Abu-Dzabi érdeklődik a Magyarországról Lázárék által kiengedett, rejtélyes múltú Klimt-kép iránt
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
A híradásban nem volt szó a rakéta típusáról. A felvételeken az látható, hogy két rakéta csapódik be az iráni tévé tájékoztatása szerint az indítás helyétől 1800 kilométerre lévő célpontba, amellyel "ellenséges hajók" elleni támadást szimuláltak.
Pénteken a Forradalmi Gárda szárazföldi célok ellen bevethető drónokkal és manőverező robotrepülőgépekkel hajtott végre gyakorlatot "ellenséges bázisok" elleni támadást szimulálva.
A gyakorlatokra éppen olyan időpontban kerül sor, amikor Teherán és Washington között ismét tetőfokára hág a feszültség. A korábbi amerikai kormányzattal ellentétben ugyanis Donald Trump kormánya az elszigetelés és nyomásgyakorlás eszközeihez fordult Iránnal szemben. Az Egyesült Államok kilépett az Irán atomprogramjáról kötött nemzetközi megállapodásból, és visszaállította a szankciókat az iszlám köztársasággal szemben.
Válaszul Irán is sorra mondta fel a megállapodásban vállalt kötelezettségeit, és ismét a megengedettnél nagyobb mértékben dúsított uránt kezdett előállítani. A 20 százalékos dúsítási szint jóval meghaladja a 2015-ben aláírt többhatalmi nukleáris megállapodásban megengedett 3,67 százalékot.
Szombaton a megállapodás három európai aláírója, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország közös közleményben szólította fel Teheránt, hogy álljon el legújabb intézkedésétől, miszerint ismét elkezdett dolgozni egy fém-urán alapú fűtőanyag előállításán kísérleti reaktorok számára.
Berlin, Párizs és London egyhangúlag szólítja fel Teheránt, hogy térjen vissza a 2015-ös megállapodás vállalásaihoz. A három európai hatalom arra figyelmeztette Iránt, hogy a bejelentett urándúsításnak nincs haszna polgári célú felhasználás szempontjából, de katonai vonatkozásai jelentősek lehetnek.
"Erőteljesen hangsúlyozzuk, hogy Iránnak véget kell vetnie ennek a tevékenységnek, és haladéktalanul vissza kell térnie a közös átfogó cselekvési tervben tett vállalásaihoz, ha komolyan gondolja, hogy életben szeretné tartani a megállapodást" - áll a három európai hatalom közleményében."
"A közös átfogó cselekvési terv (Joint Comprehensive Plan of Action, JCPOA) az a 2015-ös megállapodás, amelyben több mint 10 évnyi tárgyalásokat követően Irán vállalta nukleáris tevékenységének korlátozását, cserébe a nemzetközi közösség feloldotta az iszlám köztársaságot sújtó szankciók jelentős részét.
