Tetszett a cikk?

Az utóbbi hónapokban a szinte kizárólag csak védekező ukrán haderő újra támadásba lendült az Oroszországhoz tartozó kurszki térségben. Bár a siker inkább taktikai, mint stratégiai, a mostani ellentámadás is meglepte az orosz hadvezetést, ahogy az augusztusi ukrán betörés is.

Kijev és Moszkva is készül január 20-ára, Donald Trump amerikai elnök beiktatására.

Bár az már most biztosra vehető, hogy a régi-új elnök nem lesz képes betartani azon ígéretét, hogy hivatalba lépését követően 24 órán belül lezárja az orosz-ukrán háborút, mindkét harcoló fél egyfajta szakaszhatárnak tartja a beiktatási ceremóniát.

Nem is alaptalanul, hiszen Trump elnöksége mindenképpen bizonytalanságot hoz, nem tudni ugyanis, hogy az újra megválasztott elnök mennyit akar és tud betartani korábbi ígéreteiből és fenyegetéseiből. Trump ugyanis mondott már mindent és mindennek az ellenkezőjét is:

  • egyszer Kijevet tette felelőssé a háború elhúzódásáért,
  • majd azt mondta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a békére, és most Vlagyimir Putyin orosz államfőn a sor, hogy elfogadjon egy mindkét fél számára elfogadható kompromisszumot.
  • Azt is elejtette egyszer, hogy ha Oroszország az ő elnöksége idején támadta volna meg Ukrajnát, az USA Moszkva bombázásával válaszolt volna az offenzívára.
  • Hétfőn viszont már elődjét, Joe Bident tette felelőssé az ukrajnai orosz agresszióért. „Biden azt mondta, Ukrajnának csatlakoznia kell a NATO-hoz az orosz aggodalmak ellenére is. Az oroszok pedig azt látták, valaki megjelent a küszöbükön. Meg tudom érteni, hogy mit éreztek az oroszok” – fogalmazott Trump, gyakorlatilag megismételve a „különleges katonai akciót” magyarázó orosz propagandaszólamokat.   

Zsarolás a csúcson

Az új elnök és szövetségesei eddigi nyilatkozatai alapján az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Fehér Házban ülve mindkét felet zsarolni akarja. Zelenszkijnek azt mondja, hogy ha nem ül tárgyalóasztalhoz, akkor nem kap újabb fegyvereket, Putyint pedig azzal fenyegeti meg, ha nem hajlandó megállapodni Kijevvel, Ukrajna a korábbiaknál is hatékonyabb hadfelszerelésekhez juthat az USA-tól.

Zelenszkij és Trump
JEFF KOWALSKY, Attila KISBENEDEK / AFP

Elemzők szerint az ukrajnai válság olyan bonyolult, hogy azt aligha lehet egy-egy zsarolási akcióval lezárni. Ezt látszik igazolni az is, hogy

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a napokban elutasította azt az állítólag Trumptól származó javaslatot, amely szerint húsz évre elhalasztanák Ukrajna NATO-csatlakozását, az oroszok és ukránok közötti tűzszünet betartását pedig európai békefenntartók ellenőriznék.

„Moszkva számára elfogadhatatlan az ellenségeskedések befagyasztása és az, hogy az USA Európára tolja át az Oroszországgal való szembenállás feladatát” – mondta Lavrov, aki szerint a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyi kitűzött célját elérje Ukrajnában.  

Kurszki erődemonstráció

A várható trumpi békeerőfeszítések és az azokkal járó bizonytalanság arra sarkalja a harcoló feleket, hogy a lehető legtöbb eredményt érjék el az amerikai elnök beiktatásáig, illetve az azt követő néhány hétben. A január 20-i dátum jelentőségét bizonyítja az is, hogy Putyin a tavaly novemberi amerikai elnökválasztás után arról beszélt, az orosz katonaság még Trump beiktatása előtt visszafoglalja a Kurszk környékén ukrán kézre került területeket.

