Tetszett a cikk?

Az ukrán politikusok és elemzők magánbeszélgetések során korábban többször is arra céloztak, hogy nem várnak sok jót Donald Trump második elnökségétől, ám az utóbbi napok fejleményei a leginkább borúlátó várakozásokat is alulmúlták.

Bár 2024 decemberében Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő hivatalvezetője úgy tért vissza az USA-ból Kijevbe, hogy előtte odakint a reméltnél jóval hidegebb fogadtatásban részesült, senki sem gondolta azt, hogy pár héttel később még rosszabb lesz a helyzet: Donald Trump amerikai elnök lediktátorozza az ukrán államfőt, és hazugságokat állít Zelenszkij ukrajnai támogatottságáról – írta elemzésében a legismertebb ukrán híroldal, az Ukrainszka Pravda elemzője, Roman Romanjuk.

Szerinte minden az ukrán várakozásokkal ellentétesen működik: Kijevben arra számítottak, hogy Trump és Zelenszkij egyeztet egy közös álláspont kialakításáról, majd ezt követően Washington nyomást gyakorol Moszkvára, hogy az fogadja el a közösen kidolgozott rendezési tervet. „Az utóbbi napok eseményei azonban azt mutatják, hogy Trump egészen más utat választott, az USA már tárgyal az oroszokkal, Trump pedig nyíltan támadást intézett Zelenszkij ellen” – vélekedett az elemző.  

Hangsúlyozta: talán nem is az a leginkább fájó, hogy Trump „diktátornak” nevezte Zelenszkijt, hanem az, hogy alaptalanul azt állította róla, hogy támogatottsága négy százalékra zuhant. A négy százalék ugyanis egyáltalán nem igaz, a felmérések szerint ugyan a politikus korábbi kilencven százalék körüli támogatottsága valóban csökkent, ám még mindig ötven százalék fölött mérik az arányt.

Volodimir Zelenszkij
AFP / Hans Lucas / Xose Bouzas

Keményebben fogalmazott a Kyiv Post szerkesztőségi cikke. Trump Al Caponéhoz és más maffiavezérekhez hasonlóan cselekszik: magáénak követeli az ukrajnai ásványkincsek nagy részét a támogatásért cserébe, és még Putyinnak is juttat a rabolt kincsből. „Ezt zsarolásnak hívják, nem pedig Marshall-tervnek” – vélekedett a lap. „A történelem nem úgy fog emlékezni Trumpra és rövidlátó Hegsethjeire, Vance-jaira és Muskjaira, mint akik újra naggyá tették Amerikát, hanem úgy, hogy ők voltak azok, akik felelősek az USA presztízsének csökkenéséért, illetve a bizalmatlanság és bizonytalanság légkörének terjedéséért” – írta a lap, amely szerint Trump most hátba szúrta Ukrajnát és Európát, és mindezt csak azért teszi, hogy macsónak tűnjön otthon és a nemzetközi színtéren.   

Trump dühe és az ukrán ásványkincs

Ukrán vélemények szerint Trump azt követően esett neki Zelenszkijnek, hogy az amerikai elnök egyik nyilatkozatában az ukrajnai ritkaföldfémkészletek ötven százalékát követelte a további amerikai támogatásért cserébe, míg egy másikban arról beszélt, hogy az USA 500 milliárd dollárnyi ukrajnai ásványkincsre tart igényt, de Zelenszkijék ebbe nem voltak hajlandók beleegyezni – az USA eddig mintegy 100 milliárd dollárnyi katonai és pénzügyi támogatást adott az orosz agresszió ellen harcoló országnak –, s ezért az amerikai pénzügyminiszter vezette delegáció megállapodás nélkül tért vissza Washingtonba.

