Carsten L., a német titkosszolgálat (BND) munkatársa és bűntársa, Arthur E. üzletember elleni per december 13-án kezdődött Berlinben: a vád értelmében államtitoknak minősülő adatokat szolgáltattak ki Oroszországnak, amiért rengeteg pénz ütötte a markukat. Miután különösen súlyos hazaárulással vádolták meg őket, akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphatnak.

Kettős ügynök a BND osztályvezetője?

Carsten L.-t, a Bundeswehr tisztjét, a német titkosszolgálat osztályvezetőjét 2022 decemberében, két nappal karácsony előtt vették őrizetbe. A férfi „személyi biztonságáért” felelős középvezető volt, mint utóbb kiderült, valójában ő maga jelentette az egyik legnagyobb biztonsági kockázatot. A szűkszavű közleményben csak annyi állt, hogy „olyan információkat adott át egy orosz hírszerző szolgálatnak, amelyekhez szakmai tevékenysége során jutott hozzá”. Röviddel később, 2023 januárjában letartóztatták feltételezett bűntársát, Artur E.-t. A vád szerint ők ketten egy oroszországi üzletember közvetítésével érzékeny adatokat szolgáltattak ki az orosz belföldi hírszerzésnek, az FSZB-nek.

A nyomozást a szövetségi főügyészség a német titkosszolgálattal szoros együttműködésben, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) támogatásával folytatta. A vádlottakat "különösen súlyos" hazaárulás elkövetésével vádolják. A vádirat a szövetségi hírszerző szolgálat kilenc dokumentumára hivatkozik, melynek minősített adatai az FSZB birtokába kerülhettek.

Titkos információk a BND számítógépeiről

A vádirat szerint Carsten L. 2022 szeptemberében és októberében a BND berlini központjában, valamint a pullachi telephelyén lévő számítógépeken kinyomtatott, illetve a képernyőn lefényképezett szigorúan titkos dokumentumokat, amelyeket Arthur E. vitt Moszkvába és adott át az orosz titkosszolgálatnak. Az itteni találkozókat a már említett orosz üzletember szervezte, akinek a szerepét külön eljárásban vizsgálják. Arthur E. moszkvai repülőjegyeit is ő foglalta le és fizette.

A vádirat további részleteket is közöl: "Egy 2022 szeptemberében Moszkvában tartott találkozó során az FSZB egyik alkalmazottja átadott Arthur E.-nek egy listát olyan kérdésekkel, amelyek különösen érdekelték a titkosszolgálatot. Ezek megválaszolásához Carsten L. ismét a Szövetségi Hírszerző Szolgálat információival járult hozzá. Arthur E. egy 2022 októberében tartott találkozó során továbbította a válaszokat az FSZB-nek."

Sok pénzt értek az utólag nem is olyan értékesnek nevezett adatok

A szolgálataiért Carsten L. állítólag 450 ezer eurót kapott az orosz titkosszolgálattól, Arthur E. legalább 400 ezer eurót - készpénzben. A szövetségi ügyészség szerint Arthur E. ezt a készpénzt 2022 novemberében Moszkvában vette át. Ezen összegek becsempészésében állítólag BND-s bűntársának a befolyása is segítségére volt: "Ez alkalommal Carsten L. gondoskodott arról, hogy Arthur E.-t a repülőtéren a Németországba való visszautazásakor a vámellenőrzésen átengedjék, látszólag hivatalos okból" - áll a vádiratban.

Bruno Kahl, a szövetségi hírszerző hivatal elnöke szerint a ténylegesen bekövetkezett kár, a Moszkva felé becsatornázott információk mennyisége és felhasználhatósága "nagyon is kezelhető". Ráadásul nem is olyan anyagokról van szó, amelyeket más szolgálatoktól szereztek be. A BND-nek "szerencséje volt a szerencsétlenségben" - nyilatkozta Kahl a Tagesspiegel című berlini lapnak.

Még ha ez igaz is, a vádirat szerint az elkövetett bűncselekmények "a Német Szövetségi Köztársaság külső biztonságára nézve különösen súlyos, hátrányos következményekkel járó veszélyt" eredményeztek. A hírszerzésre az sem vet túl jó fényt, hogy Nancy Faeser német belügyminiszter már 2022 júniusában arról beszélt, hogy az Ukrajna elleni orosz háború „a belső biztonság szempontjából is fordulópont” a szövetségi köztársaság számára, és hogy Ukrajna támogatójaként Németország minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat figyelmének középpontjába kerülhet. Faeser figyelmeztetett a dezinformációs kampányok, a kibertámadások, valamint a külföldi titkosszolgálatok kémtevékenységének veszélyeire is. Mindez heteken belül kézzelfogható valósággá is vált.