Most Ukrajna azt akarja megmutatni, hogy a Kreml nem elég erős, hogy elérje a célját, s emellett az is fontos Zelenszkijék számára, hogy bizonyítsák, az ukrán hadsereget az utóbbi hónapokban elszenvedett vereségek ellenére sem szabad leírni. És persze az is fontos, hogy a sikerekkel bizonyítsák, nem feleslegesek az Ukrajnának egymás után megadott nyugati pénzügyi és katonai segélycsomagok.

A kurszki hadszíntéren az ukránok most az egyetlen kezükre került nagyobb település, Szudzsa környékén lendültek támadásba, s a Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) forrásai szerint három frontszakaszon is előretörtek.

Az ukrán siker azonban sokkal inkább taktikai, mint stratégiai, helyi források szerint míg augusztusban az ukránok több mint ezer négyzetkilométernyi területet foglaltak el, most legfeljebb további 20-25 négyzetkilométer került a kezükre.

AFP. Ukrán katona sétál egy megrongálódott utcán az ukrán ellenőrzés alatt álló oroszországi Szudzsa városában, Kurszki területen, az ukrajnai orosz invázió közepette 2024. augusztus 16-án.
Yan DOBRONOSOV / AFP

Bonyolult helyzet

Míg az orosz katonai bloggerek szerint ezeken a szakaszokon „bonyolult” a helyzet, orosz források azt állítják, hogy más Kurszk környéki körzetekben az oroszok foglaltak vissza több kisebb települést. A kurszki helyzet súlyosságát bizonyítja közvetve az is, hogy az újabb ukrán támadás megindítása után Putyin Junusz-Bek Jevkurov védelmi miniszterhelyettest bízta meg a helyi orosz védelem újraszervezésével. Az ingus származású Jevkurov több bizalmi feladatot is teljesített már, ő volt például az, aki 2023 nyarán közvetítőként tárgyalt a Wagner-csoport fellázadt vezetőjével, Jevgenyij Prigozsinnal.

Az ISW nem zárja ki, hogy a napokban indított Kurszk környéki ukrán támadás egy nagyobb offenzíva első eleme lehet. „A Kurszk környéki ukrán aktivitás egy átfogó ukrán offenzíva előfutára lehet. Ugyanakkor az ISW nem tudja megjósolni, hogy erre a támadásra Kurszk környékén vagy egy másik frontszakaszon kerülhet-e sor” – áll az ISW elemzésében.

Míg a Kurszk környéki orosz sikerekről szóló híradásokat nem erősítette meg a részben geolokációval ellátott fotók és videók alapján tájékozódó ISW, az amerikai intézet arról számolt be, hogy az oroszok még jobban megközelítették a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai Pokrovszkot.

A háború előtt hatvanezer embernek otthont adó település egy része már rommá változott a gyakori orosz légitámadások miatt, s jelenleg már csupán alig több mint tízezren maradtak a városban.

Az oroszok – akiknek a jelek szerint fontosabb a kelet-ukrajnai front, mint a Kurszk környékét ellenőrzés alatt tartó ukrán erők visszaszorítása – elfoglalták az ugyancsak fontos logisztikai központnak számító Kurahovét. Az orosz előrenyomulásról szóló híreket az ukránok is megerősítették, ám Kijevben azt állítják, az ellenség még nem foglalta el a város teljes területét, a nyugati negyedek még ukrán kézen vannak, s az támadók súlyos veszteségeket szenvednek.  

Ezer nap után, fordulópont előtt: hogyan folytatódhat az ukrajnai háború?

Ezer napja tart és fordulóponthoz közeledhet az Ukrajna elleni orosz háború. A háborúzó felek fáradnak, az új amerikai elnök beszüntetheti Kijev támogatását, és az európai vezetők is egyre többet beszélnek a fegyverszünet szükségességéről.

Nyitóképünkön egy kiégett harckocsi Kurszknál – fotó: AFP/Yan DOBRONOSOV

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!