szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Néhány napon belül kiszélesedhet a palesztin–izraeli konfliktus. Miközben Izrael bombázással válaszol a Gázai övezetből induló rakétatámadásokra, az izraeli hadsereg parancsnokai csütörtök este vitatják meg a készülőben lévő gázai szárazföldi hadművelet részleteit és azt, hogy javasolják-e annak végrehajtását a politikai vezetésnek. A hadsereg mindenesetre megkezdte az egységek mozgatását és a fegyverzetek összevonását.

Csütörtök hajnalban is folytatódtak a hétfőn kirobbant összecsapások, a Gázai övezetet uraló iszlamista szervezet, a Hamász újabb rakétaesőt zúdított Izraelre, miután az izraeli hadsereg egyik légitámadásában meghalt az iráni támogatást élvező csoport több parancsnoka. A bombatalálatok következtében egy újabb magasház is összeomlott Gázában.

A legújabb rakétatámadások esetleges izraeli áldozatairól nem érkezett jelentés, a harcokban eddig 67 ember vesztette életét Gázában, míg Izraelben heten haltak meg. Közben szélsőséges izraeli csoportok több városban is „arabvadászatba” kezdtek, míg az izraeli állampolgárságú arabok több csoportja összetűzésbe keveredett a rendőrökkel és meg nem erősített hírek szerint lövöldözés is kitört a felek között.

Forró vér

A brit The Guardian szerint Amir Ohana belügyminiszter egyik nyilatkozata is hozzájárult a lincshangulat kialakulásához. Ohana ugyanis szorgalmazta egy olyan izraeli szabadon bocsátását, aki Lod városában agyonlőtt egy arab férfit, miután támadás érte a helyi zsinagógát és több lakóházat. A miniszter egyben – bizonyítékok nélkül – azt is hangsúlyozta, hogy a letartóztatott férfi önvédelemből cselekedett, majd hozzátette: a fegyvert viselő, jogkövető emberek segítik az izraeli hatóságokat. Benjamin Netanjahu miniszterelnök közben a zavargások beszüntetését követelte. „Nem érdekel, hogy egyeseknek forr a vérük. Nem vehetik a saját kezükbe az igazságszolgáltatást” – mondta a politikus.

A lakóházukban keletkezett pusztítás nyomait nézi egy férfi az egyik palesztin rakétatámadás után a Tel-Aviv közelében fekvő Petah Tikvában 2021. május 13-án
©

Hétfő óta a Hamász már több mint 1500 rakétát lőtt ki Izraelre, ám viszonylag kevés robbanótöltet ért célba. Az indított rakéták közül 350 nem működött megfelelően, a többi kilencven százalékát pedig lelőtték az izraeli légteret védelmező Vaskupola rendszer ellenrakétái.

Az utóbbi évek legsúlyosabb összecsapássorozatát az váltotta ki, hogy a hét elején összetűzések robbantak ki Jeruzsálem óvárosában, ahol a jobboldali zsidó szervezetek felvonulással akartak megemlékezni Kelet-Jeruzsálem 1967-es elfoglalásának az évfordulójáról, amire válaszként több mint tízezer arab barikádozta el magát az Al-Aksza mecset környékén.

Rakéták ezerszámra

A Hamász és a vele szövetségben fellépő másik szervezet, az Iszlám Dzsihád katonai ereje jóval kisebb, mint a Közel-Kelet meghatározó erejének számító izraeli hadseregé, ám az egyre nagyobb hatótávolságú rakétákkal a gázai támadók így is komoly biztonsági fenyegetést jelentenek.

©

A rakéták és a fegyverek egy részét, például a Kornet nevű irányítható páncéltörő rakétákat az Egyiptomhoz tartozó Sínai-félsziget felől fúrt alagutakon csempészik be a Gázai övezetbe, ám a legtöbb támadóeszközt Gázában állítják elő, valószínűleg iráni technológiai segítséggel. A Hamász minden bizonnyal több ezer rakétát halmozott fel, izraeli források szerint a palesztinok még jó ideig fenn tudják tartani a támadások jelenlegi hevességét. A gázai rakéták hét alaptípusra oszthatók, a legkisebb, tíz kilométeres hatótávolsággal a Kasszámok rendelkeznek. A Kudszok legfeljebb 16 kilométerre, a Gradok pedig 55 kilométerre juthatnak el, míg a legtovább, a kétszáz kilométeres hatótávolságú M-302-es rakéták repülhetnek és így szinte Izrael teljes területét tűz alá vehetik a támadók. Az utóbbi napokban bevetett eszközök többsége a rövid hatótávolságú rakéták közül került ki, ezek alkotják a palesztin arzenál nagyobb részét.

