Szinte Ukrajna orosz megszállásának első napjától foglalkoztatja az Európai Uniót, hogy vajon elérkezhet-e a pont, amikor a két ország közötti háború kontinentális konfliktussá szélesedhet. Az utóbbi napokban a biztonságpolitikai szakértők egy részét többek között emiatt is tartja lázban az Oroszország és Litvánia között zajló üzengetés. Hogy kiderüljön, a szavak mögött mennyire komoly, létező fenyegetés áll, ahhoz elég csak ránézni a térképre.

Egy csipetnyi Oroszország a NATO hátsó kertjében

Kelet-Európa északi részén, a Balti-tenger partján, Lengyelország és Litvánia közé ékelődve található egy csipetnyi Oroszország. Kalinyingrád (régi nevén Königsberg) Oroszország legnyugatibb szelete és egyetlen balti-tengeri kikötője, amely nem fagy be és télen is hajózható. A korábban Poroszországhoz tartozó 15 ezer négyzetkilométernyi területet 1946-ban csatolta el Németországtól a Szovjetunió. A 2010-es népszámlálás idején nagyjából egymillióan lakták, többségében oroszok.

A kalinyingrádi tengeri kereskedelmi kikötő

AFP / MIKHAIL GOLENKOV

Az Oroszországgal szövetséges Fehéroroszországgal egy mindössze a Lengyelországot és Litvániát elválasztó, 65 kilométer hosszú Suwalki-folyosón keresztül vezető vasút köti össze, ezen keresztül zajlik a szállítmányozás. 

Litvánia azonban június 19-én közölte, hogy ezentúl nem engedik át az unió által szankcionált orosz termékeket, nyersanyagokat tartalmazó szállítmányokat, többek között a fémet, szenet és építési anyagokat sem. A Kreml heves reakciójában “példátlan, illegális lépésnek” nevezte a litván döntést, ami szerintük egyértelműen egy blokád.

Teherautók akadnak el a Csernyisevszkoje határátkelőhelyen az oroszországi Kalinyingrádi területen. Június 17-én Litvánia uniós korlátozásokra hivatkozva leállította a szankciókkal sújtott teherszállítmányok tranzitját Oroszország és a balti-tengeri területe, a kalinyingrádi régió között.

AFP / MIKHAIL GOLENKOV

Meglesz a böjtje

Nikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács főtitkára június 21-én, két nappal a litván lépés bejelentését követően el is utazott Kalinyingrádba, ahol a nemzetközi jog megsértésének nevezte a szankciók alkalmazását (ami meglehetősen ironikus egy olyan ország magasrangú tisztségviselőjétől, mely négy hónappal korábban lerohanta szomszédját). Patrusev azzal fenyegetőzött, hogy “a litván emberek a saját bőrükön fogják érezni a lépés súlyos következményeit” és behívatták az EU oroszországi nagykövetét, Markus Ederert a külügyminisztériumba.

“A helyzet nagyon súlyos, a válaszlépések megtétele előtt megfontolt, átfogó elemzésre van szükség. Erre a következő napokban sor kerül” - mondta Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Litvánia készen áll arra az esetre, ha Oroszország elzárja a térséget ellátó közös áramellátást, katonai válaszcsapásra azonban nem számítunk” - mondta a Reutersnek június 22-én Gitanas Nausėda litván elnök. A régóta tartó fenyegetés miatt már korábban kialakítottak egy Lengyelországból érkező ellátási vonalat, amire át tudnak állni az orosz forrás elzárását követően.

Gitanas Nausėda

AFP / DURSUN AYDEMIR

Anton Alikanov, a kalinyingrádi régió kormányzója szerint a szankciók az exklávéba érkező termékek több mint felét érintik, ezek többsége a vasútvonalakon érkezik. Ahogyan lezárják a térségbe érkező egyetlen orosz olajvezetéket is. A légi utánpótlást már korábban ellehetetlenítették a 21 orosz légitársaságot érintő kitiltással. Az egyetlen szabad utánpótlási vonalat a nemzetközi vizeken érkező hajószállítmányok biztosítják. “A hangnem éles és kompromisszumképtelen. A litvánok úgy tesznek, mintha Oroszország háborúval fenyegetné őket. Mintha nem ők kezdték volna ezt a játszmát” - mondta Alikanov.

