szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

1983-ban fedezte fel kutatócsoportjával az AIDS kialakulásáért felelős vírust. A koronavírus-járvány alatt viszont oltásellenes elméleteket népszerűsített.

Párizs külvárosában, Neuilly-sur-Seine-ben kedden meghalt Luc Montagnier francia virológus, aki az AIDS-et okozó vírus felfedezéséért Nobel-díjat kapott. 89 éves volt - áll a tudós halálát és életéne ellentmondásairól szóló cikkben, amit a New York Times jegyez.

Dr. Montagnier minden dicsőség ellenére, amelyet a ma HIV vírus felfedezésével szerzett, a későbbi években elhatárolódott kollégáitól és olyan kísérletekben vett részt, amelyek megkérdőjelezték a tudomány alapvető tételeit. Az utóbbi években már a koronavírus elleni vakcinák nyílt ellenzője volt.

A HIV felfedezése 1983. január 3-án kezdődött Párizsban. Montagnier a Pasteur Intézet vírusos onkológiai osztályát vezette. Hozzá került egy darab nyirokcsomó, amit egy 33 éves AIDS-es férfi testéből távolítottak el.

Ekkor az AIDS-nek még nem volt ismert oka, nem voltak diagnosztikai tesztek és nem voltak hatékony kezelések. Sok orvos azonban gyanította, hogy a betegséget egy retrovírus váltja ki, egyfajta csíra, amely becsúszik a gazdasejt DNS-ébe, és átveszi az irányítást, megfordítva a vírusok jellemző működését - innen a retro elnevezés.

Ebből a mintából Dr. Montagnier csapata kiszúrt egy korábban soha nem látott retrovírust, amit L.A.V.-nek neveztek el, a lymphadenopathiával összefüggő vírus miatt. A felfedezésről a tudósok a Science folyóirat 1983. május 20-i számában számoltak be.

A következő évben Dr. Robert Gallo amerikai kutató által vezetett laboratórium a National Institutes of Health-ben négy cikket publikált a Science egyik számában, amelyek megerősítették a retrovírus és az AIDS (szerzett immunhiányos szindróma) közötti kapcsolatot. Dr. Gallo a vírusát H.T.L.V.-III-nek nevezte el. Kezdetben némi zűrzavar volt akörül, hogy a Montagnier-csapat és a Gallo-csapat vajon ugyanazt a vírust találta-e, vagy két különböző vírusról van szó.

Amikor kiderült, hogy a két minta ugyanattól a pácienstől származik, a tudósok megkérdőjelezték, hogy Dr. Gallo véletlenül vagy szándékosan kapta-e el a vírust a Pasteur Intézettől. A tudósok között viszály robbant ki, amivel a sajtó is sokat foglakozott. A valódi felfedezőről és a szabadalmi jogokról szóló viták megdöbbentették a közvéleményt, amely többnyire védve volt a kutatói közösség heves rivalizálásától.

Dr. Montagnier beperelte Dr. Gallót, amiért felfedezését amerikai szabadalomra használta fel. Az ellentétet peren kívül rendezték.

Dr. Montagnier és Dr. Gallo is számos rangos kitüntetésben részesült, köztük az 1986-os Albert Lasker Orvosi Kutatási Díjban, amellyel Dr. Montagnier-t tüntették ki a vírus felfedezéséért és Dr. Gallót az AIDS-szel való összekapcsolásáért. Ugyanebben az évben az AIDS-vírust, amelyet az amerikaiak H.T.L.V.-III-ként, a franciák pedig L.A.V-ként ismertek, hivatalosan is egy nevet, H.I.V.-t kaptak az emberi immunhiány vírusaként.

A következő évben, amikor az orvosok között még mindig dúlt a vita, Ronald Reagan elnök és Jacques Chirac francia miniszterelnök megállapodást írt alá a szabadalmi jogdíjak megosztásáról, mindkét tudóst a vírus társfelfedezőinek nyilvánítva.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Bedő Iván Tech

Ki vadászta le magának először az AIDS-t?

Az első világháborús Afrikáig vezeti vissza a történetet egy kanadai kutató, és könyve friss kiadásában módosított hipotézissel áll elő: európai katona lehetett az első beteg.