Az Anschlag család „rövidhullámot” hallgat

Az orosz kémtevékenység nemcsak az ukrajnai orosz invázió óta jelent problémát Németország számára. A legutóbbi eset 2011 őszén bukott ki. Andreas és Heidrun Anschlag néven egy orosz házaspár évtizedeken át színlelt unalmas, középosztálybeli életet, eljátszva, hogy mérnökként, valamint háziasszonyként élik életüket, miközben a nyolcvanas évek vége óta Moszkva ügynökeként dolgoztak.

A házaspár kezdetben a szovjet, majd az orosz titkosszolgálatnak gyűjtött németországi állomáshelyéről a NATO-val és az Európai Unióval kapcsolatos titkos információkat. A parancsokat kezdetben még rövidhullámú, titkosított üzenetek formájában juttatták el hozzájuk Moszkvából. 2013-ban többéves börtönbüntetést kaptak, végül kitoloncolták őket Oroszországba.

„A béke kémei”

Az NDK-ban a szocialista állam titkosszolgálatai számára kémkedő ügynököket „békekémeknek” nevezték. Állítólag mintegy 12 ezer ilyen hírszerző dolgozott a keletnémet állambiztonsági szolgálatnak, a Stasinak az NSZK-ban a hidegháború idején. Az egyikük Gabriele Gast volt, akit csak az NDK összeomlása után és nem sokkal Németország újraegyesítése előtt lepleztek le.


A nyugatnémet Gastot egy Stasi-tiszt szervezte be 1968-ban, amikor „A nők politikai szerepe az NDK-ban” című disszertációjához gyűjtött anyagot kelet-német kutatóútján. Innentől kezdve Gast a keletnémet titkosszolgálatnak jelentett, miközben álnéven a nyugatnémet titkosszolgálatnál, a BND-nél csinált karriert. Az NDK legjobb nyugati kémjeként tartották számon.

Alfred Spuhler feltehetően hasonlóan hasznos forrása volt a Stasinak. A férfi ugyanis a BND magas rangú tisztviselőjeként az NDK-ban dolgozó nyugati ügynökök százait leplezte le. Őt 1989 novemberében tartóztatták le.


Ugyancsak kettős ügynökként dolgozott Heinz Felfe, aki hosszú évekig vezette a BND „szovjet kémelhárítási” részlegét. Állítólag a férfi, aki 1961-ig a moszkvai KGB-nek jelentett, hét különböző titkosszolgálatnak dolgozott kalandos élete során: köztük a nemzetiszocialista Schutzstaffelnek (SS) és a brit MI6-nak.

A kancellária kéme

A hidegháború korszakának legszenzációsabb kémbotránya azonban minden bizonnyal Günter Guillaume ügye volt Németországban. Ő keleti menekültnek álcázva magát, 1956-ban feleségével, Christellel együtt érkezett az NSZK-ba. Feladatuk az volt, hogy a Szociáldemokrata Pártról (SPD) szolgáltassanak belső információkat a Stasinak. Guillaume annyira felküzdötte magát, hogy végül az akkori szociáldemokrata kancellár, Willy Brandt személyes tanácsadója lett.

Amikor Guillaume lelepleződött, Brandt levonta a konzekvenciákat, és 1974. május 6-án lemondott szövetségi kancellári tisztségéről. Günter Guillaume-ot 13 év, feleségét pedig 8 év szabadságvesztésre ítélték. Mindketten 1981-ben szabadultak egy keletnémet-nyugatnémet ügynökcserének köszönhetően.

Akiket kivégeztek: Elli Barczatis és Karl Laurenz

Az NDK-ban dolgozó nyugati ügynökökről kevesebbet tudunk, mint fordítva. Talán azért, mert a Berlini Fal leomlása után különösen sok Stasi-besúgót buktattak le, miközben a BND jó néhány keleti kémje valószínűleg soha nem lepleződött le. Tragikus a két nyugatnémet ügynök, Elli Barczatis és Karl Laurenz esete, akik a hidegháború kezdetén, az 1950-es évek elején NDK-s dokumentumokat juttattak Nyugatra.

Elli Barczatis az NDK miniszterelnöke, Otto Grotewohl személyi titkárnőjeként dolgozott. Meglehetősen banális kormányzati iratokat juttatott ki a hivatalából szeretőjének, Laurenznek, aki ennek megfelelően nem is tudott igazán szenzációs államtitkokkal szolgálni az NSZK hatóságainak. A német-német kapcsolatok azonban akkoriban rendkívül feszültek voltak, és az NDK még mindig a sztálinizmus befolyása alatt állt. Így hiába „nem zavart túl sok vizet” a Barczatis-Laurenz páros, leleplezésük után halálra ítélték, és 1955-ben lefejezték őket.

Szerző: Peter Hille. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.