A számok alig különböznek az esti exit polltól és a hétfő reggeli részleges adatoktól. Az eredmény:

• Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, a Donald Tusk miniszterelnök vezette Polgári Koalíció jelöltje: 31,36%.
• Karol Nawrocki történész, formálisan független civil, valójában a korábbi jobboldali kormánypárt (Jog és Igazságosság, PiS) jelöltje: 29,54%.

Köztük dől el a verseny a második fordulóban.

A továbbiak:

• Slawomir Mentzen vállalkozó, a szélsőjobboldali konföderáció elnöke: 14,81%.
• Grzegorz Braun, Mentzennél is jobbra álló antiszemita, idegenellenes politikus, az 1930-as évek lengyel szélsőjobboldalának szellemi utóda: 6,34%.
• Szymon Holownia, az egyik jobbközép kormánypárt, a Lengyelország 2050 elnöke, a képviselőház elnöke: 4,99%.
• Adrian Zandberg, a Razem (Együtt) nevű kis baloldali párt eredetileg kormánypártiként mandátumot szerzett, de aztán a kormánnyal szembefordult vezetője: 4,86%.
• Magdalena Biejat, a szenátus alelnöke, a kormánykoalícióban részt vevő Új Baloldal jelöltje: 4,23%.

Hat további jelölt 2% alatt maradt.

A részvétel 67,31% volt, elmaradt a 2023. őszi parlamenti választáson elért 74%-tól, de az elnökválasztások között a második legmagasabb.

Óriási lendülettel indult el máris a kampány második szakasza, és mindkét talpon maradt jelölt igyekszik megnyerni a kiesett vetélytársak szavazóit, valamint azokat, akik 18-án otthon maradtak. Jósolni lehetetlen, a szakértők is csak találgatnak, de pillanatnyilag nagyobb esély van egy jobboldali többségre. Nawrocki győzelme azonban csaknem bizonyosan a Tusk-kormány bukásához vezetne, hiszen ő már vasárnap esti első beszédében a miniszterelnökkel szemben határozta meg magát. Egy ilyen helyzetben valószínű az előrehozott parlamenti választás és a PiS visszatérése a hatalomba.

Igaz, Nawrocki éppen azzal érvelt önmaga mellett, hogy ne legyen azonos politikai erő kezében a kormány és az államfői tisztség. Ha azonban neki mint elnöknek egy PiS-kormányt kellene felesketnie, aligha tiltakozna – gondolják sokan.