A gázaiak a rakéták mellett robbanóanyaggal felszerelt drónokkal is kísérleteznek, az izraeli légvédelem a napokban is lelőtt egy Gáza felől indított pilóta nélküli gépet. Fontosak az alagutak is, izraeli források szerint egy Hamász elitalakulat egy földalatti folyosón próbált meg a napokban beszivárogni a zsidó állam területére, ám az izraeliek észrevették a támadókat és ezt követően az alagút – izraeli megfogalmazás szerint – „bedőlt”, azaz valószínűleg az izraeliek berobbantották azt.

A rendíthetetlen Vaskupola

Az izraeli légvédelmi rendszer központi eleme a 2011-ben szolgálatba lépett Vaskupola. A rövid és közepes hatótávolságú rakéták leküzdésére alkalmas rendszer radarjai észlelik a Gáza felőli rakétaindításokat. A számítógépes egység ezután elemzi a kilőtt támadó rakéta röppályáját és amennyiben az lakott, vagy stratégiai szempontból fontos területet fenyeget, elindítja a maga ellenrakétáját.

Elfogórakétát lő ki az izraeli hadsereg Vaskupola légvédelmi rendszere a Gázai övezet palesztin fegyvereseinek rakétatámadása ellen Askelónban 2021. május 11-én
©
A Vaskupola fontos jellemzője, hogy az járművekkel vontatható rakétasilókból áll, így a rendszer mobil és a fenyegetéseknek megfelelően telepíthető. Izraeli források szerint a most indított támadássorozat előtt tíz év alatt a Vaskupola 2500 érkező rakétát semmisített meg, s a rendszer kilencven százalékos hatékonysággal működik.

Akadnak azonban hibák is, az Askelon városát védő ütegek például egy időre – műszaki hiba miatt – egyáltalán nem működtek. A Vaskupola hatékonysága fordított arányban áll az érkező rakéták számával, és éppen ez az oka annak, hogy a Hamász igyekszik egyszerre minél nagyobb számú rakétát indítani. A rendszer üzemeltetői tudják is, hogy mi a Vaskupola teljesítményének a határa, de érthető okokból ez szigorúan titkos adatnak számít. Az izraeli fejlesztésű rendszer egy-egy silójában húsz ellenrakéta található, egy üteghez – amely 150 négyzetkilométernyi terület védelmezésére alkalmas – pedig általában 3-4 siló tartozik. Egy rakéta ára százezer dollár körül van, így jóval drágábbak, mint a viszonylag egyszerű szerkezetű támadó rakéták.

Egy izraeli oknyomozó újságíró, Ronen Bergman szerint egyébként a 2012-es izraeli–palesztin összecsapások idején Benjamin Netanjahu azért ment bele egy viszonylag gyors tűzszüneti megállapodás elfogadásába, mert az ország kifogyott az ellenrakétákból. Izrael exportálja is a Vaskupola-rendszert, eddig többek között Azerbajdzsán, illetve Románia írt alá megállapodást a vásárlásról.

Jön a gyalogság?

A védelem másik módja az éppen fontolóra vett szárazföldi behatolás, ha a légicsapásokkal nem sikerül megsemmisíteni a gyártóüzemeket és a raktárakat, akkor a gyalogságnak kell bevonulnia a térségbe. Ez viszont valószínűleg jelentősen megnöveli az áldozatok számát: a 2014-es gázai betörés során 2251 palesztin halt meg, s közülük 1462-en polgári személyek voltak.

Izraeli tüzérségi egység Gázai övezetbeli célpontokat támad a gázai-izraeli határon 2021. május 12-én
©
Az izraeli katonák közül 67-en vesztették életüket. A civil áldozatok száma azért volt ismét magas, mert a sűrűn lakott Gázai övezetben a katonai célpontok rendre polgári objektumok közvetlen közelében voltak. Ha most is sor kerül a szárazföldi beavatkozásra, még több lehet az áldozat: a Hamász is vélhetően tanult a korábbi összecsapásokból és továbbfejlesztette a városi gerillahadviselés módszereit.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Bihari Ádám Világ

„A légiriadó után nagyjából 90 másodpercünk van a becsapódásig” – helyiek beszámolói arról, mi történik Izraelben

Rakétatámadások, merényletek, zavargások eddig is voltak Izraelben, de most már az ország arab lakossága is az utcára vonult. Közben a szokatlanul intenzív rakétázásért cserébe számtalan célpontot támadott az izraeli hadsereg, köztük lakóházakat is. A támadásokban gyerekek is meghaltak mindkét oldalon. Izraeli magyarokat kérdeztünk a kinti állapotokról.