt a Fehér Házból, a Capitolium ostroma sem rövidítette le az amerikai elnök mandátumát. Az általa felhergelt tömeg viszont marad, és válaszokat követel vélt és valós sérelmeire

A történtek miatt a demokraták el akarták mozdítani Trumpot hivatalából. Ennek első lépése az volt, hogy a képviselőház határozatban felszólította Mike Pence alelnököt: kérelmezze Trump felmentését az alkotmány 25. kiegészítése alapján. Pence ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy a lépés nem szolgálná az ország érdekét.

Nancy Pelosi demokrata házelnök jelezte: következő lépésük az impeachment megindítása lesz.

Trump „végtelenül nevetségesnek” és „boszorkányüldözésnek” nevezte a kezdeményezést, amely szerinte „hatalmas dühöt szül” az országban. Az eljárást megelőző napokban már többször is hangsúlyozta, hogy elítéli az erőszakot, legutóbb a szavazás napján.

Nouriel Roubini: Trump miatt a világra hosszú, rettenetes és göröngyös út vár

Nouriel Roubini, a Nobel-díjas közgazdász úgy látja, hogy Amerika lett a nemzetközi instabilitás epicentruma, és a jelenlegi helyzetből sem az Egyesült Államok, sem a világ nem fog egykönnyen kikeveredni.