Donald Trump egy sajtótájékoztatón azt javasolta, hogy Ukrajnában tartsanak új választásokat. Szerinte a jelenlegi vezetés akadályozhatja a béketárgyalásokat. Nem sokkal korábban az amerikai elnök arról beszélt, az ukránoknak „nem kellett volna elkezdeniük” az Oroszország elleni háborút, „megállapodhattak volna”.
Az, hogy a háborút az ukránok „kezdték”, az orosz háborús narratíva szó szerinti átvétele, ahogyan az új választások követelése is. Oroszország nem tartja legitim elnöknek Volodimir Zelenszkijt, akinek a megbuktatásán és a meggyilkolásán dolgozik évek óta, ezért követel új választásokat. Az nem világos, mi Trump célja ezzel, de az biztos, hogy az orosz keretezést támogatja a kijelentéseivel.
Az ukrán alkotmány szerint az országban hadiállapot alatt nem lehet választásokat tartani. A háború miatt ez logisztikailag is szinte kivitelezhetetlennek tűnik, arról nem is beszélve, hogy az ország közel 20 százalékát Oroszország tartja ellenőrzése alatt. Egy választás mindemellett komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentene: Oroszország megpróbálna beavatkozni, hogy számára kedvező eredményt érjen el, vagy pusztán azért, hogy zavart keltsen.
Trump kormányzata egy választás kikényszerítése mellett a jelek szerint más engedményekre is nyitott Oroszország felé, például Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozására.
Az európai fővárosokban sokan attól félnek, hogy Trump egy gyors megállapodás reményében túl sokat engedett Vlagyimir Putyinnak, ráadásul már a személyes találkozójuk előtt, ami csak arra fogja ösztönözni az orosz vezetőt, hogy még képtelenebb követelésekkel álljon elő.
Jelenleg nincs olyan nyugati hírszerző szolgálat, amely szerint Putyinnak valóban szándékában áll a konfliktust a békés rendezés felé terelni. Minden jel arra mutat, hogy a végső céljai nem változtak: Ukrajna totális vereségét akarja, ezzel párhuzamosan pedig a nyugati világrend megroppantását.
A tárgyalások az orosz féllel a közeljövőben folytatódnak. Az amerikai külügyminiszter szerint a cél „a partneri viszony kialakítása”. Ez tulajdonképpen a 2014-es krími megszállás óta tartó amerikai Oroszország-doktrína (kapcsolatok leépítése, ellenségként való azonosítás) kukába hajítását jelentené. Európa pedig, úgy tűnik, képtelen lépni:
(CNN)
