Néhány héttel a 103. születésnapja után Floridában elhunyt a nürnbergi per utolsó, még élő ügyésze. A magyar származású Benjamin Ferencz Erdélyben született 1920-ban, majd a családja kivándorolt Amerikába, ő pedig belépett a hadseregbe, és 26 évesen a náci háborús bűnösöket bíróság elé állító egyik ügyész lett a nürnbergi perben.
Pénteken, 103 éves korában elhunyt Benjamin B. Ferencz, az utolsó még életben maradt nürnbergi ügyész – adta hírül a New York Times. A fia, Don megerősítette a halálhírt, és közölte: édesapja a floridai Boynton Beachen, egy idősek otthonában hunyt el – március 11-én ünnepelte a 103. születésnapját.
Benjamin Ferencz a nürnbergi perben a náci háborús bűnösöket milliók meggyilkolásának megszervezéséért, a német gyárosokat pedig azért állította bíróság elé, mert a koncentrációs táborok rabszolgamunkásait használták Hitler hadigépezetének működtetéséhez.
Élete nagy részében a nemzetközi büntetőbíróság és az agressziós háborúk büntethetőségét célzó törvények mellett kampányolt. Kilenc könyv és számos cikk szerzője volt, folyékonyan beszélt franciául, spanyolul, németül, magyarul és jiddisül, és felszólalt a világbékekonferenciákon.
A háborús bűnöket üldöző törvényszékről szóló álma részben megvalósult 2002-ben a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásával. Hatékonysága azonban korlátozott, és számos nemzet, köztük az Egyesült Államok sem ismeri el a hatáskörét.
Benjamin Ferencz 1920-ban, Erdélyben született, de a család még abban az évben kivándorolt a zsidóüldözések elől. Manhattannek abban a részében telepedtek le, ahol tombolt a bűnözés. Ő később úgy mesélte: a környezet hatására választás elé került: vagy csirkefogó lesz, vagy jogász. Ő végül a törvény mellett döntött.
Ösztöndíjjal került Harvardra, majd 1943-ban belépett a hadseregbe. A háborús bűnökkel foglalkozó új részlegnél az volt a feladata, hogy bizonyítékokat gyűjtsön a felelősök háború utáni megbüntetéséhez. Dokumentálta a bűntetteket, a lágerek felszabadulása után végigjárta azokat.
Az amerikai kormányzat 1946-ban kérte fel, hogy vállaljon szerepet a nürnbergi perben. 1948-ban az volt a feladata, hogy ügyészként rábizonyítsa a vétkeket az egyik SS kivégzőosztag 22 tagjára. Ezek az Einsatzgruppék több mint egymillió zsidót, romát, szovjet és más állampolgárokat mészároltak le.
Az első tárgyaláson azt hangsúlyozta: a bíróság elé állított parancsnokok, illetve tisztek feladata az volt, hogy öljék meg a zsidókat, illetve azokat az embereket, akiket a nácik alacsonyabb rendűeknek minősítettek.
Az általa a bíróság elé állított 22 SS-tag vádlottak közül 14-en kaptak halálos ítéletet, többen, mint bármelyik másik nürnbergi perben.
Ferencz azóta azzal töltötte életét, hogy a holokauszt áldozatainak és túlélőinek jóvátételt szerezzen. 1970-ben közreműködött a Nemzetközi Büntetőbíróság felállításában, és jelentős szerepe volt abban, hogy az agresszió immár nemzetközi bűncselekménynek számít.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
