Érdekel a rák? Vedd fel a Pfizert!

– áll a felirat egy táblán Ottawa belvárosában. A transzparens mellett két óvodáskorú gyermek játszik; színes építőkockák és társasok az egyik oldalon, francia és angol oltásellenes feliratok, zászlót viselő férfiak a másikon, látszólag nyugodt összhangban. A kanadai főváros Ottawában január 28. óta tartanak az oltásellenes tüntetések, a hosszú távú fuvarozó kamionosok vezetésével a demonstrálók pedig bevették az utcákat, másfél kilométeren át megbénítva a városközponton átívelő Wellington Streetet, ahol múzeumok, egyetemi épületek és üzleti helyiségek mellett egy fontosabb intézmény is található: a kanadai parlament.

Háttérben a parlament épülete Ottawában, február 7-én

AFP

A Justin Trudeau vezette kormány január 15-én tette kötelezővé az oltást azoknak az áruszállítóknak, akik határokon át (értelemszerűen az Egyesült Államokba) fuvaroznak. Miután az érdekképviseleti szervezetek kérésére nem álltak el a döntéstől, alig két héttel később több ezer ember és több száz kamion sorakozott fel Ottawa belvárosában, követelve, hogy töröljék el az intézkedést.

A tömeg nagy része még a demonstráció után hazament, a kamionosok viszont nagy számban maradtak – maradásukkal pedig a tüntetés lényege is hamar megváltozott, az oltásellenes hangok összeértek a kormány lemondására irányuló felszólításokkal. Ezzel egyúttal egy olyan állóháború is kezdetét vette, amelyben a kamionosok aligha veszíthetnek: a várost effektíven megbénították a mozdíthatatlan méretű járművekkel, a rendőrség tehetetlen, a lakosság türelme pedig rég elfogyott. Az állóháború szerdán Ottawán kívül is veszélyessé vált, ugyanis tüntetők egy csoportja blokád alá vette az Egyesült Államok és Kanada egyik legfontosabb határátkelőhídját, a Detroitot Windsorral összekötő Ambassador Bridge-et, amely a két ország közti közúti közlekedés egyharmadát bonyolítja le.

Az 1929-ben épült Ambassador Bridge ahol a pilonok közötti távolság 564 méter

AFP

A helyzet a lakók számára csak kedden vált egy fokkal elviselhetőbbé, ezt megelőzően ugyanis 11 napig, napjában 16 órán keresztül folyamatosan szóltak a kamionok kürtjei, a környékbeliek életét gyakorlatilag megnyomorítva. A botránynak egy 21 éves adattudós, Li Zexi vetett véget, aki feljelentette a tüntetőket azzal az indokkal, hogy súlyos és maradandó halláskárosodást okozhat a folyamatos kürtszó. A bíróság elfogadta a keresetet, és tíznapos hatállyal elrendelte, hogy a dudálás véget érjen – jóllehet, ettől még a csend távoli vágya maradt Ottawának, ahol a polgármester kedden veszélyhelyzetet hirdetett.

A demonstrálók fő zajforrása a hatalmas motorok búgása maradt, ehhez már a rendőrökkel kell cicaharcot vívniuk, mert a hatóságok megtiltották, hogy bárki gázolajat szállítson a tüntetőknek. A kamionok viszont kitartóan zúgnak, és ebben a játékban is nyerésre állnak a demonstrálók, akik éjjelente hagyják el a tábort, hogy kannákban hozzák az üzemanyagot. A narancssárga műanyag benzinhordozó tartályok a harc szimbólumai lettek.

AFP

A zaj másik oka az, hogy a becslések szerint négyszáz leparkolt kamion és megannyi más jármű gyűrűjében külön életet élő, zárt társadalom jött létre.

A magukat szabadságkonvojnak nevező oltásellenesek hosszú távra rendezkedtek be.

Kezdetben még fel-feltűntek konföderációs jelképek, sőt még egy horogkeresztes náci zászló is, a tüntetők mára igyekeznek lerázni magukról a radikális jelzőt (bár az eredeti szervezők között erősen szélsőjobbos arcok voltak), és arra koncentrálni, hogy szerintük Trudeau-ék alapvető szabadságjogokat sértenek a vakcinakötelesség bevezetésével. A Wellington Streeten önkéntesek főznek a kamionosokra, rengetegen pedig gyerekeikkel együtt költöztek be a rendőrség által „vörös zónának” nevezett útszakaszra.

