Háromhetes közös hadgyakorlatot kezdett az Egyesült Államok hadserege és a Fülöp-szigeteki fegyveres erők hétfőn. A műveletek célja, hogy elrettentsék Kínát attól, hogy kiterjessze befolyását a Dél-kínai-tenger irányába.
Várhatóan 17 ezer katona vesz részt a Balikatan – helyi tagalog nyelven: vállvetve – elnevezésű éves gyakorlaton (borítóképünkön a tavalyi hasonló akció). A manővereket a délkelet-ázsiai szigetcsoport északi és nyugati részén tartják, a Dél-kínai-tenger és Tajvan területeinek közelében. Most lesz az első alkalom, hogy integrált lég- és rakétavédelmi helyzeteket is gyakorolnak. A gyakorlaton részt vesz ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök is.
„Nemcsak azt fogjuk demonstrálni, hogy hajlandók vagyunk betartani az 1951 óta hatályos kölcsönös védelmi szerződésünket, hanem azt is, hogy erre páratlan képességünk van” – mondta James Glynn amerikai tábornok hétfőn. „Semmi sem építi gyorsabban a kötelékeket, mint a közös megpróbáltatások.”
Francisco Lorenzo Fülöp-szigeteki tábornok hozzátette, a gyakorlatok megerősítik az ország képességét arra, hogy megfeleljen „a kor biztonsági kihívásainak”.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter március végi manilai látogatásán arról beszélt, hogy Washington „megkettőzi erőfeszítéseit” a szigetvilággal fennálló szövetség megerősítésére. Április elején az Egyesült Államok bejelentette, hogy jóváhagyta húsz F–16-os vadászrepülőgép eladását a Fülöp-szigeteknek, bár Manila közölte, hogy a szerződésről még folynak a tárgyalások.
Washingtont és Manilát 1951 óta kölcsönös védelmi szerződés köti össze, amit ifjabb Ferdinand Marcos 2022-es hivatalba lépése óta is megerősítettek.
Kína azon van, hogy kiterjessze befolyását a térségben, részben geopolitikai megfontolásból, részben az itt található ásványkincsek megszerzése érdekében. Tengermélyi kutatóbázist is terveznek, és a közelmúltban nagy olaj- és gázmezőre is bukkantak. A feszültség különösen érezhető a vitatott hovatartozású Spratly-szigetcsoportnál, ahol rendszeresek a két ország hajóinak szándékos ütközései.
