Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Joe Biden amerikai elnök engedélyt adott Ukrajnának, hogy amerikaiak által szállított fegyverekkel csapást mérjen oroszországi célpontokra, de csak Harkiv régió közelében, ahol az orosz erők az elmúlt hetekben előnyre tettek szert – írja a BBC.
A lapnak egyik amerikai forrása azt mondta, a döntés értelmében az ukrán hadsereg válaszcsapást mérhet a támadóira, még ha azok messze a vonalak mögött vannak is. Hozzátette, az Egyesült Államok továbbra sem engedélyezi, hogy nagy hatótávolságú fegyverrendszereivel Oroszország belsőbb területeit célozzák az ukrán erők.
Korábban Nagy-Britannia és Franciaország már jelezte, hogy nyitott a korlátozások enyhítésére azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna hogyan használhatja a Nyugat által szállított fegyvereket, Washington azonban eddig ellenállt.
A harkivi helyzetről és a nyugati fegyverek hiányáról a hvg360-on megjelent cikkünkben olvashat bővebben: