A német demokrácia életképesebbnek bizonyult, mint az elmúlt hónapokban sokan láttatták. A választási részvétel meghaladta a 83 százalékot, ilyen sokan még nem szavaztak az újraegyesítés óta. És bár a populista, részben bizonyítottan szélsőjobboldali AfD (Alternatíva Németországnak) megduplázta szavazatarányát, és 20 százalékkal második helyet szerzett, de feltételezhető, hogy az utolsó hetek mozgósítása inkább a közép pártjait erősítette.

Pár hete, Elon Musk, Orbán Viktor és J.D. Vance választási beavatkozását követően úgy tűnt, az Alice Weidel által vezetett AfD felszállóágban van. Elképzelhetőnek tűnt, hogy dinamikusan nő 20 százalék felé, és akár meg is közelíti a kereszténydemokrata testvérpártokat, a CDU-CSU-t. A lendületet azonban megakaszthatta a felfordult világpolitikai helyzet. A németek egy része a biztonságra szavazott.

A számok azt mutatják, az idősebb generációk megerősítették a politikai közepet, és nagy arányban a CDU-ra és az eddigi kancellár pártjára, a szociáldemokrata SPD-re szavaztak. Ha végül a két párt eléri a parlamenti többséget, az nekik köszönhető. Erről még később.

A másik váratlan dinamika a legfiatalabb generációban történt. Az új szavazók negyede a Balpártra (Die Linke) szavazott, az egyetlen klasszikusan szociális témákkal kampányoló pártra. Hónapokkal ezelőtt még a halálhírüket keltették, erre Heidi Reichinnek, a közösségi médiában felemelkedett sztár elnyerte a fiatalok egy részét az AfD-től, és 8 százalék feletti országos eredménnyel magabiztosan jutott be a német törvényhozásba.

A következő parlament pártjai

A német választók úgy viselkedtek, mint a mesebeli okos lány. Hoztak is, meg nem is.

A CDU-CSU 29 százalékos eredménnyel jelentős előnnyel nyert, mégis elmaradt attól, amit maguknak minimális célként kitűztek, vagyis a 30 százalék feletti szavazatarányt. A győztes a fejét vakarja.

Az AfD „történelmi győzelmet” aratott, ahogy Weidel mondta, de csak az AfD szempontjából történelmi az. 20 százalékkal egyértelműen ellenzékben maradnak, és hiába játszott kezükre az elmúlt pár hónap, nem tudtak tovább növekedni. A választás estéjén annyira izgalmas volt, ki-kivel tud kormányozni, hogy igazán a rivaldafényt sem tudták kiélvezni. A pártközpontban nyomott volt az ünnep, és Weidelt hibáztatták. A híresen veszekedős párt politikusai hamarosan újra egymásnak eshetnek.

Az SPD történetének legrosszabb eredményét érte el, de 16 százalékkal jobban szerepelt, mint sokan jósolták, és egyértelmű: a következő négy évben is kormányon lesznek. Nélkülük nem megy semmi.

A Zöldek 12 százalékkal elégedettek lehetnek, mert az elmúlt évek extrém népszerűtlen kormányát nagyobb veszteségek nélkül túlélték. Nagy kérdés azonban, mi lesz a sorsuk: az ellenzéki lét vagy egy kellemetlen kényszerkoalíció.

A Balpártról már esett szó, váratlanul erősek lettek, és még nagy szolgálatot tehetnek a német demokráciának, amely sokáig populista erőként kiközösítette. Ők ugyanis az AfD mellett biztosan ellenzékben lesznek, és így a majdani kormányban csalódottakat nem csak Weidelék tudják felfogni, de a Linke is.

És marad a két ismeretlen, ami miatt vasárnap este még feltételes módban lehet csak írni.

A baloldali populista, „békepárti” Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW) a küszöb körüli eredményt ért el, késő este pontosan 5 százalékra mérték. Ha egyetlen kicsiként bejut, bonyolultabb és kellemetlenebb a helyzet a többieknek.

Az eddigi kormányt szétrobbantó liberális FDP a jelek szerint a küszöb alatt marad, este 4,7 százalékra mérték. A furcsa helyzet: ha mégis bejut, akkor biztosan kormányra is kerül.

A következő kormány

És akkor lássuk a legfontosabb kérdést: mit hoz a jövő? Van néhány dolog, amit biztosan tudunk, és van, ami még bizonytalan.

Friedrich Merz lesz Németország következő kormányfője. A CDU elnöke egyértelmű megbízást kapott a németektől, ő pedig gyorsan akar cselekedni: húsvétra szeretne kormányképes koalíciót kötni. Ezt a világpolitikai helyzet is megköveteli. Ez Európa érdeke is. Mivel most van farsang, mintegy negyven napja van. Nem lesz könnyű. Nagy kérdés, hogy a két kis párt közül melyik jut a parlamentbe. Ha a BSW bent lesz, Merz nagyobb bajban van – akkor ugyanis az SPD mellett a Zöldekkel is meg kell állapodnia. Márpedig az ökopárt és a konzervatívok között jelentős szakadékok keletkeztek a kampányban.

Az SPD nélkül nincs kormány, így nekik a hatalomból kell megreformálniuk a pártot, új értelmet találni a szociáldemokráciának.

Az AfD-vel kényelmes többsége lenne a CDU-nak, de vasárnap este Merz többször, Weidel szemébe is elmondta, hogy nem szövetkezik azokkal, akik Putyin ölében ülnek. (Németországban hagyomány, hogy a választás estéjén minden parlamentbe jutott listavezető közösen vitázik 20:15-kor, így történt most is).

A helyzet egyértelmű: a populisták arra játszanak, hogy a következő kormány is káoszba fulladjon, és akkor legközelebb már ők jönnek. Weidel ezt el is mondta. A többiek így pontosan tudják, mi a felelősségük. Most még karcolásokkal megúszta a német demokrácia.