Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A NATO a vegyi, biológiai és nukleáris támadásokkal foglalkozó specialista csapatokat nagyobb fokú készenlétbe helyezi arra az esetre, ha Oroszország úgy döntene, hogy nem konvencionális eszközöket is bevet az ukrajnai háborúja során – írja a Skynews. Ez azonban nem tévesztendő össze a szövetség nukleáris fegyvereinek készültségi szintjével, amely változatlan marad.
Jens Stoltenberg főtitkár (képünkön) elmondta, hogy az ilyen támadások elleni védekezésre kiképzett személyzetet a szövetség meglévő harccsoportjaihoz telepítik a balti államokban és Lengyelországban, valamint a négy új harccsoporthoz Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában.
A lépés válasz arra a növekvő aggodalomra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök vegyi vagy biológiai fegyveres támadást indíthat Ukrajnában. A szövetségesek azt is tervezik, hogy olyan felszereléseket adnak az ukrán kormánynak, amelyek segítenek egy ilyen támadás leküzdésében, beleértve a védőruházatot, a fertőtlenítő készleteket és az érzékelő műszereket.
