Tetszett a cikk?

Olyan Európai Unióban akarunk lenni, amely számunkra elfogadható – jelentette ki szerdán Ryszard Terlecki, a lengyel képviselőház alelnöke, a nagyobbik kormánypárt (Jog és Igazságosság, PiS) parlamenti frakcióvezetője.

Az egyik legbefolyásosabb kormánypárti politikus az Óriás-hegység lengyel üdülőhelyén, Karpaczban tartott Gazdasági Fórumon nyilatkozott. Azt mondta, el kell gondolkozni, „hogyan lehetne leginkább együttműködni, hogy valamennyien benn legyünk az Unióban”. De olyan Unióban, amelyet „el tudunk fogadni”. Lám, a britek megmutatták, hogy nem felel meg nekik „a brüsszeli demokrácia diktatúrája”, sarkon fordultak és távoztak.

Terlecki így folytatta: nem akarunk kilépni, mert az EU támogatottsága nálunk igen nagy. Node a szabadságunk és a fejlődésünk korlátozásába nem mehetünk bele, és ha olyan irányba mennek el a dolgok, mint „ami itt készül”, akkor „drasztikus megoldást kell keresnünk”.

Az első kommentárok szerint egyértelmű: a politikus arra célzott, hogy az Európai Bizottság pénzbüntetéssel kívánja sújtani az országot, mert nem hajtja végre az EU Bíróságának ítéletét az igazságszolgáltatás függetlenségének növelésére. Igaz, Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök bejelentette, hogy a Legfelső Bíróság vitatott fegyelmi kamaráját, amely ítéletek tartalma és indoklása miatt is felelősségre vonhat bírákat, megszüntetik. Ezzel a probléma is megszűnik, mondta, és ezt sokan úgy értékelték, hogy meghátrált.

Valójában azonban az intézmény a luxemburgi bíróság tilalma ellenére működik, Kaczynski még nem nyújtott be törvényjavaslatot, de a lényeg nem is ez, hanem az, hogy ha a sok jogász szerint alkotmányellenesen, politikusok döntése alapján kinevezett bírákat a fegyelmi kamara helyett beosztják a Legfelső Bíróság büntető vagy polgári ügyeket tárgyaló tanácsaiba, az nem old meg semmit. Hiszen a kritikusok szemében illegitimek maradnak.

Az a konfliktus sem szűnik meg, hogy az Alkotmánybíróság a lengyel alkotmányt sértőnek minősített egy EU-bírósági ítéletet, annak ellenére, hogy már akkor világosak voltak az ilyen lépés következményei, szeptember 22-én pedig többszöri halasztás után azt tervezik kimondani, hogy az uniós jog általában sem áll a hazai fölött, ami nyilvánvaló ellentétben áll az uniós szerződésekkel és azzal a lengyel alkotmánnyal is, amelyet a testületnek védenie kellene.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter és legfőbb ügyész már augusztusban azt mondta, hogy nem kell minden áron az EU-ban maradni. Ő azonban a kormány kisebbik, radikális pártjának a vezetője, aki részben saját hatalmának növelése érdekében harcol a bíróságok függetlenségének felszámolásáért. Ryszard Terlecki azonban a nagyobbik, Kaczynski vezette kormánypárt politikusa, kijelentése ezért keltett feltűnést.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

EUrologus EUrologus

Brüsszel pénzügyi szankciót javasol a lengyel igazságszolgáltatási reform miatt

Hiába döntött így nyáron az Európai Bíróság, Lengyelország nem változtatott a bírák fegyelmi tanácsának működésén. Brüsszel újabb eszközhöz nyúl, pénzbüntetés kiszabását javasolja. A lengyel igazságszolgáltatási reform évek óta konfliktusos téma, emiatt indult meg Varsóval szemben az EU alapszerződésének 7. cikkelye szerinti eljárás.