Litvánia szerint a nem szankcionált termékek és utasok forgalma továbbra is zavartalanul folyhat, ők csak az uniós döntéseket hajtják végre. “Ez nem Litvánia műve, a szankciók június 17-én életbe léptek. Alkalmazásuk az Európai Bizottság útmutatásával összhangban történt meg” - mondta Gabrielius Landsbergis, litván külügyminiszter.

Atomfegyverek a szomszédban

Kalinyingrád ellátása márpedig létfontosságú az orosz elrettentő erő fenntartása szempontjából. A Kelet-Európa szíve fölött fekvő exklávé ugyanis a NATO-vonalak “mögött” fekszik, innen jelentős támadási kapacitás nyílik dél, vagyis Lengyelország felé, továbbá a katonailag nehezen védhető Suwalki-folyosó elfoglalásával a balti államokat egyetlen csapással el lehet vágni szövetségeseitől. Hiszen itt húzódik az egyetlen határ köztük és az Európai Unió között.

A háború újabb hadszíntere is lehet Oroszország két NATO-tagállam közötti területe

Az orosz-ukrán háború eszkalálódásával a megszokottnál nagyobb veszélyt jelenthet a Lengyelország és Litvánia közé beékelődött Kalinyingrád, amely - mielőtt Sztálin katonai övezetté nyilvánította - különös helyet foglalt el a német nemzeti tudat kialakulásában. Ma a baltiak, a lengyelek, sőt a NATO-hoz csatlakozni készülő Svédország és Finnország szempontjából is kulcsfontosságú terület.

2021 óta Kalinyingrádban állomásozik az orosz balti flotta jelentős légi- és szárazföldi erőkkel együtt, ami szintén jelentős csapásmérő kapacitásokat biztosít Oroszország számára. Talán ennél is fontosabb, hogy az exklávéban tárolt rövid- és középhatótávolságú nukleáris töltettel felszerelt hordozórakéták március óta készenlétben állnak, ekkor rendelte el az atomhatalom nukleáris arzenáljának készenléti állapotba helyezését. Ezek pedig nagyon közel vannak az európai célpontokhoz. Moszkva tavasszal jelentette be, hogy gyakorlatokat végeztek a nukleáris töltet hordozására is alkalmas Iskander-rakétákkal az övezetben.

Az Ukrajna elleni invázió közel egy évig tartó felépítése előtt éppen ezért az ezen térség felől érkező fenyegetésre felkészülő NATO-hadgyakorlatok előzték meg, például a 2018-as “Kardcsapás”-gyakorlat a Suwalki-folyosó közelében, vagy a 2017-es Vasfarkas-gyakorlat. Litvánia NATO-tagsága miatt ugyanis orosz agresszió esetén az 5-ös cikkely életbe lépése nyomán az észak-atlanti szövetség háborúba lépne Oroszországgal. Nem véletlenül emelkedett márciusban a Litvániában állomásozó amerikai katonák létszáma 1000-re.

Katonák a balti flotta tüzérségi tűzvezetési gyakorlatán vesznek részt az oroszországi Kalinyingrádi területen

AFP / MIKHAIL GOLENKOV

Amennyiben Oroszország valóban az áramellátás elvágása mellett dönt, ez egy újabb lépés az Orosz Föderáció és Európa többi része közti elszigeteltség felé. Márpedig a kölcsönös függőség a béke egyik alapeleme. Minél kevésbé lesz rá szüksége a nyugati hatalmaknak és Oroszországnak, hogy együttműködjenek, annál nagyobb az esélye, hogy saját érdekeik érvényesítése érdekében még az eddiginél is kevésbé veszik majd figyelembe másokét.

(Kiemelt képünkön: a kalinyingrádi rendező pályaudvar tele tehervonatokkal. Fotó: AFP / Mikhail Golenkov)