A hatóságokat hevesen kritizálják a tétlenkedés miatt, bár a valóságban tényleg meg van kötve a kezük. Ugyan kiosztottak már több mint 1300 büntetést, és szerdáig 23 embert letartóztattak, ha mindenkit lecsuknának, akkor sem tudnának mit kezdeni a gigantikus kamionokkal. A lakók mindeközben nemcsak a zaj miatt viselik nehezen a helyzetet: a helyiek több esetről számoltak be, amikor állításuk szerint zaklatták vagy üldözték őket, a maszkot viselőket köznevetség tárgyává tették a tüntetők, a rendőrség pedig egy gyújtogatási kísérletet is vizsgál a környéken. A történések különösen szürreálisak a szabálykövető lakosságáról híres Kanadában, az ottawaiak pedig önironikusan unalmasként szokták nevezni a városukat – amit a lakosság többsége visszasír.

A „szabadságkonvoj” tagjai azt állítják, rengeteg a támogatójuk, és őket is meglepték a pozitív visszajelzések, mint például az, hogy tízmillió kanadai dollárt (2,4 milliárd forint) gyűjtöttek nekik az interneten, amíg a GoFundMe oldala le nem tiltotta az adományozást, arra hivatkozva, hogy az sérti a szájt felhasználási feltételeit. Mindeközben a társadalom nagyobb hányada attól tart, hogy a 2021. január 6-i, az amerikai Capitoliumnál történt események ismétlődhetnek meg a kanadai parlamentnél, hogyha nem csillapodik a feszültség.

Kanada miniszterelnöke, Justin Trudeau újságírók kérdéseire válaszol 2022. február 9-én Ottawában

AFP

Justin Trudeau mindenesetre nem tágít: hétfőn egy elfogadhatatlan nézeteket valló, szélsőséges kisebbség tagjainak nevezte a tüntetőket, hangsúlyozva, hogy az ország gazdaságát és demokráciáját teszik kockára. A miniszterelnök azt is leszögezte: a blokád nem fog véget vetni a járványnak, a tudomány viszont igen, ezért kitart a vakcinával kapcsolatos szigorítások mellett. A tüntetők alacsony társadalmi súlyát jól mutatja, hogy Kanada felnőtt lakosságának közel 90 százaléka be van oltva, felmérések szerint pedig a kamionosok körében ugyanekkora a védettség aránya. A népszerűséghez viszont hozzátesznek Trudeau (akár oltott) kritikusai is, a kanadai konzervatívok pedig előszeretettel állnak a demonstrálók oldalára, követve a radikalizálódó amerikai Republikánus Párt irányvonalait.

Fraternité

Hasonlóan Justin Trudeau-hoz, a francia elnök Emmanuel Macron is célkeresztbe helyezte az oltatlanokat, és ugyan kötelező vakcinázást nem vezetett be, de jelenleg oltottsághoz van kötve a társadalmi lét szinte minden, nem létszükségletű formája. A kanadai példát követve a francia oltásellenesek megszervezték a maguk „szabadságkonvoját”, amely egyelőre egy 300 ezer fős Facebook-csoportot takar, de csütörtökön – ugyan kisebb méretben – a gyakorlatban is megvalósulni látszik. A tüntetők jelenleg a déli parti Nizzában gyülekeznek, egyelőre csak néhány tucat autóval és kamionnal, de azzal a céllal, hogy országos és hosszú távú demonstrációt indítsanak. A cél az, hogy pénteken Párizs, majd később Brüsszel felé vegyék az irányt, hogy az oltáshoz kötött korlátozások ellen tiltakozzanak – jelenleg egy 25 ezer fős, zárt Telegram-csoportban szervezik az útitervet és jelölnek ki csatlakozási pontokat.

Egy férfi egy transzparenst tart a kezében, amelyen ez áll: "Macron, takarodj!" ahogy 2022. február 9-én részt vesz a "Convoi de la Liberté"-n a délkelet-franciaországi Nizzában

AFP

Franciaországban a felnőtt lakosság 92 százaléka be van oltva, az ultraradikális politikai erők mellett azonban a középfele mozgó Nemzeti Tömörülést vezető Marine Le Pen is szimpátiáját fejezte ki a tüntetőkkel, akiket a 2018-ban az emelkedő üzemanyagárak és később általánosan a kormány ellen tüntető sárgamellényesekhez hasonlított.

A francia és a kanadai példa között azonban különbség az azonnali rendőrségi reakció: a francia hatóságok ugyanis betiltották a „szabadságkonvojt” – kérdés, sikerül-e a gyakorlatban is leszámolni az oltásellenesek tüntetésével.

(New York Times, Al Jazeera, CNN, CBC, Guardian, France24)