Amerikai-dél-koreai légi hadgyakorlatot tartottak az újabb észak-koreai rakétakilövés után

Amerikai-dél-koreai légi hadgyakorlatot tartottak vasárnap az újabb észak-koreai rakétakilövésre reagálva - közölte a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága (JCS). Az észak-koreai eszköz nagy hatótávolságú, interkontinentális ballisztikus rakéta lehetett.

  • MTI/hvg.hu MTI/hvg.hu
Amerikai-dél-koreai légi hadgyakorlatot tartottak az újabb észak-koreai rakétakilövés után

A tájékoztatás szerint a gyakorlaton B-1B típusú amerikai hadászati bombázók is részt vettek. A bombázókat a dél-koreai légierő F-35A és F-15K vadászgépei, valamint amerikai F-16-osok kísérték.

A légi hadgyakorlattal Washington megerősítette: sziklaszilárdan elkötelezett a Koreai-félsziget védelme, valamint a kiterjesztett elrettentés iránt - emelte ki a közlemény. A kiterjesztett elrettentés fogalma arra vonatkozik, hogy az Egyesült Államok katonai képességeinek teljes eszköztárát, ideértve a nukleáris arzenálját is bevetve kész megvédeni szövetségesét.

A KCNA észak-koreai állami hírügynökség vasárnap azt közölte, hogy Phenjan előző nap egy Hvaszong-15 típusú interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) bocsátott fel. Ez volt Észak-Korea első rakétakísérlete január elseje óta, amikor egy rövid hatótávolságú rakétát lőtt ki.

Tokiói közlés szerint a rakéta Japán kizárólagos gazdasági övezetén belül esett a tengerbe, több mint egy órával a kilövés után. Jaszukazu Hamada japán védelmi miniszter szerint a ballisztikus rakéta hatótávolsága több mint 14 ezer kilométer lehet, amely már az USA szárazföldi területét is elérheti.

Phenjan pénteken "példátlanul" súlyos válaszlépésekkel fenyegetőzött arra az esetre, ha Dél-Korea és az Egyesült Államok márciusban megtartja a pénteken bejelentett, 11 napos közös hadgyakorlatát.

Észak-Korea tavaly – példátlanul – több mint 70 rakétakísérletet hajtott végre, köztük számos alkalommal interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) is, megsértve ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?