Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Hogy ellensúlyozza a NATO a határaihoz közeli erősödését, Oroszország új katonai bázisokat épít az ország nyugati részén – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken.
Sojgu szerint a nyugati stratégiai irányban egyre nagyobb a katonai fenyegetés, és arról beszélt, hogy az amerikai hadászati légierő tevékenységének intenzitása a 15-szörösére nőtt Európában, az amerikai hajók pedig rendszeresen behatoltak a Balti-tengerre. Kifogásolta a nagyszabású Defender Europe 2022 hadgyakorlatot, amelyben a észak-atlanti szövetség mintegy 40 ezer katonája vesz részt.
„Intézkedéseket hozunk ennek megfelelő ellensúlyozására. Ilyen körülmények között aktívan javítjuk a csapatok harci összetételét. Az év végéig 12 katonai egységet és alegységet alakítunk ki a nyugati katonai körzetben” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a csapatok több mint kétezer új fegyvert és új haditechnikát kapnak.
Finnország és Svédország néhány napja nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A finnek csatlakozásával Oroszország közvetlenül határos lenne a (most még) 30 nemzetet tömörítő katonai blokkal.
Mind Finnország, mind Svédország közölte, hogy csatlakozásuk esetén sem szándékoznak NATO-központokat létesíteni a határaikon belül – úgy tűnik, ez az orosz felet nem hatja meg. Egyelőre még az sem biztos, hogy a két jelentkezőt fel tudja venni a soraiba a NATO, mert jelen állás szerint Törökország megvétózza a tagfelvételt.
(via BBC)
