A döntést arra hivatkozva hozták meg, hogy Navalnij megsértette az ellene 2014-ben hozott felfüggesztett börtönbüntetés szabályait, azaz nem jelentkezett kéthetenként az orosz rendőrségen, miközben Berlinben lábadozott az ellene tavaly augusztusban, a szibériai Tomszkban idegméreggel elkövetett merényletből. Az eljárást akkor azért indították, mert a Navalnij által politikainak tekintett vádak szerint az ellenzéki blogger kétes ügyletek során pénzt sikkasztott orosz vállalatoktól. Az ítélet azt jelenti, hogy Navalnijnak három és fél évre kell börtönbe vonulni, amiből lejön az a tíz hónap, amelyet korábban már háziőrizetben töltött. A börtönbüntetés mellett érvelő ügyész szerint Navalnij szeptember 23-ig volt kórházban, utána lehetősége lett volna megjelenni a rendőrségen minden hónap első és harmadik hétfőjén. Szerinte az is Navalnij rovására írandó, hogy nem is közölte az orosz hatóságokkal, hogy nem jelenik meg a rendőrségen. Navalnij védői viszont arra hivatkoztak, hogy az ellenzékit egy olyan perben hozott ítélet alapján akarják börtönbe küldeni, amelyről az Európai Emberi Jogi Bíróság is kimondta, az eljárás nem volt tisztességes.

A meghallgatás végén Navalnij is megszólalhatott, közölte, függetlenül attól, hogy mi lesz a végső ítélet ő harcolni fog. „Még akkor is, ha olyan emberek hatalmába kerülök, akik imádnak másokat mérgekkel bekenni. Az életem három kopejkát ér, de harcolni fogok azért, hogy a jog diadalmaskodjon, és tisztelek mindenkit, aki ezért a célért ebben az országban is az utcára mer vonulni. Ebben az országban rengeteg jó van, de mindenekelőtt azok az emberek, akik nem akarják a hazájukat olyan csinovnyikoknak odaadni, akik az országot palotákra és vízidiszkókra cserélik el” – mondta Navalnij, részben arra videójára utalva, amelyben azt állította, Putyin elnök barátai 400 milliárd forint értékű „minikirályságot” építettek az államfőnek a Fekete-tenger partján.

Leváltott és távozó bíró

Figyelemre méltó körülmény, hogy az utolsó pillanatban a hatóságok lecserélték a kijelölt bírót, Julija Okunyevát és helyette Natalja Repnyikova ítélkezett. Lemondott az illetékes moszkvai kerületi bíróság elnöke, Vjacseszlav Gyetyisin is, aki 2015 óta állt a testület élén. Repnyikova a meghallgatás elején megkérdezte, ki az, aki élőben közvetít a teremből, mert ha nem hagyja abba, kivezetteti a teremből. Az újságírók hallgattak, viszont megszólalt Navalnij és közölte: én vagyok az, aki közvetít.

Súlyosbító körülménynek számított, hogy Navalnij egy korábbi videójában – amelyben bírálta azt a Vlagyimir Putyin által előterjesztett alkotmánymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy a politikus 2036-ig hatalomban maradjon, valamint a módosítással kapcsolatos népszavazás megrendezését – megsértette egy második világháborús veterán becsületét, mert gyávának és árulónak nevezte őt Putyin támogatása miatt.

Még egy eljárás folyamatban van Navalnij ellen, azzal is vádolják őt, hogy elsikkasztotta az általa alapított korrupcióellenes alapítványnak küldött pénzek egy részét.

Lezárt utcák

Az épület környékén – hasonlóan a január 23-ai és január 31-ei Navalnij-párti tüntetésekhez, ismét tömeges letartóztatásokat hajtott végre a rendőrség, s ezúttal több olyan, független médiumnál dolgozó újságírót is elvittek, aki „Press” feliratú láthatósági mellényt viselt. A rendőrök megszállták a bíróság környékét, még a közeli temetőben is tucatszámra álltak az egyenruhások, és nem engedték a bíróság épületéhez a tiltakozókat. Moszkvában és Szentpéterváron lezárták a központi tereket is, a hatóságok meg akarják előzni a spontán tüntetéseket.

A tárgyalóteremben mintegy húsz nagykövetség képviselője is megjelent, ezt Marija Zaharova, orosz külügyi szóvivő úgy értékelte, az Oroszország belügyeibe folyamatosan beavatkozó nyugatiak leleplezték magukat. „A diplomaták a külföldi országokban általában saját állampolgáraikat támogatják. Még ha a nyugatiak úgy is érzik, hogy Navalnij az övék, ő mégiscsak orosz állampolgár” – írta Zaharova, majd hozzátette, azt sem tartja kizártnak, hogy a külföldiek jelenléte nyomásgyakorlás akar lenni az orosz bíróságra. A diplomaták egyebek mellett Lengyelországot, Németországot, Litvániát, Lettországot, Ausztriát, Csehországot, Hollandiát, Nagy-Britanniát, Norvégiát és az EU-t képviselik, a magyar nagykövetséget a jelek szerint az egész nem különösebben érdekli. Igaz, Magyarország volt az, amely a múlt héten megakadályozta, hogy a 27 uniós tagállam egyhangú nyilatkozatban ítélje el a Navalnij mellett tüntetők elleni orosz rendőri erőszakot.