Csütörtökön katonai tiszteletadással, közeli hozzátartozók jelenlétében temették el Ion Iliescut, Románia egykori államfőjét, az ország első szabadon választott elnökét. A politikus hétfőn, 95 éves korában, két hónap intenzív kórházi ellátás után hunyt el.
A kormány Iliescu tiszteletére gyásznappá nyilvánította augusztus 7-ét, a döntés ellen több civil szervezet és a négypárti kormányban szereplő Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) több tagja is tiltakozott. Az egykori elnököt a legfőbb ügyészség korábban erőszakos bűncselekmények megszervezésével vádolta, és elévülhetetlen emberiesség elleni bűncselekmény miatt állították bíróság elé. A büntetőjogi felelősségre vonást azonban elkerülte, mivel pereinek érdemi tárgyalását – procedurális okokra hivatkozva – a román igazságszolgáltatás rendre elhárította.
Iliescut kedden ravatalozták fel, az általa alapított Szociáldemokrata Párt (PSD) több korábbi elnöke és miniszterelnöke, illetve Ilie Bolojan liberális párti miniszterelnök és korábbi államfők is lerótták a kegyeletüket. Az USR vezetői, valamint a jelenlegi államfő, Nicusor Dan azonban nem keresték fel a ravatalt. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői szintén nem rótták le kegyeletüket.
Korábban – Iliescu elnökségét felidéző cikkünkben – arról írtunk, hogy a romániai magyarok viszonya különös volt az egykori elnökkel. Bár az ezredforduló után a magyarok szavazata is kellett Iliescu választási győzelméhez, a magyarok nem tiszteletből vagy bizalomból voksoltak rá, hanem mert sokkal jobban rettegtek ellenfelétől, Vadim Tudortól.
Nyitókép: AFP / Daniel Mihailescu
