Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Várakozásai szerint nagyon gyorsan törvénybe foglalhatják Svédország és Finnország NATO-tagságát – mondta a katonai szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg szerda reggel, a madridi NATO-csúcs második napjának kezdete előtt.
„A csúcson meghozzuk a döntést, és meghívjuk Svédországot és Finnországot tagnak, ez példátlanul gyors lesz”
– mondta a riportereknek, majd arról beszélt, hogy a hivatalos meghívás után 30 parlamentnek kell törvénybe foglalnia a tagságukat, ami „mindig beletelik egy kis időbe”, de ő azt várja, hogy ez „meglehetős gyorsasággal” lezajlik, mert a szövetség tagjai készek a lehető leggyorsabb ratifikációra.
A két skandináv ország még májusban jelentkezett NATO-tagnak, ám Törökország sokáig ellenezte a felvételüket. Ankara aztán kedden végül mégis elállt a vétótól, így megnyílt a két ország számára a csatlakozáshoz.
Az orosz–ukrán háborúról a folyamatos tudósításunkat itt követheti.