Trump dühét tovább növelhette, hogy amikor felmondta azt az orosz propagandát, amely szerint a „minimális támogatottságot élvező” Zelenszkijnek már régen választásokat kellett volna tartania az országban, Zelenszkij udvariasan, de határozottan válaszolt: biztosította Trumpot arról, hogy Ukrajna tiszteli az USA-t, és nagyra tartja az eddig kapott segítséget, ám Trump olyan „dezinformációs burokba” került, amelyet a Kreml hozott létre. (A felmérések szerint egyébként az ukrán polgárok többsége úgy gondolja, csak a háború vége után érdemes elnök- és parlamenti választást rendezni, a megkérdezettek 61 százaléka foglalt állást a halasztás mellett, 28 százalék pedig úgy vélte, a hadiállapot körülményei között is meg kellett volna tartani a voksolást.)

AFP / Brendan Smialowski

Az igazi trumpi tiráda ezt követően indult be, az ugyancsak az orosz propagandában szereplő azon állításokat mondta fel az elnök, amely szerint Zelenszkij elkerülhette volna az orosz agressziót, ha három évvel ezelőtt kiegyezik az oroszokkal, majd arról is beszélt, hogy az utóbbi években rengeteg lehetősége lett volna Kijevnek a megegyezésre.

A magányos Zelenszkij

Míg Zelenszkij az egyetlen olyan európai vezető, aki még ha dicsérő szavak közé rejtve is, de elmondta véleményét Trump politikájáról, az európai vezetők többsége hallgatott. A kevés megszólaló egyike Olaf Scholz távozóban lévő német kancellár volt, aki Trump nevének kiejtése nélkül közölte: Rossz és veszélyes kétségbe vonni Zelenszkij elnök demokratikus legitimitását.  

Oroszországban – ahol valószínűleg a politikai vezetők számára muzsikaként szóltak Trump mondatai – ugyan üdvözölték az amerikai politikaváltást, ám kevésbé nyilatkoztak lelkesen arról, hogy a béke vagy legalábbis a tűzszünet – Trump akaratának megfelelően – rövid távon elérhető lenne. „Az új amerikai adminisztráció arról beszél, hogy minél előbb tárgyalásokkal kell elérni a békét. Ez az álláspont sokkal jobban tetszik nekünk, mint a korábbi adminisztráció álláspontja. Úgy véljük, a rendezést lehetőleg békés eszközökkel kell elérni” – nyilatkozta Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő, akinek nyilatkozatából látványosan hiányzott az, hogy Moszkva gyorsan akarná a békés megoldást.

Közben az is egyértelművé vált, hogy Moszkva megértette, hogy Trumppal üzleti alapon kell tárgyalni, amikor az USA és Oroszország képviselői Szaúd-Arábiában találkoztak, az orosz delegáció tagjai felajánlották, hogy az USA vállalatai részt vehetnek az Oroszország északi részén lévő nyersanyagkincsek kitermelésében. Azt is hangsúlyozták, remélik, belátható időn belül visszatérnek a szankciókkal sújtott országból az évek során távozott amerikai cégek.  

Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti találkozó a szaúd-arábiai Rijádban
AFP / Orosz Külügyminisztérium / Anadolu

Az egyetlen, amiben Ukrajna reménykedhet, hogy Trump arról is beszélt, Moszkva kezében sok olyan kártya van, amely fontos lehet a háború befejezése szempontjából. Azt is világossá tette, milyen „kártyákra” gondolt: „Az oroszok nagyon sok területet elfoglaltak” – mondta, arra utalva, hogy a Kreml akár vissza is adhat egyes elfoglalt településeket. Ez viszont – ha Trump ezt komolyan gondolja – komoly akadály lehet a béke felé vezető úton, hiszen az oroszok eddig valamennyi alkalommal egyértelművé tették, egy négyzetméternyi területről sem hajlandók lemondani, sőt igényt tartanak olyan ukrajnai területekre is – Zaporizzsja és Herszon megyében –, amit még el sem foglaltak. Annyira nem hajlandó a Kreml a területcserére, hogy nem fogadja el azt a javaslatot sem, hogy Moszkva adjon vissza ukrajnai területeket az Oroszországhoz tartozó, de jelenleg ukrán kézen lévő Kurszk környéki vidékekért.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!