Nagy-Britannia kamerákkal és drónokkal segíti Albániát a maffiával szemben
A fejlett technológiájú kamerahálózatot már fel is szerelték Albánia és Koszovó határán.
hvg.hu
Nagy-Britannia kamerákkal és drónokkal segíti Albánia küzdelmét a szervezett bűnözéssel és az embercsempészettel szemben – jelentette be szerdán a londoni belügyminisztérium.
A tájékoztatás szerint az 1,6 millió font (720 millió forint) értékű, fejlett technológiájú kamerahálózatot már fel is szerelték Albánia és Koszovó határán.
A balkáni csempészek Jugoszlávia 1991-es felbomlása után kezdetben a Balkánon, majd a 2000-es évek elejétől komoly kapcsolati hálóval és hajózási jártassággal Dél-Amerikából Európába építettek ki kokainszállítási útvonalakat. A rendőrség a szárazföldön és a tengeren is igyekszik lépést tartani velük, több-kevesebb sikerrel.
Ezek a kamerák alkalmasak brit járművek azonosítására, a helyi szervezett bűnözői csoportok és embercsempészek ugyanis gyakran használnak brit rendszámú gépkocsikat abban a reményben, hogy az albán rendőrség így nem tudja őket azonosítani.
A londoni belügyi tárca szerint a brit drónok lehetővé teszik azoknak a nyomon követését, akik Albánia nehezen ellenőrizhető hegyvidéki területein próbálnak illegálisan átjutni a határon.
A brit és az albán kormány tavaly megállapodást kötött arról is, hogy a brit határrendészet az albán főváros, Tirana nemzetközi repülőterére telepít határőrizeti tisztviselőket, akiknek a feladata a szervezett bűnözés elleni fellépés és az illegálisan Nagy-Britanniába bejutni próbálók megállítása.
A londoni belügyi tárca adatai szerint 2022-ben 12 658, 2023-ban már csak 924 albán érkezett illegálisan – mindenekelőtt a La Manche csatornán csónakokkal átkelve – Nagy-Britanniába. Ez egyetlen év alatt 93 százalékos csökkenésnek felelt meg.
A 23 milliárdos csepeli kokainfogásról és a Dublinban hatvan kiló heroin társaságában elfogott magyarokról szóló hír alapján akár tűnhetne is úgy, mintha Magyarország lenne az új Kolumbia, és egy nyugalmazott vadászpilóta az új Escobar. Ám valójában törökök, albánok, szerbek a hazai kábítószerpiac igazi nagyágyúi, a magyarokra leginkább csak a kockázatos kulimunka marad, vagy heti néhány kiló drog, ami nemzetközi viszonylatban semmi.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.