Oroszország nemkívánatos személlyé nyilvánította a moszkvai amerikai nagykövetség tíz munkatársát válaszként arra, hogy korábban Washington utasította ki a washingtoni nagykövetség, illetve a New York-i főkonzulátus tíz alkalmazottját. Újabb szankciók is várhatók és Prága, amely 18 orosz diplomatát küldött haza, szolidaritást kér a többi EU-tagállamtól.
Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint teljesen alaptalanok azok a vádak, amelyek szerint Oroszország befolyásolni akarta volna az amerikai elnökválasztás eredményét, vagy államilag támogatott orosz hackerek támadak volna meg tavasszal több ezer amerikai számítógépes rendszert, így szerintük jogalap nélküli volt a tíz orosz diplomata kiutasítása. Oroszország ezért nemkívánatos személlyé nyilvánította a moszkvai amerikai nagykövetség tíz munkatársát. Az orosz fél napokkal ezelőtt azt tanácsolta John Sullivan amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra.
A közlemény szerint Moszkva hamarosan közzéteszi, milyen további büntetőintézkedéseket léptet életbe az Egyesült Államok ellen, miután Washington – a diplomaták kiutasítása mellett – pénzügyi és személyi szankciókat is bevezetett Oroszország ellen. A kiutasítottaknak egy hónapjuk van Oroszország elhagyására.
Közben Csehország – amely 18 orosz diplomatát, vagy inkább diplomáciai fedésben dolgozó orosz hírszerzőt utasított ki amiatt, hogy 2014-ben az orosz katonai hírszerzés emberei felrobbantottak egy csehországi fegyverraktárt – szolidaritást kért a többi EU-tagállamtól. Ezt jelenti, hogy Prága azt szeretné, ha a 27-ek többi tagja is nemkívánatos személynek minősítené a diplomáciai fedésben tevékenykedő orosz hírszerzőket az EU-tagállamok egyike ellen elkövetett támadás miatt.
A cseh külügyminisztériumba szerdára bekérették az orosz nagykövetet, és közölték vele, elfogadhatlannak tartják, hogy Moszkva válaszként 20 cseh állampolgárt – 16 diplomatát és négy követségi alkalmazottat – utasított ki. A cseh álláspont szerint a döntéssel ellehetetlenítették a moszkvai cseh diplomáciai képviselet munkáját. Csehország ezért azt is kéri a többi EU-tagállamtól, hogy azok segítsenek fenntartani a követség munkáját.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
